Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Kozák Gabriella: 35. interjú - Kocsis Antal
Jól esik, hogy gondoltatok rám, külön köszönöm Rózának. Természetesen válaszolok.
Érintem a kérdéseket, de egybefüggően írok.
Azt hiszem van némi érzékem a gondolataimat versként leírni. Mégis intenzíven csak a közelmúltban, egy két évig írtam. Bő száz versem ott van a netes oldalatokon. Kíváncsi voltam, hogy ha versbe szedett gondolataimat felteszem egy olyan oldalra, ahol nálam profibbak publikálnak, az én minőségem megüti-e az átlagot. Rengeteg dicséretet kaptam, és ez nagyon jól esett. Kezdtem arra gondolni, hogy egyszer talán lesz egy könyvem és innentől 5-10 éves gyermekeknek szánt irományaim születtek. Úgy éreztem megütök egy kiadható színvonalat, mennyiségre is összejött egy könyvnyi anyagom, megkerestem néhány kiadót. Csalódnom kellett. Az udvarias dicséret mellett mindenütt ott volt az elutasítás. Az indok lényege pedig, hogy ismeretlen kortársként kockázatos egy fillért is belém ölni. Sajnos a mai gazdasági körülmények között ez teljesen logikus. Az átlagembernek fontosabb hogy ne haljon éhen, mint könyvre költeni azt a nehezen megszerzett keveset. Lassan feladtam az álmomat, hogy lesz egy maradandó porszem, ami az enyém. Ez kicsit visszavetett az írásban. Nektek sem nagyon küldtem mostanában.
És most érintek néhány kérdést.
Régebben rengeteget olvastam. A legsilányabb prózától a legklasszikusabb szépirodalomig sok mindent, de csak prózát. Az írásban fordított a helyzet. Csak verseket írok, az utóbbi évek egyik leghosszabb írott prózája ez a levél, amivel most küzdök. Verseimben három fő szemponthoz igyekeztem tartani magam. Egyszerű idegen szavaktól mentes fogalmazás, a legklasszikusabb szépen csengő rímelés, és a cselekményesség. Az a véleményem, hogy akik húzódoznak egy vers láttán, talán jobban elfogadják ha az egy kis versbe öntött történet. Azt hiszem, hogy ez a fő szempont amiben különbözök versírással foglalkozóktól, a tőlem jobbaktól és gyengébbektől is. Cselekményesek jórészt a romantikusaim, humorosaim, az árnyalt politizálásom és természetesen a kedvenceim is, a verses mesék.
A civil életben, mivel az ország legszegényebb vidékén, a román határ mellett élek, fő foglalatosságom küzdeni az életben maradásért. Kelet felé nem muszáj, hogy szép legyen a kirakatunk, ebben a kirakatban vagyok egy bábu a sok közül. Vizsgakérdésetekre reagálva: hallottam már Bogárné Ilona és a Magazin közti kapcsolatról. Sajnos már nem emlékszem ki által hallottam először a Holnap Magazinról.
Fogalmam sincs kit ajánlhatnék a Sétapálcába következőnek. Volt ugyan néhány ötletem azok közül akiket ismerek, de ők már ott vannak. Sajnos én jó egy éve már nem vagyok törzsgárdatag, az újakat nem ismerem.

ui: talán hamarosan újra beindulok. és rendszeresebben nem kíméllek benneteket az írásaimtól

Kocsis Antal beleegyezésével a következő riportalany: Rajnai Rotter Csaba.
Kellemes olvasást!
Szeretettel: Gabi


Kocsis Antal írásai itt olvashatóak!
2135
mami - 2013. július 20. 21:41:02

HOL A VERS???????

277
farkas viola - 2013. július 19. 10:58:50

Kedves Tóni!
Csak hogy itt vagy! Örülök, hogy olvashattam Rólad. Sajnálom, ha még nincs könyved, de láthatod, akinek van, saját pénzből van. Örülnék, ha újra olvashatnám verseidet.
Szeretettel: Viola Smile

2678
Emperor - 2013. július 18. 16:51:38

Kedves Tóni!
Sajnálom, hogy a könyvedből nem lesz semmi, azért ne szomorkodj, hiszen minden versed egy maradandó porszem, aztán az utókor majd eldönti, hogy mi az érték, és mi nem.
Örülnék neki, ha nem kímélnél bennünket és beindulnál verseiddel újra. Szeretettel várlak!
Ida

1748
Ligeti Eva - 2013. július 17. 09:44:45

Kedves Antal!
Örülök, hogy megismerhettelek bemutatkozásod révénSmile Tetszik, hogy kötöttségektől mentesen, a számodra lényeges dolgokról írsz. A vers írás öröme vezéreljen.
Szeretettel: Éva Grin

2135
mami - 2013. július 16. 07:35:09

Kedves Tóni! Bevallom neked, hogy már egyszer (kétszer) olvastam az interjúdat, igaz még este. Mint írásaid általában, tetszik a korrajzod is. Azt természetesen észre vettem, hogy nem vagy sűrűn az oldalon. A okot is sejtettem, hisz én is átestem ezen. De ne feledd, hogy a tehetség utat-tör magának. És ha valaki akkor Te a kor nagy "verselő-meseírója" vagy. Persze azt nem értem, hogy magazinunkban mért nem vagy többször. Vak a zsűri, vagy mi? Pedig nagy - nagy űrt tömnének be a műveiddel. És ezeket a tanmeséket biztos olvasnák. Hisz azon felül, hogy lenyűgözi az olvasót, tanúlsággal is szolgálnak. Kedves Tóni! Ne add fel, tarts ki. Higgy a csodákban! Szeretettel ölellek: Róza

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.