Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.07.17. 00:41
Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2019.07.16. 17:30
Kellemes estét kívánok szeretettel! Heart

2019.07.16. 11:48
Szép napot mindenkinek! Coffee cup

2019.07.16. 09:33
Szép napot HM lakók! Éva Rose

2019.07.15. 22:43
A feltöltés befejeződött. Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2019.07.15. 22:27
Szép álmokat kívánok szeretettel Mindenkinek! Heart

2019.07.15. 22:06
Sarolta, semmiről nem késtél le. A könyvbe e-mailben kérjük elküldeni az írásokat.

2019.07.15. 11:10
Szép napot mindenkinek. Smile

2019.07.15. 11:10
Kedves Ferenc, várjuk írásaidat e-mailben..

2019.07.15. 09:43
Kedves József! Szeretnek küldeni anyagot az " így írunk mi" kötetbe ! Lehetséges? Köszönettel. Feri.

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: xEsztiix
» Online vendégek: 3
» Online tagok: 0
Cikk hierarchia
Torma Zsuzsanna: Az állat nem tudja, hogy rosszat tesz

Nagy kár, hogy borzalmas dolgok ihletnek írásra. Miközben mindig arra vágyom, hogy szép dolgokat vethessek papírra. Ma megint olyan esetről olvastam az újságban, ami egy kiszolgáltatott állat kegyetlen haláláról szól. S amelynél kegyetlenebb dolgot nem tud egy ember elkövetni állattal. Azzal az állattal, aki kiváló egérfogó volt a háznál és ezért a gazdasszony nagyon szerette. „Azt is játéknak gondolta, amikor a gazda elkapta” – bár a gazdától legtöbbször csak rúgást kapott -, „s félve ugyan, de várta a simogatást”. Egy zsákba dobta, ahonnan már „nem tudott menekülni, kétségbeesve nyávogott, s az első kalapácsütés a fejét érte, majd mikor sűrűn záporoztak rá az ütések a gerince is eltört és már nem érzett fájdalmat”. S itt most nem szeretném megismételni azt a jelzőt, amit ekkor a gazda mondott rá felbőszülten, majd azzal nyugtázta tettét dörmögve, hogy „De ez sem eszik többet pipihúst!”.

Felháborítónak tartom, hogy ilyenek megtörténhetnek, mert nem állhatunk ott mindig minden háziállat mellett, hogy vigyázzunk az épségükre, s megakadályozva, hogy egy gazda azt csináljon vele, amit csak akar. Lám, jelen esetben még a gazdaasszony sem tudta megakadályozni azt, hogy szeretett egerésző macskája ilyen véget érjen.
S most megint csak eszembe jutott az a szörnyűség, amiről még eddig sehol sem írtam, de emlékeimben sokszor visszatért az a jelenet, amikor kisgyermekként kellett végignéznem. Történetesen, hogy a ház egyik macskáját, - emlékszem, vörös bundájú macska volt -, a kertben egy fára akasztották fel, és ott vergődött, míg meg nem fulladt, hiába próbált menekülni. Ez a szörnyű élmény azt hiszem, örökké elkísér. Ennek a macskának annyi volt a bűne, hogy nagydolgát éppen az egyik szoba ágya alatt végezte, és állítólag nem tudott arról leszokni. Arra is emlékszem, hogy ha a macskák nem a megfelelő helyre „rondítottak”, akkor megfogták őket, és az orrukat belenyomták (belenyunyuszolták) az ürülékükbe, hogy ezzel is móresre tanítsák szegény állatokat.

Én csak annyit tudok ehhez fűzni, hogy ilyen dolgokért macskát soha meg nem vertem. Az embernek kell elég okosnak lenni ahhoz, hogy úgy korlátozza a macskák és egyéb háziállatok mozgási lehetőségét, hogy azok mindig a megfelelő helyen végezhessék el dolgaikat. A háziszárnyasokat pedig úgy kell elrekeszteni a macskák elől, hogy ne okozhasson bennük kárt. Tudom, hogy ezt mind meg lehet oldani. És megoldható az is, hogy a macska ne ugorjon be az ablakon olyan helyre, ahol nemkívánatos a jelenléte. Sűrű szövésű hálóval vagy vasráccsal, amin a macska nem tud átjutni.
A legtöbb ember nem jut el a normális, tőle elvárható gondolkodás szintjéig. Ha egy macska vagy kutya kárt tesz valamiben, könnyebb inkább agyonsújtani, felakasztani, vízbe fojtani és még sorolhatnám tovább. Mint megelőzni a bajt.

Aki egy kicsit is szereti az állatokat és elgondolkodik azon, hogy azok mennyire ki vannak szolgáltatva az emberek hányavetiségének, gorombaságának, nemtörődömségének, annak most elszorul a szíve, azt hiszem.
Hogyan tudnánk megakadályozni, hogy ilyenek ne fordulhassanak elő ilyen világban, amikor az ember az embernek is farkasa!

Torma Zsuzsanna
2008. november 25.
227
kondrakati - 2008. december 11. 14:54:00

Kedves Zsuzsa!

A macska tanulékony és nevelhető, akár csak a legtöbb állat. Persze az ösztöne olykor elragadja, de az embert nem?
Sajnos nem fejlődött ki egyes emberekben az a tudat, hogy az állat is érző lény és képes szenvedni. Ezt tanítani kellene, mert másképp nem jut el sokak agyáig.
És kemény törvénnyel kellene védeni az állatokat az emberek kegyetlenségeitől.

230
Torma Zsuzsanna - 2008. december 02. 13:21:53

Köszönöm Timi és Keni, hogy Ti is olvastátok írásomat és hozzászóltatok.
Nekem - amióta an én feladatom és felelősségem is a háziállataink etetése és orvoshoz vitele is, azóta mindent elkövetek, hogy ne szenvedjenek semmiben sem kárt.
Reggel és este ők kapnak először enni (Nikó kutyus és a három cica: Zsabó, Simike és Cilike) és utána eszünk mi magunk is.
Mindig is örökévényű az a mondás, hogy a jó gazda előbb mindig az állatait eteti meg, aztán saját magát.
Egyetértek mindenki véleményével!

Üdv.: Torma Zsuzsanna

298
keni - 2008. november 29. 11:24:55

Kedves Zsuzsanna !
Az utolsó sorokban feltett kérdéseddel kell kezdenem. Amíg ma egyre inkább az ember is - az emberek farkasává válik, szinte alig lehet megoldás.
Ilyen gyaláztos emberek mindig voltak és sajnos lesznek is, de ha a törvény ereje érvényesülne is példamutatás és elrettentés szintjén - ők akkor is megtalálnák a módját, hogy hogyan éljék ki szadista hajlamaikat - titokban, mint általában az embergyilkosok. Azok az emberek akik ilyeneket elkövetnek, barbárok és lelkileg kietlen sivárok, és csak testi erejük a fölényük - kisssebbrendűségi komplesszusaik miatt, ami már mélypszichológia.
Persze ezek csak a náluk jóval gyengébb és kiszolgáltatott élőlényeket képesek terrorizálni, vagy kínoknak kitenni, mert mérhetetlen boszújuk kiélésének csak ezt az egyetlen kivezető útját találják. Ezek beteg emberek, de tudatosan alattomosak és könyörtelenek - teljes tudatukban.
Egyesek még büszkék is ocsmány tettükre és önelégültek, mint igazságosztók...Valóban ők a leggyávábbak, ha náluk erősebb áll velük szembe. Ezek remegnek legjobban a félelemtől és még egy injekciótól is...
Tudod - most csak ezekről a 'fajtalan' emberekről szólok hozzáírásod alapján, de azzal a tudatal, hogy ez sajnos nem sokat ér, mert sok ember lelke és érzelme súlyosan sérült, ami már egészen a politikáig és az igazságszol- -gáltatás hiányosságáig is elvezet.
Sajnos minden emberben van a tudat alattijában a faj és a biologiai túlélő fenntartás miatt erőszakra vivő ösztön, ami bizonyos értelemben szükséges is egészséges keretek között önön védelmére. De ezt a tanulással, bánásmóddal, megfelelő környezettel... ki lehetne küszöbölni, de még nem tartunk itt, amíg - Kiskunlacházán egy 14 éves emberlányt is csak úgy megölnek brutális kegyetlenségek közepette...
Ez a megháborodott felletes én torzulása, mely nem képes féket tartani a belső gonosz ösztönvilágnak.
Egész életemben nem igen volt - sajnos barátom, mert kevés emberben találtam csak meg a tiszta egyensúlyt, a már említett tulajdonságok között.
Az állatokról: ösztöneikről, érzelmeikről, tudatukról, hűségeikről, kiszolgáltatottságukról, gyengeségükről, nevelhetőségükről - most azért nem írok ide többet, mert nem lenne hozzá elég ez az egész honlap.
Nekünk is voltak mindig állataink, de nálunk mindig ők voltak az elsők, hogy ellásuk őket és csak utána ültünk asztalunkhoz, amikor már mindent megkaptak. /legyen az disznó, nyúl, tyúk, liba, kacsa, kutya, macska vagy kismadár.../
A Ló és Kutya egyébbként sem állat, de még-nem ember, - bár olyan régen él
és szolgál minket és társabb, mint egy emberei ideig óráig tartó ál-ember-barát !!!!!.....
Köszönöm , hogy beszámoltál és írtál ezekről a borzalmakról, mert nekünk már gyerekeinkbe kezdettől fogva - nevelésük során - tudatnunk kell velük, hogy ők is velünk egyenrangú élőlények és ugyan úgy Isten teremtményei, csak az ember szolgálatába állítottan..., mint a fű, fa, virág:
- ÉLŐ- ÉS ÉRZŐ- LÉNYEK !

Szeretettel, és Tisztelettel Köszöntelek !
keni

230
Torma Zsuzsanna - 2008. november 28. 09:05:37

Örülök annak, hogy ennyien hozzászóltatok, s ebből azt gondolom, hogy legalább ennyien el is olvastátok írásomat.
Aki állatszerető, az biztosan nem tud továbbmenni, vélemény alkotás nélkül, legyen az negatív vagy pozítív vélemény.
Köszönöm Neked is, kedves Kállainé Tóth Éva, együttérző hozzászólásodat!

Üdv.: Torma Zsuzsanna
SmileSmileSmile

230
Torma Zsuzsanna - 2008. november 27. 10:03:46

Köszönöm Nektek is hozzászólásaitokat kedves Myrthil, Sheldon és Farkas Viola!
Örülök, hogy Lesszi cicája megmenekült. Olvastam a megható történetet. Myrthil hozzászólásához, Sheldonnal egyetértve (mert én is így tapasztaltam), még annyit, hogy jól vannak tartva a mi cicáink is, sokszor még ott is hagyják az ennivaló egy részét. De a vadászatról nem mondanak le, és a vadászó macska elsősorban mindig az anyamacska, aki már akkor hozza az egeret és sajnos, néha a kismadarakat is a kölykeinek, amikor azok már meg tudják enni. Még ha nem is eszik meg legtöbbször az elejtett egeret, akkor is megfogják és behozzák az udvarra, vagy oda, ahova bejárásuk van.
Viola, Neked is köszönöm együttérzésedet. S hiheted, néha többre nézem az ártatlan állatokat, mint az olyan embereket, akik ilyent megtesznek. De ha a tövények megengednék, és rajtam állna, biztosan megbüntetném őket! (és persze hozzá kell tennem, hogy amit kisgyermek-fejjel végignéztem azt sose tudom elfelejteni, és sajnálom, hogy akkor még fel sem fogtam a történtek jelentőségét!!!)

Üdv.: Torma Zsuzsanna
SmileSmileSmile

277
farkas viola - 2008. november 26. 17:53:12

Kedves Zsuzsanna!
It szörnyűlködök az írásodon, annyira meg ráz, hogy ki sem tudom mondani. Olyasmi jut eszembe, hogy aki ilyet csinál, azzal is ezt kellene tenni, de ugye, ilyet, gondolni sem szabad.
Szeretettel: Viola

230
Torma Zsuzsanna - 2008. november 26. 11:21:17

Köszönöm, hogy elolvastad cikkemet, kedves Éles Ferenc!
A szerencsétlen macska esetét egy újságíró hölgy közölte le tárcájában, a Somogyi Hírlapban. Gondolom, többeken olvasták, és ma már az sms-ek között meg is jelent egy hír egy állatvédőtől, hogy "addig örülj, amíg nem tudjuk meg, hogy ki vagy" megjegyzéssel. Biztosan sokak kedélyét felborzolt ez az eset.
Torma Zsuzsanna
SmileSmileSmile

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.