Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.03.23. 20:53
Szép estét mindenkinek! HeartMiklós

2019.03.23. 20:40
Szép éjszakát kívánok szeretettel ! Heart

2019.03.23. 18:38
Jó éjszakát mindenkinek!!! Rose

2019.03.23. 15:02
Szépséges szombatot mindenkinek! Smile

2019.03.23. 11:21
Szép napot mindenkinek. Smile

2019.03.23. 09:22
Kellemesen eltöltött hétvégét kívánok Mindenkinek! Smile Rose

2019.03.23. 06:50
Szép napot kívánok mindenkinek! Smile Rose https://www.youtu.
..qX8Sx_UZS0

2019.03.23. 00:28
Szép álmokat mindenkinek! HeartMiklós

2019.03.22. 23:35
Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2019.03.22. 20:47
Szép estét mindenkinek. Smile

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: RozaBraun
» Online vendégek: 2
» Online tagok: 0
Kenéz István: Lelkiismeret furdalásaim

Lelkiismeret furdalásaim...

/könyvrészlet/

Sokszor, amikor valami jót szeretnénk lehet, hogy éppen azokat bántjuk meg vele, akiket életünkben a legjobban szeretünk. Ebből lesznek az egy egész életre szóló lelkiismeret furdalásaink...

Két gyerek azért nem ugyanaz, mint egy, mindenféle tekintetben, de ezzel végül is nem sokat mondtam, aki tudja, az érti, mit értek ez alatt.
Jártuk a Józsefvárosi játszótereket, de kimentünk hétvégeken a Margit szigetre is gyakran, sétálni, levegőzni télen, nyáron. Adit egyszer a nagy hóban, mivel nem akart sem hógolyózni, sem kergetőzni velem, felállítottam egy kivágott fának a széles és derékmagasságú tönkjére és mondtam, hogy most itt hagyom a télapónak. Szegénykém olyan keservesen kezdett el sírni, hogy majd a szívem szakadt meg és szidtam magam, mint egy bokrot, hogy én milyen hülye vagyok, minek teszem ki a saját gyerekemet. Úgy potyogtak a hidegtől kipirosodott kis arcán a fájdalom keserves könnyei, hogy alig tudtam megnyugtatni a félelemtől gyorsabban dobogó kis szívét. Magamhoz öleltem és úgy cipeltem egy darabig, pedig akkor már nem volt éppen könnyű gyerek. Dehogy hagynálak én a világért sem el. Hamarabb hagysz te el, gondoltam magamban, mint hogy én lemondanék rólad, s akkor majd én sírok és megbűnhődöm ezért is, amit most tettem.
De korábban, mikor még csak kocsiban tologattam Attilát és Adi jött mellettünk, jó párszor kimentünk a Kerepesi Temetőbe is séta utunkra. Ott csend volt, jó levegő, nem volt közlekedés, és a pihenő lelkek sem zavarták nyugalmunkat, ha megpihentünk közben a fák alatt egy-egy padon.
Azután később már biciklizni jártunk le. Adi végtelenül nyugodt, lassú, kiegyensúlyozott, csendesen szemlélődő gyerek volt. Barátságos másokhoz, de soha nem kezdeményezett és nem közeledett a játszótéren senkihez. Én szerettem volna, ha élénkebb, rosszabb, szertelenebb lett volna néha kicsit, de ő csak ilyen visszahúzódó maradt. Nem hagytam, hogy félénk legyen, mert mindig biztattam és igyekeztem felrázni, ha egyáltalán voltak valamiféle gátlásai. Nem tudom.

A lelkiismeret furdalás, egy nagyon furán működő dolog az emberben, és főleg, akkor, amikor a saját gyereke ellen követ el az ember, valami igazságtalanságot, valami maradandóbb megbántást, megszégyenítést, megalázást, és főleg, ha ezt még mások előtt is teszi.
Évtizedek múltán is képes feltámadni ez az önvád egy-egy álmatlan éjszakán és nem kapsz rá felmentést és bűnbocsánatot.
Attilát én hamar elneveztem egy becenévvel. Még mielőtt beszélni kezdett volna, szívesen és többször töf-töf-töf-ögött magában és élvezte, hogy a nyál ilyenkor a szája szélén szintén töfögött. Innen kapta tőlem a Töfi becenevet.
Már óvódások voltak és a PK-ban, mivel én voltam a Szakszervezeti Bizottságból az a tag, aki a többek között a Mikulás ünnepségeket is szervezte és megrendezte a dolgozók gyerekeinek, megkértem a Mikulást, hogy intse kicsit meg a gyereket, mert néha káromkodik és köpködni is szokott. Hát ő ezt meg is tette, de túlontúl lőve a célon, nem éppen jól sikeredett.
Ez a szegény kisfiam olyan örömmel és boldogan ment ki a Mikuláshoz az osztott csomagjáért és olyan áhítattal nézett fel a Mikulásra, hogy már éreztem ebből csak baj lehet, de már nem tehettem semmit, bekövetkezett. A Mikulás megrótta őt ott mindenki előtt és megígértette vele, hogy többet nem tesz ilyet. Megszeppent és meg is ijedt, gondolom, hogy a Mikulás honnan tud ilyet. Alig akarta elfogadni a kis csomagot szégyenében, én már akkor megsajnáltam szegénykét, hogy mekkora jóságos, öntudatos és bűntudatos lelke van.
Visszament a sorok közé az anyja ölébe fúrta a fejét és a megszégyenítéstől, fájó szívvel keservesen zokogott. Alig tudtuk megvigasztalni. Ezért még Adrienn is szemrehányást tett nekem.
Megérdemeltem, meg is bántam, de a lelkiismeret furdalástól, azóta se tudott megszabadítani, senki és semmi. Itt most csak két ilyen esetet említettem, de hát, sajnos volt több is és ez maradjon továbbra is az én titkom és terhem.
Soha ne tegyél senkivel olyat, amiről úgy érzed, hogy később meg kell majd bánnod!

Budapest, 2002. február
3439
titus56 - 2012. augusztus 25. 20:17:05

Kedves Keni!

Gördülékenyen olvasható, kellemsen fogalmazott élettöredéket rajzolsz meg, kifejezetten abbahagyhatatlan stílusban. Ami ennek ellenére kicsit hátránya, hogy néha túl hosszúra ssikerdett egy-egy mondatod. az ilyen kifejezésektől:A lelkiismeret furdalás, egy nagyon furán működő dolog az emberben,- viszont kicsit szárazzá válik az adott rész, hisz nem egészen irodalmi az a "működő dolg"! Kicsit megtekeredett ez a mondat is a végére:-ha ezt még mások előtt is teszi.-szerencsésebb, talán kicsivel szebben is hangzana, ha:-ha mindezt mások szeme láttára teszi.

Még mielőtt nagyon szigorúnak gondolnál, hozzáteszem, hogyprózában magam is a túl hosszú mondatok csapdájába esek és bizony nehéz megszabadulni tőle.

Kellemes volt olvasni, baráti üdvözlettel: titus56

Makd még belátogatok Hozzád olvasgatni!

298
keni - 2009. január 30. 13:06:34

kedves

298
keni - 2009. január 30. 13:05:44

Kedves Tímea !
Kedves Viola !
Kedves Zsuzsanna !

Mindannyiótok kedvességét köszönöm.Smile
kenii

230
Torma Zsuzsanna - 2009. január 30. 12:46:49

Azt hiszem, akármilyen hibákat is elkövettél a gyermeknevelésben, fiad "Töfi" őszinte szeretettel van irántad!

Üdv.: Torma Zsuzsanna
SmileSmileSmile

230
Torma Zsuzsanna - 2009. január 30. 12:45:13

Kedves Kenéz István!
Kedves kis visszaemlékezésed volt az elkövetett hibáidra.
Szerintem nincs is olyan ember a világon, aki nem követett el különféle hibákat a gyermeknevelésben. Aki azt mondaná, hogy nem, az szerintem hazudik.
És persze, ami megtörtént, azt már nem lehet meg nem történtté tenni. Örülök, hogy sok életrajzi eseményt leírsz kendőzetlenül, őszintén. Magam is így vagyok ezzel. Ha leírok bármit magamról, nem tudnék olyanokat írni, amelyek nem történtek meg velem.

Üdv.: Torma Zsuzsanna
SmileSmileSmileSmile

277
farkas viola - 2009. január 28. 22:41:19

Kedves Keni!
Őszinteségeddel ismét elkápráztattál, mint mindig, és bizony mindenkinek eszébe jutnak hasonló dolgok, amin már nem lehet változtatni, de emléke egy életre megmarad és kísért lelkiismeret-furdalásként. Emberek vagyunk, s hibázunk, ha nem akarunk is.
Máris örömmel tölt el, hogy jelentkezett a Fiad is.
Szeretettel gondolok Rátok: Viola

298
keni - 2009. január 24. 14:20:21

Kedves kis Töfikém, (Nagyfiam), és Dóri!

Igen - kisfiú születik lassan a családba. Kenéz Ágostonként viszi majd a nevet, ami egy apának, nagyapának jelenti majd a legnagyobb örömet.
Büszkesége lesz e családnak Ő is éke, fénye: - csak legyen vele mindig a földi boldogságos béke.

Igen lesz vers is előtte, s utána is, és az lesz a címe: "Tonikára várunk !"
A jövő héten e Magazinban - biztosan megtalálod.

Szeretettel !
keni-papid, és már az Övé is..

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.