Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Kozák Gabriella: 25. Interjú - NAGY ILONA


- Szeretettel köszöntelek a Sétapálca riportsorozatban. Kérlek, mutatkozz be pár szóval. Hogy hívnak, hol laksz?

- Nagy Ilona a becsületes nevem, és pirospipacs néven írok. A Tisza mellett, Szolnokon élek. Két csodálatos fiam van, akik már felnőttek. Olykor besokallok az emberektől, és ilyenkor az irodalomhoz menekülök.

- Mióta foglalkozol az írással, és mi késztettet rá, hogy hosszútávon tollat ragadj a kezedbe?

- Mindössze három éve kezdtem írni, tulajdonképpen levélírás helyett, mondhatnám terápiaszerűen. Ki kellett írnom magamból bánatokat, fájdalmakat, és a természet csodálatát, amely a mai napig el tud kápráztatni bármely évszakban. A felhők, a színek, a viharok, a szivárványok, napkelték és napnyugták. A vakítóan fehér szűz hó, az eső, a virágok, hegyek és lankák… Bármi képes megigézni, és bele is bújok minden írásomba, hol jól láthatóan, hol alig észrevehetően, de ott vagyok. Megnyugvást ad, segít bármit feldolgozni, könnyebbnek érzem a súlyokat, megoldottabbnak a problémákat, miután kiírom magamból… Egyszerű, hétköznapi dolgokról írok, és valójában a problémáim is közösek sokakéval. Emiatt egészen közvetlenül szólok az olvasókhoz, épp úgy, mintha egy kávé mellett beszélgetnék velük.

- A vers vagy a próza áll hozzád közelebb?

- Prózával kezdtem, tulajdonképpen egy perces-félperces szösszeneteket írtam. Azt hiszem a rövidsége miatt azok is elolvasták, akik hosszabb lélegzetű írásokba nem vágnak bele, idő híján. Aztán egyszer nagyon fájt valami, bántott, és dühös voltam. Amikor megírtam próza formában, akkor hirtelen jött az ötlet, hogy verssé tördeljem. Persze kaptam rá egy írói portálon hideget és meleget is. No, ekkor határoztam el, hogy „csakazértis„ megmutatom. Ma már többnyire verset írok, de megtartottam a prózai énemet is, hiszen nem szabad mindent rövid sorokba szorítva elmondani. Lírát írok, versben is és prózában is. Sokan mondják, hogy festek a szavakkal. Imádom a színeket, és valójában jobban is ismerem őket, mint a legtöbb ember. Azt hiszem, amióta írok, azóta másképpen nyitom rá szememet a világra.

- A civil életben mivel foglalkozol? Kérlek, meséld el pár szóban, mondatban.

- Alkalmazottként dolgozom, és bizony sokat, egy országos hálózattal rendelkező cég hipermarketjében. Sajnos a változások nem engedik meg, hogy nyugdíjba menjek, pedig a kor miatt egyre jobban elfáradok…

- Mi jut eszedbe, ha azt a nevet hallod, hogy: Jártó Róza?

- Elég sok prózát olvastam tőle, merthogy igen gyakran olvasok a honlapon. Szeretem a stílusát. Nagyon emberinek, érthetőnek és jónak tartom az írásait.

- Ki, vagy kik a kedvenc íróid, költőid, a profi, illetve az amatőr irodalomban?

- Most sorolhatnám, ahogy sokan megteszik, de én bárkitől elolvasok egy jó verset, vagy novellát. Azt hiszem „mindenevő” vagyok. A régi nagyok nyomdokain bizony elég sokan járnak ma is. Kár, hogy manapság nem lehet érvényesülni az írással, hiszen akármilyen jó valaki, ha nincs anyagi háttere, vagy „jó ismerőse”, akkor nem igazán van lehetősége nyomtatásban publikálni. Aztán az is kérdés, hogy ki a profi és ki az amatőr? Véleményem szerint nagyon sok amatőr, profi szinten ír, sőt… Mint tudjuk régen is sok tehetség gyöngyszeme porosodott a fiókban, és így van ez ma is. A profik többet publikálnak, az amatőrök pedig fényesebben ragyognak a háttérben. Sosem szeretettem a kategorizálást, persze tudom, milyen feltételei vannak annak, hogy amatőrségből kilépjen valaki a profi írók, költők közé… A kortárs „amatőrök” közül azért hadd említsem meg, egy-két kedvenc költőmet. Kovács Daniela, Hepp Béla, Káli László.

- Meséld el, hogy dolgozol egy írásodon. Miként születik meg egy történet ötlete, és hogyan lesz belőle teljes sztori?

- Egyszerűen kibújik belőlem. Nagyon gyorsan írok, úgy ahogy beszélek. Nem gondolkodom, úgy szoktam mondani: gyökérből írok, ahogy a fák élnek. Prózán általában nem is javítok, egyszer átolvasom…
Versnél is leírom, ahogy jön. Aztán megnézem, hogy tudom e szótagszámra egyesíteni, vagy sem. Ha igen, akkor versszakokra bontom, ha nem, akkor egyben hagyom, de mindig használok rímeket, illetve nem is tudok rímek nélkül írni. Olykor megtréfálnak a rímek még prózánál is, s mire észbe kapok, sokszor vers lesz belőle. Nem vagyok „dolgozós” író. Élvezem, szórakozásként és terápiaként használom, ebből kifolyólag nem is szeretném, ha munka lenne számomra. Azt szoktam mondani, ha dolgoznom kellene rajta, bizonyára nem írnék.

- Hogyan találtál rá a Holnap Magazin oldalára?

- Tara Scott ajánlotta az oldalt, egy másik netes portálon. Benéztem, és megtetszett.

- A közel, s távol jövőre nézve mik a terveid, milyen ötletekkel szeretnéd még meglepni olvasóidat?

- Most állítottam össze a verses és a prózás kötetemet is, és szándékozom kiadni mindkettőt. Persze, hogy manapság van-e értelme ennek, afelől még nem igazán vagyok meggyőződve. Sajnos a szellemi termék napjainkban nem sokat ér, méltatlan helyet foglal el az elanyagiasodott világban. Mint tudjuk a kiadóknál fél év várakozás után foglalkoznak egy kézirattal, aztán ha forgalmazzák, akkor csurrantanak valamicskét az alkotónak a bevételből. A nyomdák is igen komoly haszonnal dolgoznak, tehát az alkotó nem igazán számolhat bevétellel, sem anyagi, sem erkölcsi téren, hiszen a saját kiadású könyveket, igen nehéz forgalmazni. Gyér a „gyümölcs” az irodalmárok részére.

- A Sétapálca riportsorozat következő részében mely Holnap Magazinos tagról szeretnél olvasni?

- Szusiról szeretnék olvasni. Haikuban nálam verhetetlen, prózáit pedig különlegesen fűszerezi.
Köszönöm Lyzának az ajánlást, és azt, hogy mindezt nyilvánosan elmondhattam. Olvasóimnak a szeretetet, és az általam tisztelt amatőr író és költő társaimnak a támogatását. A Holnap Magazinnak azt, hogy részese lehetek a Sétapálcának, s neked, kedves Gabriella a riportot.
Tisztelettel: Nagy Ilona (pirospipacs)

NAGY ILONA ÍRÁSAI ITT OLVASHATÓAK
230
Torma Zsuzsanna - 2013. május 07. 18:22:38

Kedves Ilona!

Bár most a tavaszi kerti munkák miatt egyre jobban el vagyok maradva a riportmagazin olvasásával és az irodalmi honlapok alkotásainak olvasásával is, de remélem, amikor több szabadidőm lesz, akkor a Te verseid és prózáid elolvasására is lesz időm.
Örülök a bemutatkozásodnak.
Azt sajnálom, hogy még nem mehettél nyugdíjba, de azt elmondhatom, hogy amióta (két éve) már nyugdíjas vagyok, azóta sincs több időm a pihenésre, mint azelőtt volt. Akik már nyugdíjasok, azok tudják, hogy ha több időt töltünk el otthon, akkor többet is dolgozunk, mint addig.

Szeretettel: Zsuzsa
Smile

2135
mami - 2013. április 16. 17:42:54

Kedves Ilona!
Örömmel olvastam rólad.
Szeretettel: Jártó Róza

2175
hzsike - 2013. április 12. 14:25:24

Drága Pipacskám!

Most jutottam el Hozzád, örömmel olvastam mindent, amit magadról írtál.
Bár a verseidből prózáidból, a kommentjeidből sokat megtudhattam Rólad, most mégis gazdagabb lettem egy-két információval.
Azt Te is tudod, hogy nagyon szeretem az írásaidat, verseidet.
Szinte naprakész vagyok azokból, amit közzé teszel.
Örülök, hogy Lyza, Veled kérte az interjút, így legalább a többiek is megismerhetnek jobban Téged is.
Visszajöhetnél újra egy kicsit közénk, emlékszel, milyen jó kis alkotókollektíva volt itt annak idején?Pfft Nos, most is ragyogó a társaság, már csak Te hiányzol közülünk.
Hadd olvashassák itteni társaink is, gyönyörű új verseidet.
Kívánom, hogy mielőbb sikerüljön a könyveid megjelentetése, és a továbbiakban, nagyon jó egészséget, sok örömöt, gazdag alkotókedvet is kívánok Neked.
Nagy szeretettel Öllelek:ZsikePfft

1748
Ligeti Eva - 2013. április 11. 20:49:52

Kedves Ica!

Örömmel olvastam bemutatkozásod. Szeretem a természetességed, őszinteséged. A színeiddel való brillirozásod nekem nagyon bejön - igazán tetszikSmile Bár ismerlek, mégis többet tudok most már rólad. A könyveid kiadásához sok sikert! Megéri a fáradtságot, a pénzt,mert amikor kézbe veheted műveid, az évek alatt megírt alkotásaid...csodás érzés.Grin

Ölellek: ÉvaGrin

3300
kandracs roza - 2013. április 09. 15:25:11

Kedves Ilona!! Örömmel ismerkedtem meg veled...Lexirózsa

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.