Farkas Viola: Haladni kell a korral.

Az antennaszerelő tanácsára - miszerint át lehetne állni a digitális műhold vételre, amin keresztül több száz csatorna adása jönne - hosszú meggondolás után ráálltam, elvégre haladni kell a korral. A megbeszélt időpontban jött is pontosan és átszerelte a meglévő fekete beltéri egység helyett az új, ezüstös színű Columbia G2 Digital Satellite Receiver beltéri egységet, amelyhez új távirányító tartozik. Türelmesen elmagyarázta a kezelését, amelynek megértése bennem már az első pillanatokban csődöt mondott. Na, de - gondoltam bizonytalanul - majd csak lesz valahogy.
Több nap elteltével mertem csak hozzányúlni, hogy előhívjam az Astrán jövő német és egyéb adásokat. Az elején ment is a kapcsolgatás az ismeretlen csatornák között, aztán megjelent egy nagy kottalap a képernyő teljes nagyságában valami rádiójelzéssel, melytől nem tudtam megszabadulni. Kapcsolgattam ide-oda, aztán végső kétségbeesésemben nyomkodtam az összes gombot… Nem tudtam vissza jönni Pestre, a Dunához, a kottalap agresszíven uralkodott a képernyőn. Mit csináljak? Minden porcikámban reszkettem, bepánikoltam. Egyetlen gondolatommal felhívtam a szerelőt, bár kétségeim voltak afelől, hogy el tudok-e mondani egy értelmes mondatot.
A szerelő, a Mester, nyugodtan, gombonként kezdett vezényelni telefonon keresztül, míg végül lehozott a végtelen űrből, a csillagok közül, és sikeresen landoltam itt a földön, Magyarországon. /Talán hasonlóképpen irányítják le a pilóta nélküli repülőgépet is/.
Azóta nem szünetel a hetenkénti okításom és úgy érzem, mintha visszafelé haladnék. Az antennaszerelő könnyítést eszelt ki számomra és átalakította a készüléket egyszerűbbre úgy, hogy csak oda-vissza kelljen lépegetni a csatornák között, a középső kör jobb és bal oldalán pedig a hangot lehet erősíteni, illetve csökkenteni. Megjegyezte, hogy a készülék szuperokos, csak be kell nyomkodni a két -, háromjegyű számokat, s abban a pillanatban megjelenik a kívánt csatorna. Ezt be is mutatta. Érdekes, neki sikerült, nekem később nem. Olyan okos, hogy személyválogató is, ha kiválasztja, hogy mely kéznek engedelmeskedjék és melynek nem. Utólag kiderült, - amit már az óvodások is tudnak - hogy gyorsan kell nyomogatni a számokat, csak akkor hatásos.
Kezemben tartom a 18 cm hosszú, felül 5 és fél cm széles, lefelé karcsúsodó távirányítót, melyen mikroszkopikus nagyságú betűk vannak. A szobában félhomály van, mert nekem elég a TV-ből jövő fény. Ha felkapcsolom a villanyt, akkor sem látom jól a betűket, szemüveggel sem. Ha még számításba veszem az éveim számát is, melyet már sajnos, el is felejtettem, akkor kérdem én: mit akarok még? Mivelhogy félkész állapotban, befejezetlenül nem lehet élni, folytatni kell a tanulást.
Az antennaszerelő menetrendszerűen minden szombat reggel jön, tisztába tenni az összekuszáltakat. Valószínűleg én vagyok az 1-es számú "páciense". Na végre! 3 napja szombaton, minden kitisztult a fejemben s felcsillant előttem a reményteljes tévénéző öröme, aki egyedül tudja kapcsolgatni a műhold adta csodálatos csatornákat. De nehogy elbízzam magamat, megérkezett a szélvész, a tornádó, a hóvihar, kéményeket, antennákat leseperve, elpusztítva minden útjába kerülőt, embert, állatot sem kímélve.
Újra segélykérő telefon a Szerelőnek! A Dunán jövő csatornákon csak a kék színű sáv, benne: "GYENGE A JEL" látható, nulla %-kal! Első gondolatom: ide kellene költözni a szerelőnek a tetőre, az antennák mellé! Kár, hogy már nős!

Írta: Farkas Viola
3757
jegmadar - 2015. november 27. 13:14:35

Akár a mama. :-D

230
Torma Zsuzsanna - 2008. szeptember 22. 09:48:27

Kedves Farkas Viola!
Így vagyunk már idősebb korban, a mindig új technika prórára tesz bennünket.
A csatornák beprogramozását a férjem végezte, (leírás alpján biztosan nekem is sikerült volna), nekünk kábel-TV-n keresztül jönnek be. S ha vihar támad, akkor persze a mi TV-nk sem üzemel, mert a kábel-TV üzemeltető automatikusan kikapcsolja az adást. Ilyenkor jól jönne a hagyományos TV.
Remélem, hamarosan megbirkózol az új technikával.
Üdv.: Torma Zsuzsanna
SmileSmileSmile

298
keni - 2008. szeptember 20. 11:33:51

Kedves Viola !

Bravúrosan írtál egy nagyszerű életképet és az Uránuszkorszak kezdetének méltó példájára mutatva rá.
De ez még csak a kezdet. A kezdetek után jön még csak a folytatás.
Sok türelmet és kitartó erőt kívánok hozzá.....

Szeretettel
keni

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.