Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2018.11.16. 16:19
Kellemes délutáni pihenést kivánok Mindenkinek ! Smile

2018.11.16. 09:24
Szép napot mindenkinek. Smile

2018.11.16. 00:09
A feltöltés befejeződött. Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2018.11.15. 22:41
Jó éjt, Holnaposok!

2018.11.15. 17:09
Kellemes estét kivánok szeretettel . Heart

2018.11.15. 17:00
Jó estét mindenkinek! Smile

2018.11.15. 09:46
Szép napot mindenkinek. Smile

2018.11.14. 22:38
Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2018.11.14. 20:20
Szép estét kívánok kedves Mindnyájatoknak! Rose Heart Coffee cup Szeretettel: Ági

2018.11.14. 16:50
Kellemes estét kivánok szeretettel ! Heart

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: hannajudit
» Online vendégek: 14
» Online tagok: 0
Pályázati novella, próza
Antal Zsolt: Halloween-i történet
Aranybarna levelek sodródtak az őszi szélben. Borzongtam, hűvös volt. Egy ideje már csak egyedül ballagtam a pislákoló utcai lámpák fényében, és gondolataimat fürkésztem valami izgalmas után, ami akár fel is kavarhatott. Rozoga kertkapuk, és ódon falak szegélyezték utamat. - Ez a kietlen utca elhagyott!? - Valamikor ezen a helyen emberek léptei kopogtak, s váltak ereklyévé. Bár így késő este ez inkább már csak hangzatos. Csupán emlékként éltek, mint kőrepedések egy idejétmúlt boltozaton. - Hm... eg...

Bige Szabolcs Csaba: Szállj ide, szállj oda...
Dudorászva haladt a dombon felfelé, vidám dalocskák zsongtak a fejében. Minden oka megvolt a vidámságra! Gábor napja egyébként csak úgy indult, mint a többi. Bosszúsággal. - Fiatalúr, elmúlt tizenötödike, és nem kaptam meg még a házbért! - kezdte kora reggel Flóra néni, a háziasszony. - Ahogy megjön otthonról a pénz, fizetek, drága Flóra néni. Nem futok el cech elől! - Láttam én már karón varjút! Még ez a bosszantó reggeli purparlé sem rontotta a kedvét. Az utca mered...

Bilecz Ferenc: A professzor álma
Fen Ugrik professzor álmában egy Bencés kolostorban járt. Hogy, hogyan került a 11. századi Szent Márton hegyére épített szentélybe - maga sem tudta. De ha már itt van gondolta, megbeszélhetne az apáttal néhány dolgot, ami jól jönne a soron következő előadásának alátámasztására. - Isȧ, por ës homou vogymuk - köszöntötte az apátot. - Mi van? - fordult felé az egyházfi. - Mënyi milosztben terömtevé elevé miü isëmüköt Ádámot, - próbálkozott a folytatással Ugrik. - Is...

Bubrik Zseraldina: Vasárnapi ebéd
Péntek délután meghívtam a barátaimat egy vasárnapi ebédre. Öten ültünk az asztalnál, nagy levegőt vettem, és elkezdtem mondókám: - Nagyon örülök, hogy itt vagytok. Szeretném nektek bejelenteni ... - Tudtam, megint hülyeségen töröd a fejed - szólt közbe Olga, aki egész életében mindenbe beleütötte az orrát. - Folytasd kérlek! - mondta Äpril, akit igaz barátnak tartottam. - Szóval ... - folytatta Tom, aki ritkán szólalt meg, de mindenben segített. - Végre megtudhatju...

Kondra Katalin: Hétfő
Az óra először élesen csörgött, majd zörögött, aztán éktelen csattanás követte és némi hörgés, mert Gondos Lajos lecsapta egy kispárnával, majd kelletlenül kikecmergett az ágyból. Felemelte a földre vert vekkert, meghallgatta, hogy lélegzik-e, azután visszarakta a helyére. Erősen hajlott rá, hogy visszabújjon az ágyba, ám ekkor felüvöltött a sziréna. Gondos Lajos ettől hirtelen életre támadt, serényen kipattant az ágyból, rohant ajtót nyitni Pötyi kutyának, mert ha nem ért oda időre, az eb ott hel...

Lecsek Ilona: Időutazás
Bakonyaljában fekszik egy aprócska falucska, - mely 15 km-re található az otthonomtól, - ahol gyermekkorom, boldog nyári szüneteit töltöttem a szeretett nagyszülőknél. Noszlop így, a világ közepét jelentette számomra. Ismét itt vagyok, oly idegennek tűnő házsorok. Cipőtalpam az új aszfaltot régi ismerősként üdvözli. Lágyan, bátortalanul simul egymáshoz a két anyag, miközben egy pillanatra megállok. Nézem, ahogy a buszmegálló, múltamat már meg nem idéző építményétől az itt élő emberek sie...

Müller Márta: Halottak napja jó néhány ezer évvel ezelőtt
Mexikóban vagyunk egy indián sátorban a Halottak Napja ünnepe előtti napon. Odakint nagy a készülődés az ünnepre, mindent virágokkal díszítenek fel. A sátorban a sámán fogadja Gyors Nyílt, a Törzsfőnököt. Sámán: Hallgatlak, Gyors Nyíl. Törzsfőnök: Elégedetlenek hangjait hallani, Nagy Varázsló. Sámán: Mindig mozgatja a lombokat a szél. Törzsfőnök: Több ez most annál. Vissza akarják állítani a rituális evést. Azt mondják, azért lett rossz a termés, sikertelen a vad...

Nagygyörgy Erzsébet: Cibere
Az erdőszéli bokorból ázott macskaszag terjengett, fölötte egy fán varjú károgott rá kárörvendően, holott ő is ázott éppen. De ezek a sötét lelkűek már csak ilyenek. A kora őszi eső most senkinek nem jött jól ebben a kissé hűvös, szeles estében. Az árva macsek, mert árva volt, attól a szörnyű pillanattól kezdve, hogy kisgazdája megunta. Jó messze a várostól dobták ki, egy igencsak flancos kocsiból, bőrülések, meg minden volt abban, mindenki elfért benne, csak ő nem. Pedig szere...

Pilla: Hogyan neveljünk költőt?
Hogyan neveljünk költőt? A javaslat: A gyermekeket mind felnőtteknek írott verseken kéne felnevelni, hogy később traumatikus gyökerű neurózisuk legyen, és máris új tehetségekkel gazdagodna a nemzet. A válasz: Azokon nevelik. Sőt. Vonatkoztassunk el gyerekverstől, és nézzük meg, milyen feladatot kap ma egy hetedikes tanuló irodalomból: Adott volt egy bizonyos novella. Feladat: Meséld el a történetet úgy, hogy minden...

Nyírő Szabina: Borotvaélen
- Hagyjad, majd én megoldom. Rád nem lehet számítani soha semmiben! - robbansz be a szobába. Tehetek én arról, hogy lassú az internetes játék, amit állandóan játszol? Rám bíztad, hogy szedjem le a tanyád egész területét, de ha a játék nem tölti be a másik oldalt, csak pörög körbe-körbe a karika, akkor nem tudom leszedni időre. Igen, értem, hogy lejár a bónusz, ám fogd már fel, nem bennem van a hiba. A gazdaságod betöltése a lassú, nem én. Ezt próbálom neked is elmondani, de te persze végig...

Sebestyénné Tóth Ágnes: Időskori szerelem
Nem hittem, hogy ötvenen túl is felforgathatja az ember életét egy olyan érzés, ami mindig ismerős volt csak az évek múltával valahogy kicsit megkopott. Szerelem. Ami mindig jelen van. Ha nincs, akkor keressük. Kellenek az égig érő álmok, hogy utána a pokol tüzében elégve magunkra találjunk. Közel a hatvanhoz szembe találod magad egy különös érzéssel. Ismerős minden pillanata mégis más. Másképp nézel saját érzéseidre ebben a korban. Valahogy azt gondolod, ilyen nincs is. Végtére is nem tud...

Szalay Hajnalka: 5x100 szó Budapestről
1., Egyedül a Margitszigeten Egyedül a Margitszigeten. A Szökőkút műsorát nézem-hallgatom. Eszembe jut, hogy vele is voltam itt. Máshol is. Például, a város több pontjáról látható \"óbudai piros-fehér\" torony tetejéről csodáltuk együtt Budapestet. Elintézte, pedig az nem látogatható. De tudta, hogy főváros imádó vagyok. A torony alatt az esőben csókolóztunk, a reklám hangulatát idézve, amelyben az a jó dal szólt. Erről bevillant, amikor a másik ex-szel a Zöld Pardonban, a koncerte...

Tóth Sarolta: A megkésett szeretet
Regina apja városi titkos tanácsosként előkelő úrnak számított. Szakácsnő, takarítónő és nevelőnő szolgálta családja kényelmét. Felesége, Franciska asszony három lánygyermekkel ajándékozta meg. A lányok rajongva szerették apjukat, és ő mindent megtett, hogy rangjukhoz illő nevelést kapjanak. Polgáriba, majd gimnáziumba járatta őket, majd szakmát is kellett tanulniuk. Sajnos a lányok előnytelen külseje miatt - nagy orr, silány kese haj, hájas alkat - nem sikerült gazdag, művelt férjet találni számuk...

Váronné Darabos Klára: Egy nyár a balatoni vendéglátásban
Amikor meghalljuk azt a szót, hogy \"magyar tenger\", \"Balcsi\", rögtön tudjuk, hogy csakis Magyarország legnagyobb taváról lehet szó, a gyönyörű Balatonról. Aki volt olyan szerencsés, hogy nyaranta pihenni járhatott a tó partjára, bizonyára sok szép emlékkel, élménnyel gazdagodhatott. Vélhetően a mai napig nagyon szívesen gondol vissza ezekre a napokra. Mi is töltöttünk pár nyarat a Balatoni vendéglátásban. Bizonyossággal állíthatom, hogy ezeket életünk végéig sem felejtjük el! Azon a nyáron nag...

Vlasics Bálint: Zárt ajtók
Mintha lebegő semmiben ébredtem volna. Még emlékszem, amikor lefeküdtem, hogy kipihenhessem fáradalmaimat, erősen szédültem. Gyenge voltam, émelyegtem, s forgott velem a világ. Aztán hirtelen elhallgatott minden apró zaj morzsa, s jeges némaság vett körül a sötétségben. Riadtan kerestem valami fogódzót, kapaszkodót körülöttem, de csak a hideg semmit tudtam markolászni. Mintha üres levegő vett volna körül, mégis sűrűbb volt az annál. Azonban hatalmas nyugalom áradt szét bensőmben, mintha már egy...

Apáti Kovács Béla: Öregember kalapja
Hol volt, hol nem volt, túl az Óperenciás-tengeren, de még az üveghegyeken is élt egy öregember. Olyan öreg volt, hogy szakálla leért a földig. Senki ne higgye, hogy ez az öregember erről volt híres! Nem lehet csoda, ha valakinek nagy szakálla van. Hiszen egy szakáll magától nő, még öntözni sem kell, mint a kendert. Az öregember hagyta, hogy jól megnőjön, s leérjen a földig. Ellenben volt neki egy nagy kalapja. Ha fejére rakta, akkor eltakarta az egész arcát. De ez még mind semmi, ha...

Bogár Gábor: Percepció
Kigúvadt a szemem, de semmit sem láttam. Amit láttam hihetetlen és elképesztő volt. Semmit sem hallottam. Amit láttam és hallottam, nem felelt meg a valóságérzékemnek. Cserkeszek plumbálódtak hosszú sorokban a szubsztimáció hatására, minden kádenciát ellehetetlenítve. A tájékozódás komoly nehézségekbe ütközött. Csak tapogatództam. Amit tapintottam, az is misztikus volt. A szaglószervem által közvetített citromillat pedig motorikus epilepsziás tünetre hajazott. Vagy én vagyok beteg...
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.