Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Kozák Gabriella: 44. interjú - Czibere Péter
1. Szeretettel köszöntelek a Sétapálca riportsorozatban. Kérlek, mutatkozz be pár szóval.

Szeretettel köszöntöm én is a rovat olvasóit, Czibere Péternek hívnak, 36 éves vagyok, és a fővárosban lakom. Nem dohányzom, nem iszom alkoholt, nem kávézok, nem fogyasztok drogokat, vegetáriánus vagyok.
Bár abszurd, de mindezt a mai társadalomban még sokan elítélik, mert úgy érzik, az ilyen ember nem közülük való. Én azonban úgy döntöttem, hogy testileg, lelkileg, szellemileg tiszta életet fogok élni.

2. Mióta foglalkozol írással, és mi késztettet rá, hogy hosszútávon tollat ragadj a kezedbe?

7-8 éve kezdtem az írást, amikor életemnek egy nehéz szakaszába érkeztem. Eleinte abszurd novellák formájában fejeztem ki magam, hogy ezáltal vezessem le a bennem lévő feszültségeket. Később ez a fajta önkifejezés fontos részévé vált annak a lelki, szellemi fejlődésnek, amin keresztülmentem. Mára az írással másoknak szeretnék segíteni ugyanebben.

3. A vers vagy a próza áll hozzád közelebb?

Inkább a próza. Verseket sokkal ritkábban írok, vagy olvasok. Ez olyan agyféltekés dolog, én sokkal többet analizálok dolgokat, hogy aztán olvasóimnak is jó modelleket készíthessek arról, miként működünk, működtetjük világunkat. A kreatív oldalamat akkor használom, amikor aztán az egészet formába kell önteni. Versíráskor viszont az ember szinte kizárólag ezt az oldalát használja.

4. A civil életben mivel foglalkozol?

Ez érdekes kérdés. Az írókról általában feltételezik, hogy nem az írásból élnek, ami szerintem abszurdum. Nekem az írás az egyik fő tevékenységem, és úgy gondolom, hogy az írás semmivel sem ér kevesebbet, mint más tevékenységek.
Ma mindent pénzbeli haszonban mérünk, ahelyett, hogy a közösségünknek nyújtott hasznosságát tartanánk szem előtt. Ezért van az, hogy míg egy üzleti vállalkozó bármennyit kereshet, addig egy pedagógus annyit keres, amennyit a vállalkozások a közösség többi tagjának a zsebében hagynak.
Egy vállalkozás ma még kevesek számára jelenti a közösségi szükségletekben való gondolkodást, és azok kiszolgálását. Ezen a címen adunk el mindent, de hazudunk egymásnak.
A jelenlegi közösség tagjai azt értékelik, ami pénzt hoz. Mi pénzt akarunk keresni. Nem együttműködni, vagy másokat segíteni. Ez vezetett gazdasági válsághoz is. A válságához annak a rendszernek, ahol minden nyersanyagot, az erdőket, az állatokat, még embertársainkat is pénzzé tesszük. Igen ám, de mit veszünk majd rajta egy letarolt, elszennyezett bolygón?
Tudom, nagy ugrásnak tűnik ez az egyszerű kérdéshez képest, de minden mindennel összefügg. Én a hasznos tevékenységekre szavazok, és arra, hogy a pénz által is ezeket támogassuk.
Mivel ma még sokan nem így gondolkodunk, én 5 éve magam szerzem meg a támogatást az életemhez. A novelláimat árusítom parkokban, sétálóutcákban napi egy-két órát, hogy a bevételből finanszírozhassam azokat a dolgokat, amikre szükségem van, és amikkel az írás mellett foglalkozom.
Két hetente ugyanis felolvasó-, előadóesteket szoktam tartani, hétfőnként egy rádiós műsorban beszélek az élet különféle kérdéseiről, valamint egy civil szervezet munkájában is részt veszek. És ezeknek persze ugyanúgy költségei vannak.
Egyesek fizikailag táplálják az emberiséget, mások lelkileg, szellemileg, de ezek mindegyikére szükség van. Amire nincs szükségünk, az a gazdasági verseny, a pénzügyi spekulációk, a környezetszennyezés, a fegyverek, és a háború.

5. Ki, vagy kik a kedvenc íróid, költőid, a profi, illetve az amatőr irodalomban?

Ellensúlyozva az előző kérdésedre adott terjedelmes sorokat, most röviden válaszolok. Az utóbbi időben keveset olvasok, nem annyira kedvenc íróim, mint inkább kedvenc témáim vannak. Szeretem a filozófiát, a szellemi, lelki fejlődésről szóló írásokat, tanításokat, és gyakran veszem elő a Bibliát.

6. Meséld el, hogy dolgozol egy írásodon. Miként születik meg egy történet ötlete, és hogyan lesz belőle teljes sztori?

Fentebb már írtam, hogy főként modellekkel dolgozom. Ha egy novelláról van szó, akkor a benne lezajló eseményeket rendszerint játékos metaforákkal állítom párhuzamba, hogy érthetővé váljanak a működési elvek, melyek mozgatják a dolgokat. Emellett esszéket is írok, amelyekben szintén működési elveket ábrázolok, de sokkal lényegre törőbben, mint ahogyan azt egy novella engedné.
Attól függetlenül, hogy novella, vagy esszé formájában fejezem ki magam, mindig felismeréseimről beszélek. Ehhez ihletett állapot kell, nyugalom, és idő, hogy meg tudjon jelenni a dolgokról egy tiszta kép, körvonalazódhasson formaként is az a tartalom, ami addig csak érzésekként kavarog bennünk.

7. Hogyan találtál rá a Holnap Magazin oldalára?

Egy kedves ismerősöm ajánlotta, hogy ha úgy gondolom, hogy szeretnék valahol publikálni, akkor bátran keressem meg Bakos Józsefet, a HM főszerkesztőjét. Így tettem. És úgy érzem, jól tettem. Itt a Magazinban helyet kap mindenféle, és fajta irodalmi alkotás, ami számomra fontos szempont.

8. A közel, s távol jövőre nézve mik a terveid, milyen ötletekkel szeretnéd még meglepni olvasóidat?

Épp egy cikksorozaton dolgozom, ami a munkáról, és a jövedelemről fog szólni, mert a jövőben újra kell értelmezzük azt, amit ma a gazdaságról, a pénzről, és a munkáról, a tevékenységeinkről gondolunk.

9. A Sétapálca riportsorozat következő részében mely Holnap Magazinos tagról szeretnél olvasni?

Azok közül, akik a leggyakrabban fordulnak elő a magazin oldalán, és még nem lettek meginterjúvolva, Fehérvári Zsófiáról olvasnék szívesen.

Tovább Czibere Péter írásaihoz!
3234
PeterCz - 2013. október 28. 14:36:25

Kedves Viola Smile

Már hogy ne lenne munkám Smile, hiszen írok, szervezek sokféle közösségi programot, és veszek részt olyan törekvésekben, melyek által szebbé-jobbá tesszük ezt a világot.
Ez az állandó munkám, és munkája mindenkinek, aki tudatosan tevékenykedik ezen a bolygón Grin
Persze te olyasmire gondolsz, amiért folyton pénzt adnak, hogy aztán mások meg csak azért cserébe adjanak ételt, lakhatást, és a többi.
Ez a mai társadalom, csereközösség, ahol csak az kaphat ellátást, aki olyan dolgokat cserélget a többi emberrel, amiről meg tudja győzni a másikat, hogy elcserélje vele, és nem azért működik együtt a másikkal, mert ez egy közösség, mely minden tagjának vannak ezek a bizonyos alapszükségletei.
Magyarul: mindegy mit adsz el, ha el tudod adni, lehet értelmetlen, romboló dolog is.
Ameddig sajnos árucserében, pénzben gondolkodunk, és GDP-ben, nem pedig az ellátásban mérjük a jólétet, addig magunkat is eladjuk, áruvá, puszta árucikké válunk, ahelyett, hogy a környezetünk, embertársaink tudatos gondviselőjévé lennénk.
Nos, én azon dolgozom, hogy ez ne így legyen. Ez munka. Nem a sok haszontalan, környezetszennyező, lélek, és szellemölő tevékenység, amiket pénzért csinál a sok ember.
Persze egyelőre nem a pénzt kell elfelejtsük, hanem azt, ahogyan elkezdtünk gondolkodni önmagunk felől. Az önös érdekeket.
És fel kell ébresszük magunkban a közösségi gondolkodást, Istent, az életet, amely csak akkor működik jól, ha együttműködnek benne saját részei is.

Köszönöm jókívánságaidat, magam is hasonló jókat kívánok néked, szeretettel:
Péter

277
farkas viola - 2013. október 26. 02:15:02

Kedves Péter!

Örülök, hogy olvashattam Rólad. Elszomorít viszont, hogy egy ilyen tehetséges fiatalembernek nincs állandó munkája.

Isten segítse további munkádat és életedet jó egészséggel.
Ezt kívánom szeretettel: Viola

3234
PeterCz - 2013. október 10. 21:14:50

Köszönjem soraid Róza Smile Bocsánat, csak most olvastalak, kicsit sajnos épp betegeskedtem az elmúlt napokban Grin
Szeretettel:
Péter

2135
mami - 2013. október 07. 18:30:31

Kedves Péter!
Olvastam életed és munkásságod, kis "titkait", amit megosztottál velünk. Továbbiakhoz is jó egészséget, kitartást kívánok.
Szeretettel: Jártó Róza

3234
PeterCz - 2013. október 05. 16:44:30

Kedves Etel, köszönjem! Épp rámjött a dátha, de amint felépültem belőle, tovább munkálkodom Smile
Szeretettel:
Péter

3313
paltetel - 2013. október 05. 06:13:27

Kedves Péter!
Örvendek, hogy így is megismerhettelek. További jó ötleteket, ihleteket kívánok munkádhoz!
Szeretettel, Etel

3234
PeterCz - 2013. október 04. 14:24:19

Köszönöm Alfonzina Smile

3234
PeterCz - 2013. október 04. 14:23:20

Kedves Zsófia! Smile

Örülök, hogy az lehetek számodra, aki mindenki számára lenni szeretnék Smile

Szeretettel:
Péter

3652
zina - 2013. október 02. 23:43:27

In Lak'ech

Nem kívánok ragyogást, sem dicsőséget,
csak tűzhelyet, lámpafényt és melegséget,
egy darab kenyeret, a csendet, pár halk szót,
kevés embert, kik őrzik és tudják a jót!

(Fekete István nyomán) Smile

Isten (vagy nevezd, ahogy jólesik) kísérje, vezesse és segítse minden lépted!

2952
bruxinelli - 2013. október 01. 14:45:22

Kedves Péter !

Örülök és köszönöm, hogy a sok kiváló alkotók
közül rám esett a választásod. Szeretem az
írásaidat a felismeréseidet.Fontosak számomra,
mert úgy képes a további véleményalkotásra késztetni, hogy a külvilágtól telesen elzárt lehessen az olvasó, minden elvont gondolat külön- külön mindenkinek a személyiségét megérintse.
Ezáltal már rajta is vagyunk a hullámhosszodon és utazhatunk időben , térben a különböző elméletek rengetegében. Útvesztőkből terelsz
a helyes útirányba s megmutatod a kivezető utat is.

Sok sikert kívánok a további munkádhoz.

Szeretettel: Zsófia

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.