Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Kozák Gabriella: 50. interjú - Saint-Germain
1. Szeretettel köszöntelek a Sétapálca riportsorozatban. Kérlek, mutatkozz be pár szóval.
Én is szeretettel köszöntök minden érdeklődőt, s bár nagy megtiszteltetés a felkérés, de félek nem fogok tudni mindenben eleget tenni, a kíváncsiságot kielégíteni, ezáltal valószínű velem kapcsolatban sok kérdés nyitva marad, ködbe vész. A tisztázás és az ezzel járó vita is nagy valószínűséggel majd a jövő irodalomtörténészei számára marad.
Egyébként a párizsi diáklázadások évében, a Dunakanyarban születettem újra Juhász Gábor néven. Frigyes porosz király ugyanis anno ezt mondta: „ Saint-Germain nem halhat meg! „
2. Mióta foglalkozol írással, és mi késztettet rá, hogy hosszútávon tollat ragadj a kezedbe?
Írtam pár természettudományos humoreszket, és focimeccs összefoglalókat egy helyi lapba úgy tíz-tizenöt éve.

A versek felé fordulást, azok szubjektív értékelését, rajtuk keresztül az élet teljes megélését a „ Holt Költők Társasága” c. film indította el bennem. Mai napig ezen film üzenetét követem, szellemiségét hordozom, és keresek valamit…
Természetesen a magyar klasszikusokkal kezdtem, és már „nem középiskolás fokon” próbáltam őket értelmezni, sok-sok mindent hozzájuk, melléjük olvasva. A KÖLTŐ számomra is megkerülhetetlen volt, az alfa, és az omega.
Versei olvasása közben éreztem először katarzist, az, hogy a líra a lélekhez szól, a megfoghatatlan világot jeleníti meg.
Írni pedig?
Benedek Szabolcs: A vérgróf című regényének megírásának évétől ontom a verseket édes kényszerből, belső indíttatásból, elhivatottságból, örömből.
3. A vers vagy a próza áll hozzád közelebb?
Prózával az elmúlt hétig nem próbálkoztam, de kiszökkent tollamból egy prózavers.
A versben, mint műfajban, a kötött formák közötti szabadon rakoncátlankodást szeretem legjobban. Azt, hogy a Poézisnek külön birodalma, világa van, ahol egy pillanat alatt átlátható és világossá tehető , vagy átélhető szinte bármi ; egyetlen sorba, képbe összerántható az, ami prózában esetleg nehézkes. A Poézis egy másik világ, ahol szabadon csaponghat a képzelet, ahol képek, színek, hangok együttesen jeleníthetők meg, ahol egyszerre lehet az ember festő, zeneszerző és szövegíró egy személyben, ráadásul ahol rengeteg szerep is kipróbálható.
4. A civil életben mivel foglalkozol?
A civil életben már csak félig vagyok ilyen „humán”: a minket körülvevő világot, a természetet, benne az embert az élőlényekkel próbálom - főleg a naturalizmus eszközeivel - belegyömöszölni rövid idő alatt, de remélhetőleg hosszú távon hatva a jövő nemzedékének tudatába.
5. Ki, vagy kik a kedvenc íróid, költőid, a profi, illetve az amatőr irodalomban?
A hazaiak közül elsősorban a Nyugatosok a friss, humanista, emberközpontú lélekábrázolásukkal: közülük Ady az őserejével, a szimbolizmusával fogott meg. Szeretem Ady „mesterét” Komjáthy Jenőt is, aki a magyar irodalomban egyedül merte közkinccsé tenni az ember lehetséges megistenülését.
Sokat jelent számomra Petőfi a lobogásával, hübriszével; Arany a választékos nyelvezetével, balladaiságával; Mikszáth az ízes-humoros, letehetetlen történeteivel; Móra a sokszor szomorú realizmust költőien meseszerűvé tevő, egész életútra elkísérő bölcs tanításával.
A maiak közül Esterházy fogott meg hihetetlen nyelvi leleményeivel, szarkasztikus humorával, tájékozottságával, improvizatív képességével ;
Petőcz András, aki könnyes-mosolyogtató álnaivitással képes visszaidézni gyermekkorom világát; no és Krasznahorkai László, a Mester, a széles látókörű szellem, akinek jóslatai is sajna beteljesülnek. Ő a legmetafizikusabb írónk, a leírhatatlan mélységeket többszörösen összetett mondatokkal feltárni igyekvő alkotó, a Nobel-díj lehetséges várományosa.
Varró Dánielnek sikerült eloszlatnia bennem, a halott, busongó, érthetetlen költő képét, mivel nálam fiatalabb , és virtuóz könnyeden, üdén versel. Sok lendületet, bátorságot adott verseivel, amiként másik kortárs kedvencem KAF, azaz Kovács András Ferenc is. Szinte minden versformában tud újat, egyben a régi világokat felidézőn, komoly-humorral , okos bájjal írni. Hihetetlen muzikalitás, mélységlátás vegyes felszínszörfözés jellemzi, keverve a régi, archaikus nyelvezetet akár a szlenggel is.
További mestereim Ady mesterei: elsősorban Baudelaire, a szimbolizmusával, a biztosítékot kiverő „ A romlás virágai”-val.
Appolinaire a kretaivitásával, merész újításaival, hihetetlen életigenlésével fogott meg, aki mindenben a derűt kereste. Sikerült is a zseninek!
Pessoa: az ezerarcú, aki egyetlen délután alatt, „tudatrobbanással” írt meg három verseskötetet, három különböző költői én alteregójaként. Pessoa is a megírhatatlant ostromolta, ráadásul nagyon érthető stílusban. Egyszerű hivatalnok volt.
Kafka, szintén amatőrnek tekinthető, ő is hivatalnok volt, az abszurd, magába szippantó, szorongatóan nevetséges világával . Kastélyából a mai napig nem tudtam kijönni.
S persze hatottak rám az ókori klasszikusok, és a jelenkor irodalma is: Dan Brown, David Mitchell, Lawrence Norfolk stb.
Ha valakit esetleg kihagytam volna, kérem ő is húzzon ki a listájáról. Szóval többen is ezen az oldalon.
6. Meséld el, hogy dolgozol egy írásodon. Miként születik meg egy történet ötlete, és hogyan lesz belőle teljes sztori?
A legváltozatosabb módon: utazás közben, vagy egy dalt hallgatva, olvasmányaimból, egy film után, a városban sétálva, avagy az erkélyen hesszintve, a metró peronján, vagy a villamoson, a parki padon ülve, avagy a Duna partján, késő éjjel, csendben, egy forgalmas gyorsétteremben; ihletszerűen, isteni szikraként, máskor eltervezve, sokat húzva-szerkesztve, van tíz perc alatt megírt, de egész napon át rágott versem is. Naptáramba írom őket, otthon pedig már az ötödik spirálfüzetbe.
7. Hogyan találtál rá a Holnap Magazin oldalára?
Valamelyik verses oldalon olvastam valakitől, hogy ide publikál, aztán benéztem. Eleinte kicsit kihaltnak tűnt, aztán rájöttem, hogy ebben a csarnokban máskor - másként járnak a szellemek, és szellősebb, azaz több lehetőséget rejteget.
8. A közel, s távol jövőre nézve mik a terveid, milyen ötletekkel szeretnéd még meglepni olvasóidat?
Maga vagyok a meglepetés. Nem egyszer olvastam már, hogy kiismerhetetlen, beskatulyázhatatlan vagyok, s nem titkolom, erre félig tudatosan is törekszem.
Terveim:
Hosszú távon? Egyszer én is szeretném elszavalni nagy tömeg előtt a Nem- zeti lépcsőjén egyik buzdító versemet , amit aztán sokszorosítván szórnának az ablakokból és skandálná a tömeg.
Komolyra fordítva a szót: Már az is meglepetés lenne számomra, ha egy antológiában szerepelhetnék, melyben aztán igazi meglepetések lennének verseim .
9. A Sétapálca riportsorozat következő részében mely Holnap Magazinos tagról szeretnél olvasni?
M.Laurens barátomról, akivel már ugyan régóta ismerjük és méltatjuk egymás költői énjét, de éppen ezért vagyok kíváncsi a másik oldalára is, és úgy látom, többen is.
Köszönöm az érdeklődést és az elolvasást!

Saint-Germain írásai itt érhetőek el
277
farkas viola - 2013. november 12. 11:35:21

Kedves Germain!

Most jöttem az Üzenőfalról, köszönöm az invitálást. Idehozott a kíváncsiság, meg a rövid sétakedv.

Örülök, hogy sokat megtudtam Rólad, de mint írod, nem eleget. Viszont egy biztos: igen magasan állsz, írsz, már el is fáradt a nyakam a felfelé nézéstől.

Kívánom, hogy érezd Magad jól nálunk és sok-sok alkotással ajándékozz meg bennünket. Ehhez még jó egészséget is kívánok.
Szeretettel: ViolaSmile

1984
Gabriella 36 - 2013. november 12. 10:54:45

Kedves Germain!
A gimiben francia szakos voltam és "középiskolás fokon" imádtam József A. és Ady verseit. Nevedre hamar felfigyeltem /francia volta miatt/.
Számomra a verseid időutazások, álmok és bár prózádat még nem olvastam, biztos vagyok benne hogy nem nélkülözi a rád jellemző hangulatot, már amit engedsz hang-ulatodból megmutatni. Wink
...ha a Nem-zeti lépcsőjén egy nem-es olvas fel verset a közeljövőben, hát szívesen ott lennék.
Örülök hogy kicsit jobban megmutattad magad!
Szeretettel, Gabi

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.