Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Csató Gáborné: Egypercesek 2/2: Nő a gyerek - Húsvét

Nő a gyerek

1.

A nagylány szeretett volna új szandált. Nyári szünet volt a gimnáziumban, megbeszélték édesanyjával, hogy munkaidő végére elé megy és elmennek körülnézni a cipőboltokban. Mikor már a sokadik üzletet is végig járták és sehol sem kaptak megfelelőt, az anyuka nagyon elfáradt. Beültek egy gyorsétterembe, legalább valamit enni és inni. Amint megkapták a kiválasztott menüt, tálcáikkal helyet foglaltak. Ahogy a mutatós mama körülnézett, észrevette, hogy egy néhány méterrel távolabbi asztalnál ülő fiatalember figyeli őket. Mindjárt jólesően nyugtázta, hogy bizony még mindig csinos, megakad rajta a férfiak tekintete. Lám ez a fiú is sokkal fiatalabb nála, mégis megbámulja. Hol lesütötte szemét, az ételre koncentrálva, hol félszemmel a hiúságát legyezgető szempár felé sandított. Egyszerre azonban döbbenten vette észre, hogy a fiú nem őt nézi, hanem mellette ülő lányát.

2.

Anya barátnőjével beszélget a szomszéd szobában, miközben a serdülő lány tanul. Azaz pontosabban szólva ül íróasztala előtt, kezében nyitott könyvet tart, s mereng a nagyvilágba. Valahol messze jár, de talán nem is annyira, mert a két felnőtt nő beszédét nyomon követi.
Az édesanya éppen a közlekedés kibírhatatlanságáról panaszkodik.

- Szörnyű ez a tömeg, munkába menet és jövet is, a buszon nem lehet levegőt kapni.
- Letapossák az ember lábát, fellökik, bár el sem tudna esni, nincs hozzá hely – kontráz a vendég.
- Még szerencse, hogy mostanában nincsenek molesztálók, akik a nők fenekét fogdossák, dörgölődznek.
- Igen – erősíti meg a barátnő – most, hogy mondod, tényleg. Azok a perverz disznók teljesen eltűntek a járművekről. – A szomszéd szobában „szorgalmasan tanuló” tini lány erre átszól a beszélgetőknek:
- Dehogy tűntek el!
- Ja!? – kapcsol a két nő meglepődve.

3.

A főnök karácsonyra jutalmat ígért, s a fizetéssel együtt valóban megérkezett a plusz pénz a számlára. Az édesanya különösen örült, hátha tud venni magának néhány új holmit.
A vásárlások ugyanis rendszerint úgy zajlottak, hogy vettek a lánynak ami szükséges és ami nem, azt is, hiszen már tinédzser. A fiút az öltözködés egyáltalán nem érdekelte, de legalább új cipő mindig kellett, mert folyamatosan nőtt a lába. Lényeg, hogy ha elindultak vásárolni, meghatározott kerettel kellett gazdálkodni, s mire az anyukára került a sor, a pénznek már mindig a végére értek.
Na, de most! A váratlan összegből egyenesen egy nagy áruházba indult, hogy álmai kabátját megszerezze. A keretbe még az a fekete kis kalap is belefért, ami annyira menő most. Minden korosztályon látta. A fehér pomponos sállal és a fekete szőrmés csizmával tökéletes boldogság töltötte el. Mindjárt be is öltözött, tetőtől talpig az új holmikba. Régi kabátját, csizmáját a reklám szatyorba gyömöszölve, sugárzó arccal jött ki az áruházból. Ahogy hazaért és belépett az előszobába, lánya szaladt ki elé. Szemei el is kerekedtek, ahogy meglátta édesanyját.

- Hű, de szuper! Ezt én is kinéztem már magamnak – fogta meg a kabát anyagát. Anya kezdett rosszat sejteni.
- Felpróbálhatom? – Lassan, komótosan, teljes megadással vette le magáról a divatos darabokat.

Beletörődött, hogy a legújabb divat szerint csak egyszer életében öltözhetett fel, arra a fél órás útra, ami az áruháztól lakásukig tartott.


Húsvét

A kilencvenes évek elején Amerikából hazatérő negyven körüli férfi felkereste megmaradt rokonságát. Kisgyermekként, szüleivel disszidált, még ötvenhatban, azóta először lépett szülőhazája földjére. Nagybátyja nem titkolt szándékkal egy kedves hölgynek is bemutatta, aki a közelgő húsvéti ünnepekre meghívta ebédre. A gyökereihez visszatérni szándékozó ember időközben egy négyemeletes társasházban bérelt ki lakást, s mint új szomszéd bemutatkozott az ő szintjén lakóknak. Nagyszombaton délben kellett volna érkeznie az asszonyhoz, de már két óra is elmúlt, mikor végre megjelent. A nő elkeseredetten ellenőrizte időnként az ételeket, a húsleves régen kihűlt, a rántott hús is sokat veszített varázserejéből, ahogy haladt az idő. A csöngetésre szaladt ajtót nyitni, s rögtön kérdezte volna vendégét, hogy hol késlekedett, de torkára forrt a szó a látványtól. A férfi csapzottan, alkoholbűzösen, verejtékezve állt az ajtóban, bambán nézett rá, s csak ennyit mondott:

- Hülye magyarok! – A nő gyűrött ingjét megmarkolva karján, rángatta be az előszobába.
- Mi történt veled? – A kérdezett próbálta összeszedni magát, végre nagy nehezen, szaggatottan kezdte magyarázni:
- Elindultam 11-kor, hogy pontosan jöjjek hozzád. A szomszéddal találkoztam a lépcsőházban, behívott magukhoz, ne sértsem meg, igyak vele egyet. A lakásban kezembe nyomta a poharat, töltögette a saját házi pálinkát, kóstoljam meg a süteményt. Erőszakkal belém tömött egy darab sonkát, tojást, közben folyton hajtogatta: megsérted feleségem, megsértesz, ne sérts meg. Hiába próbáltam szabadulni, mondtam, hogy vendégségbe megyek... Rosszul vagyok – fújtatott egy nagyot. A levegőbe áramló alkoholgőz meggyőzte a nőt, hogy az ebéd, minden fáradozása ellenére, elmarad.
- Gyere, feküdj le a heverőre – támogatta be a rozzant pasast a szobába, de ahogy az ágyhoz értek volna, a férfi hirtelen a fürdőszoba felé vette az irányt. Szerencsére még éppen idejében. Kicsit megkönnyebbülten, tántorgott vissza, s mielőtt eldőlve, hangos horkolásba fogott volna, megint csak ennyit közölt: - Hülye magyarok!

Írta: Csató Gáborné/Magyar Eszter

Budapest, 2012-07-19
499
magyareszter - 2012. július 25. 09:21:32

Kedves Ida, Veronika, Titanil és Katalin!

Köszönöm, hogy olvastátok rövid kis történeteimet. Nagyon örülök, ha tetszett. Még sohasem írtam ilyesmit, most egyelőre hetet próbáltam meg. Kíváncsi voltam, hogy milyen lesz a fogadtatása, ezért külön is örülök pozitív véleményeteknek.
Már én is a 15 éves lány unokánál tartok.Smile
Sok szeretettel Eszter

1403
titanil - 2012. július 24. 09:54:40

Kedves Eszter!
Mindegyik történeted rendkívülien tetszett, jó kis csattanóval a végén. Eléggé kellemetlen, amikor rádöbbenünk, már nem bennünket, hanem serdülő lányunkon akad meg a férfiak szeme. Később hozzászokunk, sőt most már elmondhatjuk, unokáinkon is megakad a férfiszem. Még most is úgy járok, ha valami tetszik lányomnak, onnantól kezdve már nem az enyém. Utolsó történetednél "szépen" mutatkozott be az udvarlójelölt.Grin
Gratulálok írásodhoz!
Sok szeretettel: Titanil

2678
Emperor - 2012. július 23. 22:23:29

Kedves Eszter!
Egyszer csak fejbe kólint bennünket a tudat, hogy már nem bennünket bámulnak a férfiak, hanem a lányunkat. Hogy csinosan felöltözhessünk, az is csak az áruháztól hazáig tart, azután a lányunk kirabol bennünket.
A gyermekként kivándorló férfi, aki hazalátogat, annak meg fogalma sem lehet, hogy milyen hülyék a magyarok.Grin
Remek volt minden történeted. Jól mulattam rajtuk.
Szeretettel
Ida

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.