Archív pályázati novella, próza
Plesovszki Hajnalka: Szerelem édesen, szerelem sósan (2019. december)
Karácsony táján járt az idő... Amikor a férfi benyitott a kisszobába, feleségét az ablak előtt, az asztalkánál ülve találta. Az asztal deszkáján petróleumlámpa égett. Az asszony ebbe a szobába csupán délutánonként telepedett, mert az apró ablakon máskor nem sütött be a nap fénye. A nő csak akkor időzött itt, ha varrni, stoppolni való akadt a háznál. Az ilyenféle munkát mindig napvilágnál szerette csinálni. Hát már az furcsa volt, hogy mit keres itt a nő még délelőtt. Az meg végképp gyanús ...

Horváthné S. Mária: Karácsonyi történet: Tizennyolcadik történet (2019. december)
Lucáéknak ez volt az első Karácsonyuk, így együtt a hároméves Sárával. Az albérletet még a nyáron birtokba vették, nem sokkal a válás után. Egy kicsi szoba volt, még ablak sem volt rajta, de mégis barátságos otthonná varázsolta. Ebben a kicsi szobában is kialakított Sárának egy játszósarkot, Sára imádta. Mosolygós volt mindenért hálás, nagyon szerette Lucát. Apját nem kereste, nem régen kezdett oviba járni s tele volt élménnyel. S mint minden gyerek várta a csodát. Vajon mit ...

Steve Kuklis: Thádisz tekercse (2019. december)
A HÁROM NAPOSRA HIRDETETT XXII. Nemzetközi Egyiptológiai és Piramidológiai Kongresszusra utaztam Kairóba. A piramisok építésének lehetséges módozatairól, mikéntjéről folytatunk parázs vitákat. Ám, bizonyítékok híján most is csak találgatni tudtunk - ahogy mindig is. Mikor a harmadik nap végén visszaértem a Főnix Hotelba, az elegáns, fekete londiner fiú mosolyogva odalépett hozzám, s udvariasan közölte velem, hogy telefonon már többször is keresett egy férfi, aki csak az elérhetőségét adta meg. Keze...

Vass Zoltán: A patkány (2019. december)
Bizonyára nem haragszol meg, kedves kolléga, ha elolvasod ezt a történetet, és ahogy egyre csak olvasod, arra jössz majd rá, hogy ez bizony veled történt meg. Amikor elmesélted, szerintem nem is számítottál arra, hogy a történteken kívül még az is megtörténhet veled, hogy én ellopom, amit elmeséltél nekem. Ha a címből még nem emlékeznél az esetedre, akkor elmondanám, hogy a kedves szomszédjaid, akik egyébként nagyviláginak látszó életet élnek, - már ami a hangerőt illeti, nem a kultúrát recsegtetik...

Tóth Lászlóné: Közöny (2019. december)
Zolinak nem sikerült a házassága. A kis lakásban, amit még együtt vásároltak, a volt felesége maradt a gyerekkel. A férj részére szerény összeg befizetésével szereztek egy önkormányzati lakást, amely mindössze egy helyiségből állt. A bérlakásnál a WC a folyóson volt. A "lakást" úgy alakította ki, hogy legyen egy kis konyha része, ahol egy rezsón el tud készíteni magának egy teát, kávét, vagy akár valami egyszerű ételt is. Vödörben tartotta az ivóvizet, lavórban mosakodott. A motorját, mel...

Tóth Györgyné: Dráma karácsony éjjelén (2019. december)
A kis faluban várták a karácsonyt, nagy készülődésre nem tellett akkoriban, kalács a kemencében sütve, egy kis fenyőgally, rajta angyalhaj, pár szem dió, pirosalma, mogyoró. Azt raktak a fára amit találtak a háznál, a gyerekek mindennek örültek, különben is a szeretetről szólt ez a nap. Mindenki izgatottan várta a szentestét, csak a jegyzőéket sújtotta a balsors, beteg lett az asszony aki jólelkű, kedves, harmincas éveit hagyja nem sokára maga mögött. Három gyerekes anyaként látta el feladatát,...

Tilk Katalin: A Bagolyfogó-híd (2019. december)
Már régóta ott ücsörög azon a vénséges vén, kiszáradt fán. Kényelmes. Biztonságos. A nyakát behúzva ő is olyan már lassan, mint egy faág. Meg aztán jó messzire el lehet innen látni. Át a kicsi fahídon, a patakpartra, a ligetekre, a nagy legelőkre. De legszívesebben a híd fagerendáin üldögélt, a korláton. Mindig is ült ott valaki a családból. Az apja, meg aztán a nagyapja is. A testvére nem. Ő elköltözött. Örökre! Nagyon fájt. Azt hitte idővel megszokja a hiányát. Nem. Míg é...

Szalay Hajnalka: Bevésődés (2019. december)
Ahogyan gondolom többeknek, nekem is sok dolog szokott bevésődni. Zene, szöveg, egy jó pillanat, egy jelentős mondat, érzés, élmény, emlék. Ezeket aztán őrzöm magamban, magamnak. Számos vidám vidéki nyári emlék is közöttük van. Amíg iskolások voltunk, Öcsémmel a szünidőben egy hónapot mindig a Nagyszüleimnél nyaraltunk. Mamám és Papám akkor örült igazán, amikor – ahogy ők mondták - a becses család összegyűlt. Attól kezdve, hogy beléptünk a dolgozó emberek világába, sajnos egyre ri...

Radmila Markovic: Téged keres (2019. december)
Ott ápoltam az anyámat az én lakásomban, mert agyvérzést kapott, de egy nap, amikor haza értem az iskolából, ezzel fogadott: haza akarok menni. Ne tedd ezt velem, kérlek! Hozzám közel van az iskola, az egészségház, az üzletek, az orvosod lakása. Ha innen elmegyünk a te házadba, ennek mindennek lőttek. - Lányom, otthon szeretnék meghalni, a saját ágyamban. Erre nem tudtam mit válaszolni. Ezt a kívánságát nem tagadhattam meg. Összepakoltuk a legszükségesebbeket, találtunk a...

Müller Márta: Tanítási óra 2319 (2019. december)
2319-t írunk. Mondhatnám, hogy annyit mutat a naptár, de az nagyon régimódi kifejezés lenne, mert azok a 300 évvel ezelőtt divatos falinaptárak régen nincsenek már. Én magam is ritkaság vagyok, a 350 évemmel, nem azért, mintha nem lenne manapság lehetséges egy ilyen életkor, hanem azért, mert én még olyan régi típusú ember vagyok, akit anya szült. Ebben a jelenlegi android világban abszolút ritkaság. Ma már senkit sem szül egy anya, nem is igen tudják, hogy mi az, bár létrehoztak egyfajta családi környeze...

Kaliczka Katalin: Egy fekete arc (2019. december)
- A kandúr odament a csizmájához és felvette. De nem ám akárhogyan, lassan odasettenkedett hozzá, és hopp beleugrott! Marika ijedtében szinte kiesett édesanyja öléből, amikor az a hopp szóra megemelte kissé a térdét és elvékonyított hangon kiáltva mindkét kezével utánozva az ugró mozdulatot mutatta be a cica csizmafelvételét. Ám az ijedséget azonnal felváltotta az önfeledt kacaj. - Még egyszer! - Már kétszer volt, sose lesz vége a mesének! Nem vagy kíváncsi a végére? - De ...

K. T. Bernadett: Túlcsordult poharak (2019. december)
Barbara pokoli fejfájással ébredt. Napok óta rosszul alszik. Pontosan az óta, amióta a volt barátja újra felbukkant. Immáron harmadik alkalommal az elmúlt másfél évben. A férfit egy társkeresőn ismerte meg. Soha nem próbálkozott korábban az ismerkedéssel. Tizenöt éve volt együtt a férjével, aki egyszer úgy gondolta, kijár neki a szabadság. Olyannyira, hogy amikor elment dolgozni kora reggel, elfelejtett hazamenni munka után. A nő nem tudta elérni sem telefonon, sem más formában. A munkahelyén is c...

Jónásné Göncz Zsuzsánna: Diós kalács (2019. december)
Tíz éves forma lehettem, amikor a mi vidékünket is elérte a háború. Édesanyám egy egyszerű kis házban lakott velem, néhány tyúkocskájával és fekete foltos macskájával. Édesapám a háborút járta. Azon a vidéken, ahol mi éltünk nem álltak a házak egymás szájában, ha társaságra vágytunk, becsületes utat kellett megtennünk a szomszédok házáig. Jóval aratás után voltunk, és az első őrlésű lisztünkből már csak apró szemecskék voltak a lisztesláda aljában. Édesanyám szomorúan né...

Futó Eri: Kilencezer (2019. december)
Voltam már boldog, mint a kivirágzott rózsabokrok. Voltam már szomorú, mint a fokhagymakoszorú. Dühös, mint, aki rühös. Nevetséges, mint, aki tehetséges. Csendes, mint egy igazi vesztes vagy éppen nyertes. Érzelmes, mogorva és vidám, mint, aki sokat járt a Tiszán. Voltam már minden, de sosem láttam még senkit, rajtad kívül, aki nem bulbusnak ismerte a bulbust. Nem is fogok. Vagy, ha meg netán mégis akkor úgyse venném észre - sőt mellette elmenet, még arra se gondolnék hogyan terelted el ismé...

Hodos Éva: Jézuska báránya (2019. december)
Viola lassan haladt előre. A dühös szél időnként úgy meglökte, attól félt, elveszíti egyensúlyát és beleesik a magas hóba. Az iskola felé sietett, a téli szünet utáni első tanítási napon. Óvatosan lépkedett hát, dacolva a széllel. Csizmája lassan megtelt hóval és érezte, hogy harisnyája is átnedvesedik a lábán. A falucska széléről máskor pillanatok alatt beért az iskolába, most azonban minden lépésért meg kellett harcolnia. Szeretett ide járni, ebbe az öreg épületbe. Az otthon nyomas...

Szúcs Ilona: Csak csendben (2019. december)
Az este lassan eresztette sötét fátylát a világra. A nap még vörös fénybe vonta a láthatárt, de a házak között már szürkeség körözött. A fénylő nappalt lassan felváltani készült az éjszaka. Az emberek munkából vagy bevásárlásból igyekeztek haza, otthonaik biztonságot nyújtó falai közé. Egyre több ablakban gyulladt világosság. A forgalom zaja lecsendesült, egy-két járókelő csellengett még az utcán. A kisváros nyugovóra készült. Egy férfi állt kopottas kabátjában egy ház falához simu...

Szilasi Katalin: fekete szemek (2019. december)
Teri szeretett itt a Tisza-parti sétányon időzni. Főleg az esti órák voltak kedvére valók, amikor ritkult a jövés-menés, és a folyó is szóhoz jutott végre. Ez volt az egyetlen, ami a szülőfalujához kötötte, a kis, nyomorúságos, jászsági településhez. Szerette a Tiszát. A nagyapja gyakran horgászott, és mivel nem volt fiú a családban, csak négy lány, ezért őt, a legkisebbet, a \"későn jöttet\"vitte magával. - Addig sincs baj vele - mondta az anyja, aki reggelente biciklire ült, és me...