Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Kozák Gabriella: 12. Interjú - KŐMŰVES IDA
- Szeretettel köszöntelek a Sétapálca riportsorozatban. Kérlek, mutatkozz be pár szóval. Hogy hívnak, hol laksz?

- Kőműves Ida vagyok. Kishegyes határában, egy távoli kis tanyán láttam meg a napvilágot néhány évtizeddel ezelőtt, Jugoszláviában. A délszláv háború kezdetekor települtem át Magyarországra családommal, férjemmel és két aprócska gyermekemmel, akik azóta már felnőttek. Azóta Pécsen élek.

- Mióta foglalkozol az írással, és mi késztettet rá, hogy hosszútávon tollat ragadj a kezedbe?

- 2010-ben kezdtem verseket írni. Előzőleg az idősebbik gyermekem kirepült a családi fészekből, azt követően meghalt az édesanyám. Ezt az űrt próbáltam versírással kitölteni, így a hirtelen rám szakadt szabadidőben is hasznosnak éreztem magam. Valójában, már gyermekkoromtól fűtött az alkotási láz. Diákkoromban volt néhány díjnyertes fogalmazásom, vagy iskolaújságban megjelent versikém. Csakhogy a későbbiekben teljesen lekötött a munka a család, gyermeknevelés.

- A vers vagy a próza áll hozzád közelebb?

- Mint már mondottam, versírással kezdtem, csak miután itt a Holnap Magazinon megjelentek a verseim, természetesen prózát is nagyon szívesen olvastam, s gondoltam, miért ne próbálkozhatnék magam is. Megvallom őszintén, félve küldtem be első írásaimat, viszont rengeteg biztatást kaptam, ami erőt és kedvet adott a folytatáshoz. Úgyhogy, ma már úgy a verset, mint a prózát saját gyermekemnek vallom.

- A civil életben mivel foglalkozol? Kérlek, meséld el pár szóban, mondatban.

- Nem fog nagyon meglepően hangzani, mivel ebből a „foglalkozásból” ma sajnos, rengeteg van. Ugyanis, munkanélküli vagyok. Korábban, egy export céget vezettünk a férjemmel közösen, amíg a gazdasági válság miatt az exportnak végleg leáldozott. Bár, nem igazán állt hozzám közel ez a tevékenység, mivel humán beállítottságú vagyok. Korábban, az óhazában, az Újvidéki Rádió munkatársaként dolgoztam.

- Mi jut eszedbe, ha azt a nevet hallod, hogy: Szöllősi Dávid?

- Dávidot kezdetben műfordítóként ismertem meg. Szívesen olvasgattam Anna Ahmatova orosz költő verseit Dávid fordításában, annál is inkább mivel értek valamennyit oroszul, hiszen rokonnyelv a szerbbel. Azonkívül, vannak saját versei is, és igazán kedvelem őket.

- Ki, vagy kik a kedvenc íróid, költőid, a profi, illetve az amatőr irodalomban?

- Azt nem mondanám, hogy vannak kedvenc költőim, nekem kedvenc verseim vannak. Felsorolni túlságosan sok lenne, de megemlítek néhányat:
Radnótitól: Nem tudhatom, Huszonnyolc év, Erőltetett menet... József Attilától: A Dunánál, Kései sirató... Benjámin László: Két évtized, A Vadaskerti úttól a Kálvin térig című verse, Tóth Árpád: Őszi kérdés, Váci Mihály: Adott világ, Juhász Gyula: Tiszai csönd, Milyen volt..., Petőfi: A XIX. század költői, Gyóni Géza: Csak egy éjszakára, Kosztolányi: Hajnali részegség, Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért... és sorolhatnám a végtelenségig, s ez még csak a magyar költők kis hányada. Viszont vallom, hogy minden költőnek vannak nagyon jó versei, ugyanakkor akadnak kevésbé jók, sőt, olykor gyengék is.
Ugyanez a helyzet az amatőr költőkkel. Nagyon sokak verseit szeretem, viszont itt nem említenék neveket, kellemetlen lenne, ha valakit kifelejtenék a sorból.
Az írók közül mindenképpen megemlíteném Szabó Magdát, Kertész Imrét, és nagy kedvencemet Remarquet, csakhogy egy külföldit is említsek.

- Meséld el, hogy dolgozol egy írásodon. Miként születik meg egy történet ötlete, és hogyan lesz belőle teljes sztori?

- Erről lehetne sokat mesélni. A vershez mindenképpen ihlet kell. Nem tudok csak úgy parancsszóra verset írni. Így hát, mindig viszek magammal egy kis füzetet, tollat, s az arra érdemes gondolataimat lejegyzem, azután itthon kidolgozom. Bár az is előfordul, hogy séta közben megszületik a komplett vers, ha van egy ihletadó kép, akár egy felhő, vagy csak egy levél képében...
A próza az más. Ahogyan mondani szokták, a téma az utcán hever, nem vagyok rest lehajolni érte. Novelláim túlnyomórészt aktuális problémákat feszegetnek, vagy mai élethelyzeteket jelenítenek meg. Azonban, sokszor az emlékeimből táplálkozom. Sok gyermekkori emlékemet rögzítem versben és prózában is, amit arra érdemesnek tartok. Ugyanakkor írok romantikus történeteket is, amik természetesen fiktív történetek, de igyekszem mindegyiket valami aktuális problémával fűszerezni, vagy valami tanulságot rejteni ezekbe a történetekbe. Hogy hogyan jönnek az ötletek? Erre nincs módszerem, rendszerint egyszer csak úgy fejbe kólintanak, s akkor írnom kell. Erőltetni nem szoktam. Ha cserbenhagy a múzsa, akkor pihenek.

- Hogyan találtál rá a Holnap Magazin oldalára?

- Ez igazán érdekes történet. Csak úgy kóboroltam a világhálón, egyszer csak feltűnt, hogy itt mennyi vers van. Csak úgy olvasgattam, s gyakran visszajártam, mert nagyon szeretem a verseket. Aztán rábukkantam a pályázatra. Előtte nem jutott eszembe soha, hogy valahová elküldjem a verseimet, csak úgy a fióknak írtam, örömforrás volt az írás. Ekkor jutott eszembe, hogy talán beküldök egy verset a pályázatra. Hát így kezdődött, s most már biztos vagyok benne, hogy akkor VALAKI vezette az „ujjaimat”, hogy ide találjak!

- A közel, s távol jövőre nézve mik a terveid, milyen ötletekkel szeretnéd még meglepni olvasóidat?

- A másfél év alatt, szinte a második otthonommá vált a Magazin. Sok embert megismertem (ha csak virtuálisan is), sok embert megszerettem, s úgy érzem engem is befogadtak, szeretnek. Nincsenek nagy terveim, továbbra is írogatok verset, prózát egyaránt, és örülök ha ott láthatom alkotásaimat szerzőtársaim művei között a Holnap Magazin oldalán. Álmokat nem kergetek, hosszú távra nem tervezek, így kisebb a csalódás esélye. Aztán, ha mégis az ölembe pottyan valami, az már Isten ajándéka!

- A Sétapálca riportsorozat következő részében mely Holnap Magazinos tagról szeretnél olvasni?

- Boldoggá tenne, ha H. Gábor Erzsébetről olvashatnék!

KŐMŰVES IDA ÍRÁSAI ITT OLVASHATÓK!

Kozák Gabriella
2678
Emperor - 2013. január 07. 20:16:14

Kedves Katalin!

Köszönöm szépen kedves szavaid, és hogy érdeklődsz utánam. Igazán meglepett, és meghatott, hogy ilyen sokan kíváncsiak rám.
Megvallom őszintén, hogy valóban nem volt könnyű új életet kezdeni két kisgyerekkel, odahagyva mindenünket, a befejezetlen házunkat, s kezdeni elölről... Mégis azt mondom megérte, mert legalább békében nőttek fel a gyerekeim. Most sem könnyű, de azt hiszem ezt már sokan a saját bőrükön tapasztalják...
A rádiónál valóban jó volt dolgozni, viszont, egyszer ellátogattam oda, s akkor nagyon örültem, hogy akkor hagytam ott, amikor még szép és jó volt, így legalább szép emlékeim maradtak, mert visszatérve, már egészen más állapotok uralkodtak ott, már nem lett volna kedvem ott dolgozni.
Köszönöm szépen, hogy olvastál!
Szeretettel
Ida

499
magyareszter - 2013. január 07. 19:49:05

Kedves Ida!

Örülök, hogy egy kicsit többet megtudhattam Rólad, mint amit eddig lehetőségem volt. További sok sikert kívánok! Sok szeretettel Eszter

2175
hzsike - 2013. január 07. 17:55:31

Kedves Iduskám!

Nagy örömmel láttam, hogy Icus, Neked adta tovább a "sétapálcát". Már vártam az interjút, én is kíváncsi voltam Rád, bár a verseidből már nagyon sok mindent megtudhattam, tudhattunk Rólad.
Most egy kicsit bővült ez a kör, kissé kerekebb lett. Jó érzés olvasni, megtudni azt, hogy kinek ki a kedvenc írója, költője, mivel foglalkozik a civil életben, és hogyan készül egy-egy verse, prózája. Sok közös dolog van itt - a társainkkal - bennünk, ami főleg az irodalom iránti szeretetben tetőződik, de pl. az, hogy ki, hogy ír meg, milyen ihletések, stb. alapján, egy verset, egy prózát, és azon hogyan dolgozik tovább amíg a "mű" elkészül, az bizony nagyon személyre szabott, egyedi, különböző, és mások számára is érdekes lehet.
Sok mindent megtudtam Veled kapcsolatban. Az általam olvasott novelláid és verseid hozzám nagyon közel állnak. Annyira emberhangúak, "tiszták", és érzékeny munkák, hogy engem teljesen elvarázsolnak. Nagyon szívesen olvasom mindig azokat.
Kívánom Neked, hogy a munkahelyi gondod mielőbb oldódjon meg, mert ez, az ember életében bizony központi kérdés.
Kívánok nagyon jó egészséget, és sok örömet Neked, nekünk pedig szintén sok örömet még, a további szép alkotásaidat olvasva.Pfft
Köszönöm szépen, hogy engem választottál a következő "interjúalanynak", nagyon megtiszteltél vele.
Örömmel voltam most is itt Nálad, köszönöm, hogy olvashattam Rólad.
Szeretettel:Zsike.Pfft

3300
kandracs roza - 2013. január 07. 17:49:38

Kedves Ida!! szeretettel olvastam interjúdat. Várom további írásaid...Lexirózsa

3177
mamuszka - 2013. január 07. 17:46:28

Kedves Ida!

örömmel ismerkedtem veled az interjúból.
---Valahogy sejtettem, hogy jöttél másik országból - több hasonló versbarátom van és ők a kedvesebbek, megértőbbek - talán sejtem is, miért.
örülök, hogy te is megkerestél, noha én egészségi állapotom folyamatos romlása miatt nem olvasok és nem levelezek eleget. Minden üzenetnek nagyon örülök, mert ezzel társaságot, barátokat találtam,noha a verseim nem érnek semmit, de a késztetés, hogy tanítsak - még mindig él bennem.
kívánom, hogy jobb jövőd legyen itt,noha nincs sok remény a dolgok jelen állása szerint./A XIX. sz-ban Petőfi megírhatta az Akasszátok föl a királyokat és még sok hasonló tartalmú verset és nem csak ő, a többi nagy magyar költő is - most még az amatőröknek is hallgatniuk kell - és aki nem szerelmes már, az nehezen boldogul/
szeretettel üdv. SaroltaSmile

2952
bruxinelli - 2013. január 07. 17:27:21

Kedves Ida !

Kedves !da !

Érdeklődéssel olvastam életed történetét. Már sok versedben bemutattad a gyermekkorod világát, a letelepedésed történetét szerény kis hazánkban,de ez egészen más. Megtudni tőled a kedvenc íróidat, verseiket. Bevezetsz a munkamódszereid titkaiba.
Örömforrás nekem is ha olvashatlak, és néha
hol szomorú, hol örömkönnyeket csalsz a szemembe.
Munkásságodhoz kívánok sok sikert és nagyon jó egészséget.
Szeretettel. Zsófi

48
Edwin Chat - 2013. január 07. 16:07:41

Kedves Ida!

Nagy érdeklődéssel, kíváncsian olvastam válaszaidat. Rövid interjú, a válaszok dióhéjban, mégis rengeteg információt nyújt az alanyról. Kívánok sok sikert további írásaidhoz, verseidhez.

Üdv: Edwin.

277
farkas viola - 2013. január 07. 14:15:20

Kedves Ida!
Nagy örömmel olvastam Rólad, most már még jobban felnézek Rád, hisz Neked komoly beosztásod volt: rádiós voltál. Persze, hogy jó írásaid vannak azon túl, hogy tehetséges is vagy.
További sok sikeres alkotást kívánok és jó egészséget szeretettel: Viola

Kedves Gabi!
Gratulálok ezekhez a kitűnő interjúkhoz. Ez a sorozat annyira kellett ide, mint egy falat kenyér és ez Neked köszönhető.
Neked is sok sikert kívánok további munkádhoz.Nem fogsz unatkozni, hisz egyre többen vagyunk.

Szeretettel gondolok Rátok. Viola SmilePfftSmile

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.