Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Jártó Róza: LOVE NET - Az internetes ismerkedés világa /Regény/ 11. rész

Azt is elmondta, hogy a hölggyel, habár több hónapos a kapcsolatuk nem alakult ki lelki kötödés, és mint férfi természetesen Évánál is igényt tart a testi kapcsolatra, amit ugyan nem sürget, de jó lenne minél előbb azon túlesni.
A barátnőm ezt olvasva teljesen elképedt.
Először is a kérdés eleve nem volt fer’, mert Péternek volt testi kapcsolata. Így könnyű eljátszani az úriembert, még a heverőn fekve is. Éva meg egy egyszerű nő volt ebben a játékban, akiben akkor kezdett átalakulni a baráti érzés valami felemelőbbé. És neki nem volt testi kapcsolata. Neki csak Péter volt. Még ott van a vonalban, de azaz érzés, ami addig ott volt a lelkében és oly könnyeddé és felhőtlenné és közvetlenné tette a kapcsolatukat, eltűnt.
Azt elfogadta a természettől, hogy így ötvenöt év felett már nem a szex az, ami hiányzik az embernek, így neki sem. Elsősorban a valakihez való tartozás. Ennek a lehetőségét érezte meg ennek a férfinak a barátkozásában. Ami, hogy, hogy nem de, átcsapott egy magasabb szintű érzéssé az éjszakai csetelések során, amit Péter hamarabb, Éva kicsit később, bizonyos rávezetés után érzett meg.
Ez az érzés nem volt szerelem, még a szeretett érzését sem súrolta, de érzés volt, ami egyben magában hordozta ezeket is. Legfőképpen azt, hogy nem marad egyedül az ember.
Én azt gondolom, és hiszem is, hogy a magánytól való félelem megtanít mindnyájunkat az egymással való együttélésre. És, hogy ezt az együttélést nem előzi meg egy földet és világot megrengető szerelem? Hát igen.
Ha az nem is, de az egymás iránt érzett megbecsülés, a másik elfogadása az benne van. Ha van!
A barátnőm most úgy érzi, hogy becsapták. Épp ezért elvesztette a bizalmat, ami a szerelemérzés helyét hivatott betöltetni a kapcsolatukban. Az ő kapcsolatukban szerelemérzés nem volt, legalábbis Éva részéről, bizalom pedig már nincs.
Így nincs semmi ami összeköthetné kettőjük életét. Az viszont nem tagadható, hogy jó érzés volt a figyelem, ami Péter részéről felé irányult. Nagyon jó érzés. Érezte, hogy milyen jó, mikor reggel felébred, hisz ott várta a kedveskedése a neten, az együtt virtuálisan elfogyasztott kávéval. A napközbeni munka is másként ment, mert tudta, hogy 14 órakor várja Péter egy kis ebédutáni csevejre, ami nem volt hosszú, de volt. Aztán az esti levélváltás, amit elkezdtek 19 órakor és nem egyszer még a hajnali 4 óra is a számítógép előtt találta őket. Péter volt, ha nem is tudta megérinteni.
Hogy ezek után hogyan alakul a közös jövőjük? Mármint Péterrel. Sehogy. Avval, hogy becsapta, ami tulajdonképpen így nem volt igaz, de elvette a bizalom érzését, ami hozzá kötötte. Nem volt ugyan köteles beszámolni arról, hogy neki van barátnője, de így Évának még a lehetőséget sem adta meg, hogy eldöntse, hogy felvállalja-e a kapcsolatukat. Elsősorban, hogy nem volt őszinte. Másodsorban, hogy nem azonos partnerként kezelte. Csupán egy kis butuska nőként. És elvette tőle a választás lehetőségét.
Egyet tudott biztosan, hogy a bizalom törékeny dolog. És ez bizony eltört.

Egész életünkben arra az egyetlen pillanatra várunk és igen szerencsés az az ember aki elmondhatja, hogy elkapta, a markában tartotta akkor, abban a pillanatban a pillanatot.

Amikor elhatároztam, hogy megosztom a tapasztalásaimat másokkal, ha ismerőssel találkoztam, tudatosan tereltem a beszélgetést a korosztályom problémáira. Ez a korosztály az 55 év és a korban afölöttieket értem.
Ezek a beszélgetések vezetek végül annak a megállapításhoz, hogy bizony, ez a korosztály mennyire vágyik arra, hogy szeressék. Természetesen mikor a szeretetről beszélek, nem a szerelem vagy a szex az elsődleges. Habár már arra is gondoltam, hogy miért is?
A kérdést annak ellenére tettem fel magamnak, hogy tudom, hogy a szexualitás megítélése, társadalmanként, nemzetenként és egyénenként is változó.
Azt is tudomásul veszi az ember, hogy a test egyre vénül és fizikailag is kezd leépülni, azért a szíve és a lelke még lehet fiatalos és még élhetnek benne ilyen érzések és szerelmi fellángolások.
Én ugyan azt vallom, hogy a szex magánügy, de azért tudok nevetni, ha társaságba a pillanat hevében elhangzik egy-egy szaftosabb vicc vagy tréfa.
Élete során megtanulja az ember, hogy a szexualitás lehet szép, annyira, hogy egy férfi ismerősöm mesélt egy hölgyről, akit természetesen, mivel úriember volt, nem nevezett nevén, aki vonzalmat érezve iránta, csodálkozva fogadta az elutasítást, ami arról szólt, hogy lehet, hogy a szex jobb lenne vele, de a feleségével szép.
És lehet a szex egyszerű és gyönyörű és heves, vagy akár ocsmány. De nem ritka a korlátolt és a nyitott elemekkel átszőtt szerelmeskedő, vagy éppenséggel prűd szex sem.
Csak nem lettem én is olyan, mint az általam megírt prűd, álszentek.
Természetesen azok az ismerősök, akikre rákérdeztem nem mind volt készséges és a témához nem mindenki állt egyformán hozzá. Volt olyan ismerősöm, aki arra hivatkozva, hogy ő vallásos, ezért nem akar erről a témáról beszélni és volt olyan is aki annak ellenére tárta fel előttem a véleményét, hogy tudom, hogy vallásos.
Arról nem beszélve, hogy az ismeretségembe tartozó hölgyek közül több is kifejtette, hogy akkor amikor nyaralni mennek a párjukkal, akikkel alig-alig szexelnek évközben, akkora szeretet és szex adagot kapnak életük párjától a nyaralás alatt, hogy onnan megérkezve, még hónapókig eltart a hatása. Így aztán nem csoda, hogy képesek egész évben spórolni, hogy évenként legalább egy-két hétre vagy tíz napra elutazhasson a család együtt.
Azért szeretném, ha nem vonna le senki messze menő következtetést az előzőekből, mert nem azok a prűdök akik vallásosak és nem az a felszabadult aki nem vallásos.
Nagyon sok minden vezet az elmagányosodáshoz.
A társ elvesztése. A munkahely megszűnése és így kikerülve egy körből nem talál az ember egy másik elfoglaltságot, ami úgy, teljes körűen töltené be az előző helyét. De azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, amikor az idős illetve az idősödő ember elhidegül a családjától. Mivel a legegyszerűbbnek egy társ keresése tűnik, általában ebben az irányban próbálkoznak legtöbben. Arról nem beszélve, hogy az embert, a nőt és a férfit is leginkább a másik érintésének, a simogatása és a közelségének a hiánya készíti ki lelkileg legjobban.
Kezeljük állapotként a kort, hisz nem olyan rossz azért a mi életünk. Tudom, hogy a kor meg az élet meghozta a betegségeket is, de ha még elviselhető, akkor vessük össze a lehetőségeket a kívánságainkkal és próbáljunk meg minél többet megszerezni abból az ajándékból, ami nekünk az élettől még adható.

Ne feledjük, hogy ez a korosztály már a munkahelyen kénytelen volt nem csak megszokni, de meg is tanulni a számítógép felhasználói szintű kezelését. És aki ezt megtanulta a munkahelyen, az igen csak megszerette és igyekezett a saját háztartásába is beszerezni egy gépet. Arról se feledkezzünk meg, hogy a számítógép adta lehetőségként megismert világháló, az internet lehetővé teszi azt, hogy végre azok legyünk, akik mindig is szerettünk volna.
A férfiak a szexis hódítók, az Adoniszok, a hölgyek, akiknek nem lehet ellenállni. Bizony-bizony az on-line világ jellegzetessége a hazugság a felnagyított külső és belső tulajdonságok világa. Persze ezek a dolgok a valós világban is megtalálhatók, még ha nagyobb is a lehetőség a lebukásra. Ugyan akkor a internetes társkeresők kérik az adatokon túl az érdeklődési kört is és az iskolai végzettséget.
Ezért előfordulhat, hogy ha nem is jönne össze a társtalálás, a társkapcsolat, azért, épp az érdeklődési kör, és az azonos szintű végzettség miatt még barátságok is kialakulhatnak. Arról nem beszélve, hogy épp az anonimitás miatt nagyobb az önkitárulkozás.
Természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a társadalom elítéli, az emberek pedig megszólják azt aki társkereső útján próbál párra lelni. Ami megint csak felvet egy problémát.
Mégpedig azt, hogy a lakosság igen csak nagy hányada keresi fel az internetes társkereső oldalakat. Ezért is gondolom azt, hogy nem a társkereséssel és a módszerrel, de még csak nem is a hatékonysággal van baja az embereknek, inkább a társadalmi beidegződés van még mindig olyan szinten, amiből nagyon nehezen tud az ember kitörni.
Tehát ha elfogadja valaki az internetes társkeresést, mint az egyik leghatékonyabb módszert, akkor nem okoz problémát elfogadni a hagyományos módszert sem.
Az megint szempont, hogy ki hol is lakik. Ha valaki városban él, egyszerűbbnek láthatja, ha betér egy társkereső irodába. Aki viszont vidéken, falun vagy tanyán él, annak egyértelműen az internetes módszer az elfogadható és egyedüli módszer a magányosság kitöréséből.
Mint már említettem a társkeresők adatlap kitöltését kérik, iskolai végzettség, érdeklődési kör, kor megjelölés és az elvárások listája. Így aztán a gép elsősorban olyan embereket hoz össze, akik ennek megfelelnek, ezért aztán amikor a személyes találkozóra kerül sor, már van miről beszélni, hisz nagyrészt azonos az érdeklődési körük. Arról nem beszélve, hogy még mindig lehet azt mondani a személyes találkozó után, hogy mégsem és szépen elválva, új arcra klikkelhetünk.
Nagy előny még az internetes társkeresőknél, hogy tudja az ember a másikról, hogy mért van ott, hisz az adatlapján bejelöli. Egyértelmű, hogy nem virágot árulni megy bárki is az társkereső oldalra. Innentől megspórolhatunk egy csomó felesleges kört. Arról nem is beszélve, hogy gyors, és ingyenes. Amennyiben meg titokban akarnánk tartani, hogy egyáltalán ott vagyunk, lehet rejtőzködő módban is megjeleníteni magunkat. Az más dolog, hogy felmerül a kérdés, akkor mit is akar? Netalán leskelődni?
Itt az is megjelenhet, aki esetleg csak magánya enyhítése miatt van a világhálón. Semmi mást nem kell tenni, csak beírni, hogy beszélgetni, illetve csak barátkozni szeretne. És azokról sem feledkezzünk meg, akik semmi másért, csupán a szex kedvéért vannak a hálón. Azon meg lehetne vitatkozni, hogy vajon mennyire alkalmas az internet arra, hogy olyan társat találjunk, aki megfelel nekünk, hisz előfordulhat, hogy már a profil-kép alapján kialakul egy vonzalom, annak ellenére, hogy még csak nem is találkoztak a partnerek. Aztán a személyes találkozás során sok mindenről derül ki, hogy az nem is úgy van, azt nem is úgy gondolták, annak ellenére, hogy már lehet, hogy túl vannak egy-két virtuális szeretkezésen is.
Más nézet szerint az internet csak arra való, hogy tudjuk ki az aki szintén társat keres és csak a személyes találkozás hozhatja meg a vonzalmat is. Azok akik arra esküsznek, hogy a személyes találkozás alatt kialakult kapcsolatból szövődő vonzalom és az azt követő szerelem csak és az egyedüli tartós és járható út, nem igazán igazolódott be, hisz az sem szentírás, ha úgy mutatják be a párokat egymásnak, az sem biztosíték arra, hogy. hogy pár év múlva még mindig együtt vannak és az sem szentírás, hogy a világhálón megvalósult szerelem lesz a tartós. Ugyanakkor mind két lehetőség buktatója, hogy akár első látásra is csupán a külső vonzalom alapján kialakulhat egy tartós kapcsolat, de ha hosszabb ideig tart az udvarlás sem biztosíték arra, hogy szerelem lesz belőle.
Azért a csúcs a Kata barátnőm lett, mivel ő kifejtette, hogy nem tudja miért, de vannak férfiak aki előtt, mellett prűdnek, vagyis szégyenlősnek érezte magát és volt olyan férfi, akivel az első percben tudta, hogy ágyba fog vele bújni, szexelni fog vele. Az egy más dolog, hogy az is akinél szégyenlős volt és az is aki mellett felszabadultnak érezte magát elég hamar elhagyta. Igazából nincs erre recept, hisz akár visszafogott az ember, akár felszabadult alig, alig van esély arra, hogy tartós kapcsolatba maradjon. Nem véletlen, hogy Kata barátnőmet említem, hisz vele eset meg a legfurább dolog, amiről egyáltalán hallhat az ember, ilyen virtuális ismerkedés kapcsán. Ő maga mesélte el a történetét:

A profilja megújulása után remélte, hogy itt a városban is lehet esélye egy kapcsolat kialakítására. Ezért félretéve az addigi félénkségét, ha földijének a képét látta meg, nem mulasztotta el, hogy alá a szokása szerinti, szerény „helyes vagy” aláírást ne tette volna oda. Mégis meglepetés volt számára, amikor Imre levelet írt ennek hatására.
- Kedves Kata! Köszönöm, dicsérő megjegyzésedet
a fotómhoz. S rögtön megkövetlek, mert olyan modortalan voltam, hogy nem reagáltam ismerkedési próbálkozásodra. ( 07.22, 08.01). Látom azóta frissíteted képeidet. Szép családod van sok örömöd lehet bennük. Üdv.: Imre
- Semmi baj, mint „földinek” jeleztem. Amúgy is barátkozást írtam és lehet Te ennél többre vágysz. Azért köszönöm, hogy észrevetted a legújabb képeimet.
Te tényleg helyes vagy. Sok sikert. Kata.
Megint megnéztél! Én meg viszonoztam. A véleményem nem változott. - Kata
- Valószínűleg többre mennénk ha a Te IQ-d párosulna a genetikailag örökölt, de kevésbé hasznos alkattal. Te vagy a jobb, érdekesebb, izgatóbb. - írta neki ez az Imre, amit szépen megköszönt.
- Kedves Kata! Ha választhatnák a Magyar-Svéd VB. selejtező drukkolás helyett a kedves mosolyodat kérném, egy ismerkedő beszélgetés közben.
- Kedves Imre! Azt hittem én vagyok kettőnk közül a bátortalanabb. Én úgy általában a vesztesek bátorságával szoktam megjegyzést írni a képek alá, de csak szerényen, nehogy baj legyen belőle. - írta, választ sem remélve.
Pedig jött a válasz és igencsak meglepődött amit írt ez az Imre.

Folyt köv...

Írta: Jártó Róza
3300
kandracs roza - 2012. július 26. 12:53:28

Kedves Róza!!!gratulálok szeretettel...Lexirózsa

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.