Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Kozák Gabriella: 34. interjú - Jártó Róza
1. Szeretettel köszöntelek a Sétapálca riportsorozatban. Kérlek, mutatkozz be pár szóval.
Debreczeni Dénes Istvánné vagyok. Születési nevem Varga Róza. Ezt a nevet apai nagyanyám hagyta örökül. Nem mindig örültem e névnek, hisz édesanyám, aki okos és gyönyörű volt, az Anna nevet viselte, amit a húgom örökölt. Így ő lett a gyönyörű Panni én meg a Róza. Sok idő telt el, mire megértettem, hogy nem a nevünk a sorsunk irányítója. Hét gyerekes nagycsaládból származom, ahol a harmadig gyerek és a legidősebb lány lettem. A hármas szám végig kísért az életemen. Három gyerekem született, akiknek, illetve a két lányomnak 3 – 3 gyereke. A három gyerekemet özvegyként terelgettem az élet labirintusában. Azt gondolom a családom minden tagja mára már megértette, hogy bármi is van, a család az első az életben.


2. Mióta foglalkozol írással, és mi késztettet rá, hogy hosszútávon tollat ragadj a kezedbe?

Ezt pontosan tudom behatárolni. 2008. december 24. Esetleg az órában és percben vagyok kicsit bizonytalan. Akkor lepett meg a családom egy számítógéppel. Beüzemelték és aztán elvonultak családlátogatásra. Én meg nagy magányomban odaültem a géphez és megírtam az első novellámat melynek később A Töltött Káposzta címet adtam. Persze akkor nem mint novellára néztem, hanem egy emlékfoszlányra. Ezt követte még számtalan írás. Annyi, hogy 2009 áprilisában már egy könyvre való jött össze. Ezt csokorba kötötte az ismerősöm és Bagoly őrs, vigyázz címen megjelentettem. Igazából még akkor is csak a fióknak írtam, annak ellenére, hogy a Bagoly őrsömnek nem vártan nagy sikere lett. 2010 novemberében jelent meg először, a könyvön felül, nyomtatásban novellám, mégpedig az eddigi legnagyobb sikert elért A Töltött Káposzta című. Onnantól mondhatom, hogy rendszeresen írok.

3. A vers vagy a próza áll hozzád közelebb?

Ez fogas kérdés. Azt gondolom ez hangulat kérdése. Van, amikor rám tör egy érzés, amit rögvest papírra kell vetnem. Annyira erős ez az érzés, hogy ekkor valami ok miatt vers születik. Máskor maga az érzés követeli meg, hogy bő lére eresszem a mondókámat. Ilyenkor születik meg egy novella. Én itt is szívesebben alkalmazom a próza szót, mint a novella szót, mert ott azért kritériumok vannak. Az én írásaim meg vagy megfelelnek ezeknek, vagy nem

4. A civil életben mivel foglalkozol?
Ez nagyon érdekes. Így visszanézve nagyon színes volt az életem. Voltam MÁV dolgozó, anyagkönyvelő, az üveggyárban osztályozó, meós, önálló reklamációs ügyintéző, majd az 1990-es évektől sokat munkanélküli, inkasszó ügyintéző, napszámos, bejárónő, gazdálkodó. Közben szüntelenül tanultam. 45 évesen mérlegképes könyvelő, 47 évesen pénzügyi tanácsadó lettem. Ha közvetve is, de ennek köszönhettem, hogy 47 évesen köztisztviselő lettem. Innentől mondhatom, hogy „sínre került” az életem. Igaz közben meghalt a férjem. 2008-ban még „összeszedtem” mint tájgazdálkodási mérnök, egy diplomát marketing-pénzügyből. 2011.május 01-től pedig nyugdíjas vagyok. Közben persze igyekeztem talpon maradni, mint olyan ember, akit a politika se 1990 előtt se után nem érdekelt, még akkor sem, ha akarva-akaratlanul belekeveredtem én is, mint mindnyájan.

5. Mi jut eszedbe, ha azt a nevet hallod, hogy: Dr. Gács Gabriella?
Dr. Gács Gabriella? Inkább Drgács Gabiként ugrik be. Ő az egyik alkotó, aki verseket és novellákat is ír. Ha nem is mindig, de visszajáró olvasója vagyok.

6. Ki, vagy kik a kedvenc íróid, költőid, a profi, illetve az amatőr irodalomban?

Őszinte leszek. Nem a klasszikusok. Én személy szerint a kortárs írókat szeretem olvasni. Természetesen olvasom a „nagy” írókat is. Hozzám mégis azok az írások állnak közel, amelyek a mostani életemről szólnak. Nekem a történelem az 56-os forradalom, az úttörő-mozgalom, a KISZ, az agyon hallgatott Ifjú gárda, a gazdasági mechanizmus, a TSZCS-k a Tengiszi botrány. Ezekről szeretek olvasni. De inkább írni. A klasszikusok között is vannak olyan írások amiket szinte le se tudok tenni, annyira lekötnek, és a kortárs írók között is van olyan amiknél sosem tudok pár oldalnál tovább jutni annyira laposak, élvezhetetlenek. A versek közül is a szép, a szépen, megírt verseket szeretem amelyeknek lelke van. A világ egyik legszebb szerelmes verse számomra Radnóti Miklós Tétova ódája. Olvastam valahol, hogy az írást nem csak elolvasni kell tudni. Rá kell érezni az ízére azt át kell engedni magunkon, mint a zenét. Nem értelmezni, hanem élvezni kell a szavak találkozását. Azoknak kell, hogy szóljon a vers, az írás, akik képesek azt megérteni, képesek önmagukért olvasni a szépségért, a tartalomért és nem elvárásokért.

7. Meséld el, hogy dolgozol egy írásodon. Miként születik meg egy történet ötlete, és hogyan lesz belőle teljes sztori?

Ez számomra megint egy érdekes kérdés. Nem tudatosan írok. Időnként el fog valami nyugtalanság és akkor oda kell ülnöm a géphez és írnom kell. Ezt a nyugtalanságot kiválthatja egy illat, egy érzés- egy emlékfoszlány, egy hír a TV-ben, egy ember látványa, egy történet hallása. Ami biztos az az, hogy akár vers, akár próza úgy írom, ahogy beszélek. Az irodalmi nyelvet sosem tanultam. Így nyilván, hogy hátrányba vagyok azokkal, akik ezt is tanulták. Én Édesanyán nyelvén szólítom meg az olvasót első iratomban és azt később alakítom át, mintegy átírva az egész történetet, irodalmi, tanult nyelvre. Ez aztán vagy sikerül, vagy nem. Hisz nem olyan egyszerű, úgy írni, hogy az írás lelke ne sérüljön. Természetesen, aki tudatosan ír annak könnyebb, de én „jártói” stílusban írok. Csak arról tudok írni ami így-vagy úgy de megérintett.

8. Hogyan találtál rá a Holnap Magazin oldalára?
A neten szörfözve találtam az irodalmi oldalakra, amelyek közül a Holnap Magazin tetszet meg. Annyira, hogy mára már szinte az életem része lett.


9. A közel, s távol jövőre nézve mik a terveid, milyen ötletekkel szeretnéd még meglepni olvasóidat?

Mint előzőekben írtam ösztönösen írógató vagyok. Így nehéz nekem megterveznem bármit is. Egy a biztos, hogy most a LoveNet az internetes ismerkedés világa című, pár hete megjelent könyvem bűvöletében élek. Ezt indítom most el az „önálló” élet felé. Rendezem az író-olvasó találkozásokat, mert minden felkérésnek eleget szeretnék tenni, miközben érlelődik bennem egy életműregény, melynek fő irányvonala lenne a történelmi megéléseim. És amikor aktuális, amikor rám tőr az írási kényszer, akkor egy-egy vers és próza amit megszeretnék jelentetni.


10. A Sétapálca riportsorozat következő részében mely Holnap Magazinos tagról szeretnél olvasni?

Itt a HM oldalán akadtam rá a kedvenc, kortárs meseírómra, Kocsis Antalra. Azóta is jómagam és a családom apraja-nagyja a rajongója lett írásainak. Róla olvasnék szívesen.

Ezúton szeretnék elnézést kérni Drgács Gabriellától a neve elírásáért!
Jártó Rózának pedig köszönet a javításért.

Jártó Róza írásai itt!

(Kozák Gabriella)
2135
mami - 2013. július 11. 07:54:05

Kedves Etel! A "természetem" a Mádéfalváról elszármazott Jártó Anna nevet viselő Édesanyámtól örököltem. És remélem még számtalan dolgot. A most három gyerekes kislányomra mondották, hogy az esős napokon (is) szeretnek a közelébe lenni, mert a napfény ő maga. Én azt gondolom amit Édesanyám örökül hagyott, azt tovább tudom adni. Igaz már mi is "keveredünk" Az embernek "érnie" kell, hogy dolgokat megértsen, hogy dolgokra ráérezzen. Remélem én is ezen az úton haladok. Szeretettel ölellek: Róza

3273
Borsosirenke - 2013. július 10. 21:39:03

Kedves Róza! Őszinte elismerésem! Sok mindent nem tudtam még rólad. Mozgalmas életed volt páratlan tanulási energiákkal. Jó egészséget sok sikert kívánokRose
Szeretettel ölel Irénke

3313
paltetel - 2013. július 09. 04:17:18

Kedves Róza!
Első jelentkezéseimnél egy segítőkész, nagy léleknek ismertelek meg. Ami írásaidban megjelenik. Örvendek sikereidnek!
Azt kívánom, minél több írásodat olvashassuk még. További sikereket kívánok.
Szeretettel, Etel

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.