Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Kozák Gabriella: 36. interjú - Rajnai Rotter Csaba
1. Szeretettel köszöntelek a Sétapálca riportsorozatban. Kérlek, mutatkozz be pár szóval.
Dr. Rajnai Csabának hívnak, de a szépirodalmi műveimet Rajnai Rotter Csaba névvel jegyzem, ezzel kívánom megkülönböztetni a tudományos közleményeimtől írásaimat. A királynék városaként ismert, ezeregyszáz éves Veszprém szülötte vagyok, gyermekkoromat is itt töltöttem. Középiskolai tanulmányok miatt kerültem a Balaton Fővárosába Keszthelyre, ahol jelenleg is élek, immár 46 éve.
Életem nagyobbik részében a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen tanítottam az állattenyésztés iránt érdeklődő hallgatókat. Már a pályaválasztásban is meghatározó volt a szépirodalom, hisz gyerekként legkedvesebb íróm Fekete István volt, aki oly szívet melengetően tudott írni az állatokról, hogy nekem is életre szóló inspirációt adott.
2. Mióta foglalkozol írással, és mi késztettet rá, hogy hosszútávon tollat ragadj a kezedbe?
Egészen kicsi gyerek voltam, talán 6, vagy hét éves, mikor megszületetett az első, akkor általam versnek titulált zsengém. Természetesen ez csak egy négysoros kis szösszenet volt, de számomra a költői elhivatottságot jelentette. Aztán az általános iskola alatt még számos „csasztuska” követte a művet, de a középiskolában egy trauma hatására abbahagytam az írást, és csak 40 éves korom körül ragadtam újra tollat, amikor már feszítően éreztem, hogy le kell írni a gondolataimat. A hatás pedig az volt, hogy a magyar tanárom, mikor megmutattam neki verseimet röviden így reagált: „…jobb volna, ha valami nemesebb célra használnád a papírt, mint ilyen haszontalanságra!…”. Nos, ez a vélemény elvette a kedvem az írástól.
Mint említettem, későn kezdtem el újra írni, és akkor is inkább prózát, mint verseket. Ma is így vagyok ezzel, csak akkor szedem versbe gondolataimat, ha már nagyon zeng bennem a mondanivaló.
3. A vers vagy a próza áll hozzád közelebb?
A fentiekből fakad, hogy többet írok prózát, mint verset, de olvasni mind a kettőt nagyon szeretem. Jó verset írni nagyon nehéz, és fáradságos, a próza több lehetőséget ad a szószátyár természetemnek. A verset nagyon kell tömöríteni ahhoz, hogy valóban ütős és szép mű szülessen.
4. A civil életben mivel foglalkozol?
Civilként, már nyugdíjas vagyok, de mint a korábbiakban jeleztem, egyetemi oktatóként foglalkoztam az állattenyésztés, ezen belül is a sertéstenyésztés és a lótenyésztés oktatásával, kutatásával. Szakirodalmi publikációim is e tárgykörben születtek.
5. Mi jut eszedbe, ha azt a nevet hallod, hogy: Magyari Barna?
Magyari Barna egy nagyon tehetséges költő, több verséhez is fűztem észrevételeket, de mind tetszett, még akkor is, ha esetleg kritikai észrevételeket tettem hozzájuk. Szerintem még sokat fogunk hallani róla.

6. Ki, vagy kik a kedvenc íróid, költőid, a profi, illetve az amatőr irodalomban?
A kérdés nagyon nehéz, mert olyan hosszú a sor, hogy betöltené a keretet, de a profik közül talán József Attila, Ady, Sinka István, Weöres Sándor, Babits, és még hosszan sorolhatnám. A külföldiek közül Poe, Rilke, Goethe, Walter von der Vogelweide, Appolinaire, stb.
Amatőr írók, költők közül nehéz kiemelni bárkit is, hisz mind olyan szívhez szólóan írnak, hogy valamennyi írásuk tetszik. Talán Cs. Nagy László, H. Gábor Erzsébet, Kohut Katalin, Lambrozett, Kőműves Ida, Szepessy Gábor, Torma Zsuzsa versei és prózái állnak hozzám a legközelebb.
7. Meséld el, hogy dolgozol egy írásodon. Miként születik meg egy történet ötlete, és hogyan lesz belőle teljes sztori?
Nem tudom, hogy ki mondta már, de a téma az utcán hever. Vallom, hogy a hétköznapok hőseinek cselekedetei sokkal meghatározóbbak, mint az un. nagy embereké. Éppen ezért ők azok, akik a történeteim középpontjában állnak. Írni hogyan? Hát ér egy impresszió egy eset kapcsán és megszületik az alapötlet. Ezt aztán magamban érlelem, amíg eljut abba a stádiumba, hogy papírra vetem. Általában gépen írok, mert így sokkal könnyebb a javítás, átszerkesztés, ahogyan azt a történet kívánja. Amikor már elkezdődik az írás, azután már a történet szövi a cselekményt, én csak szolgai módon leírom az eseményeket. Én miden írásomban ott vagyok, mint valamelyik szereplő.
8. Hogyan találtál rá a Holnap Magazin oldalára?
Már nem emlékszem pontosan ki, de egy másik irodalmi portálról hívott ide. Hálás vagyok érte, mert egy nagyon kedves, egymás munkái iránt érdeklődő és befogadó közösségre találtam itt.
9. A közel, s távol jövőre nézve mik a terveid, milyen ötletekkel szeretnéd még meglepni olvasóidat?
Nem tudom, hogy akad-e aki szándékoltan keresi írásaimat, de szívesen teszem közzé a gondolataimat. Múlt év őszén jelent meg második elbeszéléskötetem. Azóta is születtek elbeszélések, de most főként egy regényen dolgozom, ami elég nagy lélegzetű lesz az idő intervallumot illetően, mert a ’60-as évektől napjainkig terjed a történet. Egy képzelt férfi életének egy részét dolgozom fel a gyermekkortól a nyugdíjas évekig. Persze ebben is, mint minden írásomban benne szerepelek, de nem életmű a témája. Másik munkám egy vígjáték megírása, ami egy korábbi novellám ötletét dolgozza fel, persze kibővítve és színpadra alkalmazva. Ilyent még nem írtam, ezért egy kicsit félek is, hogy meghaladja a képességeimet. Majd meglátjuk, hogyan sikerül.
10. A Sétapálca riportsorozat következő részében mely Holnap Magazinos tagról szeretnél olvasni?
Nehéz a választás, mert már sokan bemutatkoztak a kedvenceim közül. Talán Jéga Szabó Ibolyáról szeretnék többet megtudni. Kedvelem írásait és érdekel ki az, aki a mű mögött rejtőzik.
Ezúton köszönöm Borsos Irénkének, hogy gondolt rám, és mindazoknak, akik arra méltattak, hogy olvasták műveimet.

Rajnai Rotter Csaba írásai itt!
2135
mami - 2013. július 24. 07:17:29

Kedves Csaba! Én ösztönösen író és olvasó vagyok. Azon kevesek közül való vagyok akik, mindenkitől és mindent elolvasnak. Így eset meg, hogy Te is "sorra " kerültél nálam. De az is jellemző rám, hogy akinek tetszik az írása ahhoz rendszeresen vissza járok. Te is ezek közül a kortárs írók, költők közül való vagy. Szeretetem az írásaid. Érződik minden-során a kiforrottság, az igényesség. Érződik, hogy nem új keletű az ismeretséged az irodalommal. Azt is bevallom neked, hogy az egyik kiválasztottam vagy akitől, a már-már "botrányos" irodalmi hiányosságom enyhítendően tanulni járok. További munkásságodhoz minden jót, kitartást, jó egészséget kívánok. Szeretettel: Jártó Róza

242
RRCs - 2013. július 24. 07:13:58

Kedves Lambrozett!
Köszönöm, hogy látogatást tettél a bemutatkozásomnál. Tudtam volna még többet is írni, de úgy éreztem már ez is több, mint ami szükséges ahhoz, hogy lássák az embert az írása mögött. Mostanában a nyári elfoglaltságok kötnek le (kertművelés, lakásfestés, nyaraló ablakainak mázolása, stb.), de ígérem amint egy kis levegőhöz jutok jelentkezek. Köszönöm, hogy úgy értékelsz, ahogyan talán nem is érdemlem meg.
Szeretettel: Csaba

3392
lambrozett - 2013. július 23. 23:44:10

Kedves Csaba!
Jó egy kicsit többet megtudni Rólad. Smile Alig vagy mostanában itt jelen...de nem akarom a szemedre vetni. Wink Szerintem a legnemesebb célra használod azt a papírt, tegyél ugyanúgy ezután is. Örülök, hogy "ismerhetlek"...bár nem személyesen, csak így, az internet kesze-kusza szövevényén keresztül meg kasul. A legjobbakat és legélhetőbbeket kívánom Neked és még sokáig örvendeztesd olvasóidat önmagaddal. (mert bizony vannak!) Szeretettel. Éva

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.