Kedves Látogatók! Magazinunk internetes oldalát hosszabb fejlesztést követően 2020. október 3-án egy megújult oldalra költöztetjük. Az adataitok költöztetése meg fog történni, személyes profil, írások, hozzászólások az új oldalon is elérhetőek lesznek, azonban privát üzenetek, fórum beszélgetések és üzenőfali beszélgetések átköltöztetésére nincsen lehetőség! Kérjük, ha ezekben van számotokra fontos információ, mentsétek el magatoknak 2020. október 2-ig!
Továbbá kérünk mindenkit, hogy a profilban beállított e-mail címet ellenőrizze, változás esetén a profilját frissítse.!
További részletek az emailben kiküldött tájékoztatóban! Üdvözlettel: Szerkesztőség

Novella, próza 2012
Torma Zsuzsanna: Mit ér az örökség, ha nem juthatunk hozzá?
Vera és Kati édestestvérek. Mindketten annak a rendje és módja szerint felnőttek, férjhez mentek, gyermekeik születtek. Abban is hasonlítanak egymáshoz, hogy mindketten elváltak lettek. Kati előbb, Vera később. Katinak két gyermeke közül egyik már a második házasságából született. Amikor a második házassága is dugába dőlt, Kati gyermekeivel édesapjához, a vidéki családi házba költözött vissza. Amikor idősebbik fia megnősült, felesége házába költözött. (Azóta, sajnos, már Ők is elválta...

Tóth Sarolta: A barátságról
Az egyik legáltalánosabb, mégis különleges kapcsolat a barátság két ember között – tekintet nélkül a köztük levő nembeli, korbeli, vallási, nemzeti vagy egyéb különbségekre. Létalapja a KÖLCSÖNÖSSÉG. Érzelmi tartalma is van, csupa pozitív jellegű érzelem: szeretet, bizalom, szolidaritás, megértés, támogatás, közös értékrend, érdeklődés. Mindez közhelynek is nevezhető, mégis minden barátság egyedi, összehasonlíthatatlan, néha megmagyarázhatatlan, mert a közös vonások mellett ko...

Borsos Irén: Életről és halálról 3/2
Mindannyian halandók vagyunk, még ha ezt igyekszünk is elfelejteni. Sokkal gyakrabban kellene foglalkoznunk a halállal, csökkennének félelmeink! A legtöbb ember, akinek halál-közeli élménye volt, arról számol be, hogy a halál nem borzalmas; határtalan szabadságot éreztek, repültek, és nem vágytak vissza a saját testükbe. Ezek az emberek, kiegyensúlyozott, magabiztos, nyitott, ugyan akkor szerény és nagyvonalú személyiségek. Mindegyiküknek sikerült később az életét tudatosan élnie. ...

Tóth Sarolta: Emberismeret
Van néhány foglalkozás, melynek gyakorlásához empátiára, lélekkurkászásra is szükség van, ha sikeresek akarunk lenni. Ilyen a pedagógus pálya is. Diákként magam is szenvedő alanya voltam ennek a tanári első benyomásra kialakított képnek, melynek alapján a törekvő butuskák dobozába kerültem hosszú időre, sőt annál a tanárnőnél, aki a növénytant tanította nekünk a gimnázium első osztályában - mondhatnám végérvényesen. Ez utóbbin azt értem, hogy tanárként egykori iskolában kezdtem a ...

T. Pandur Judit: Párizsi képeslapok 4. Napóleon Párizsa
Bonaparte Napóleon, a franciák császára nélkül minden más lenne. Más lenne az európai történelem, a francia történelem, és más lenne a mai Párizs. Napóleonról részletesen megtanultuk az iskolában hogyan lett tábornok, majd hadsereg parancsnok a francia forradalom idején. Ismerjük a hadjáratait, az európai kontinens meghódítását - Anglia és Oroszország kivételével -, a nyertes, majd a vesztes csatáit, az összes napóleoni háborút. Amíg nem jártam Párizsban csak azt a hatalomvágyó, vérs...

Balázsi Pál Etel: Elmélkedésem az Emlékezésekről
Felemelő érzés fog el, amikor nemzetünk nagyjaira, hőseire, feltalálóira, írókra, művészekre, mindazokra, akik életüket áldozták nemzetükért, hazájukért, maradandót alkottak találmányaikkal, előbbre vitték a civilizáció fejlődését, művészetüket örökségül hagyták ránk, sorolhatnám sokáig. Ezek a megemlékezések, nem csak születésük, de haláluk évfordulóján is elhangzanak. A nemzet legkisebb molekulája a család – házának – népe. Minden családnak, háza...

Balázsi Pál Etel: Kísértet
Vasárnapi mise után, a falu kocsmájában borozgatnak a férfiak. Ilyenkor meg hányják - vetik a falú dolgait. Elhangzik egy-két csípős, de nem sértő megjegyzés valamelyik társukról, amire aztán egy jóízűt isznak. Ki hinné, hogy több mindent tudnak a függönyök mögötti dolgokról, mint az asszonynépség. Éppen amikor az atomerőmű robbanásáról kezdtek beszélgetni, kisápadt, megijedt képű legényke ugrik be, - édsapám! – kiáltással. Síri csend üli meg a helységet, a gyerek édesapj...

Nagy Zoltán: Egy Bohóc naplója
Sietnem kell, már nincs sok időm. Nemsokára kezdetét veszi az újabb játék. Egy színdarab. Olcsó utánzata az életnek, ami felhőtlen boldogsággal hitegeti a nézőt. Őszinte öröm látszatával. Hát éppen ezért szeretitek annyian. Elhiteti veletek, hogy ez akár igaz is lehet, s ti mohón élvezitek a remény mámorító zamatát. Igen, ez az egész csak értetek van. Nektek. És hamarosan kezdetét veszi… hamarosan. Fények gyúlnak, a zenekar parádés muzsikába kezd, s én, a Bohóc, ott a porondon ...

Dinók Zoltán: Focizunk Apámmal
Régen volt már az a nyár, amikor ez az eset történt, azt hiszem kilencvenhat nyarán. Én tizennégy és féléves voltam, a bátyám pedig pont húsz körül volt. Apám pedig már ötven fölött jóval. Nem tudom hogy július-e vagy augusztus volt-e, de biztos nem június, mert rettentő forróság volt. Én otthon unatkoztam éppen, tébláboltam, a bátyám már nem is emlékszem mit csinált, talán a sportújságot olvasta. Apánk pedig - szokás szerint – valami miatt megint mérgelődött, nem volt valam...

Bossányi Kálmán: A Csapat!
Még láttam játszani Őket. A nagyokat. Acélt, Mátrait, Fenyvesit, Rákosit, Dalnokit, Vilezsált, Oroszt, sorolhatnám a többieket is, de most mindenki tudja, hogy melyik csapatról van szó. Nagyszerű futballisták voltak. Nem beszélve az egyetlen Aranylabdásról, ALBERT Flóriániról. Sokan irigyeltek minket ferencvárosi szurkolókat, hogy Ő, itt erősíti a csapatott. Egy ismerős dátum, mindenki számára: 1995. Fradit szeretőnek, és szurkolóinak egy nagyon szép dátum. Csapatunk bekerült a BL-...

Borsos Irén: Életről és halálról 1
(esszé) Minél idősebb valaki, annál gyakrabban jut eszébe az elmúlás gondolata… A halálról nem vállaljuk fel az őszinte beszédet, akik pedig felvállalják, - misztikus ködbe burkolva a témát, - inkább félrevezetnek. A különféle vallások és szekták feltételeket szabnak a halál utáni örök élet elnyeréséhez; leginkább azt, hogy a felekezet elvárásainak megfelelj.! Mi is a teendőnk? „Mária üzenete a világnak”, amely világos beszédével soka...

Füleki Klári: A szavak ereje
Munkahelyi közjáték Én: - Szervusz kedves probléma-megoldó ember. Kolléga: - Ajaj, ez rosszul kezdődik. Szia. Én: - Miért mondod, hogy rosszul kezdődik? Békés szándékkal jöttem. Kolléga: - O.K. És azon kívül miért is? Én: - Köszönöm kedves érdeklődésedet, piszkosul nagy szükségem lenne egy targonca és egy targoncás segítségére. Kérlek, adj nekem egy segítőkész párost. Kolléga: - Sajnálom, most nem tudok adni. Én: - Ne már?! Mindig elhajtasz. Kolléga: - Ez nem igaz. Én: - Na...

Kőműves Ida: Se cserép, se hulladék...
Újságírók voltak mindketten, ugyanabban a szerkesztőségben dolgoztak, mindenki tudta róluk, hogy egy pár, mert valójában együtt is éltek, csak éppen nem voltak házasok. Marcell mindig gyűlölködve beszélt a házasságról. Minek az a hülye papír, szerződés, mintha anélkül nem élhetnének ugyanúgy együtt. Cilike viszont roppant vágyott arra a hülye szerződésre. Szerette volna, ha összekötik az életüket, családot alapítanak, de Marcell hajthatatlan maradt. Teltek az évek, maradt minden a r...

T. Pandur Judit: Párizsi képeslapok 3. Párizs, az élhető város
La Capitale! A főváros. A párizsiak sokszor lekezelően viselkednek mindenkivel, aki nem a fény városában lakik. Hiszen az ő városuk hangadó az élet minden területén: itt döntik el mi a divat, mi a művészet, mit illik olvasni, mit gondol Franciaország /és Európa/. Párizsban csinálják a politikát, a tőzsdét, a divatot, a filmeket, a karriereket, a csődöket, és a botrányokat. Párizs a középpontja a politikai, a gazdasági, szellemi és művészeti életnek. Van ugyebár Párizs - meg a világ t...

Balázsi Pál Etel: Kolozsvári Anikó
Könnyes szemmel emlékezem vissza a falú Anikójára. Arra a nőre, akiről soha nem tudtuk, honnan jön, hova tart. Amikor megjelent kitaposott cipőjében, kócos hajával, zavaros szemekkel, kétes tisztaságú ruhában, már ott volt a gyereksereg. Biztattuk, énekelj Anikó! Játszótársként meg-meg böktük ujjainkkal. A mély, bánatos arc, lassan változott, bárgyú mosoly jelent meg arcán, néha felsikoltott, kacagott. Próbálta elhárítani a felé bökő gyermekkezeke...

Jéga Szabó Ibolya: Gyilkos gondolat
„Az igazság békét teremt, és az igazság a békét és a biztonságot szolgálja örökké.” (Ézsaiás 32,17) Peti megpróbált a tanárnőre figyelni, de olyan álmosság gyötörte, hogy minduntalan lecsukódott a szeme. Megdörzsölte, majd forgolódott egy kicsit, kinézett az ablakon, a táblát bámulta, mindhiába igyekezett ébernek mutatkozni, nem sikerült. - Peti fiam! Nem az órán kell aludni, hanem otthon! - riasztotta fel álmából a tanárnő hangj...

Borsos Irén: Happy Halloween
Riporter kérdezgeti az iskolásokat: hallottatok-e már a Mindenszentek ünnepéről, vagy a Halottak Napjáról? Gyerekek a fejüket rázzák. Hát a Halloweenről? - Arról igen! – kiabálnak lelkesen. - És mit tudtok róla? - Maskarába kell öltözni! - De vajon miért?- kérdi a riporter. Azt nem tudják. Végül ő mondja meg nekik, hogy a kóbor lelkek elijesztésére öltöznek maskarába, a kelták halotti istenének éjszakáján. Talán a kelták vitték Amerikába…? Nekünk magyaroknak vajmi ...