Edwin Chat: Társkeresés.hu 9. rész
- Ügyes vagy.- ismerte el Scarlett, holott tudta, ez nem is olyan nagy dolog, de azért igyekezett olyan képet választani, amilyet Brandon kért. Néhány perc elteltével talált egy megfelelőt. Nem is habozott, átküldte.
- Ez nagyon jó kép.- állapította meg a férfi az elfogadás, és a megnyitás után.
- Köszönöm.- mondta Scarlett, jól esett neki a bók. – Szombaton majd mesélsz a gravírozásról?
- Ha érdekel, nagyon szívesen. Sőt, ha úgy gondolod, megmutatom, és meg is tanítalak rá.
- Hú, de izgi!- tetszett ez az ötlet a nőnek. – De nem akarok a terhedre lenni.
- Nyugi, nem leszel. Ha teher lennél, nem ajánlottam volna fel.
- Aranyos vagy, én meg kíváncsi, azt hiszem, élni fogok a lehetőséggel.
- Rendben. Akkor elképzelhető, hogy a második randevú gravírozás oktatás lesz?- kérdezte Brandon kissé félénken.
- Nem elképzelhető, hanem biztos.- felelt Scarlett, és ez a válasz megint nagyon jól esett a férfinak, mert így már tuti, hogy nem csak egyszer találkoznak. És minél többször lesz randi, annál nagyobb az esély, hogy ők ketten egy boldog pár legyenek.
- Ez eddig három randevú.- állapította meg Brandon.
- Miért is?
- Szombaton lesz az első. Aztán kell találkozni másodszor is, a gravírozás végett. Harmadik alkalommal a strandra megyünk csúszdázni.- ment a magyarázat.
- Tényleg, a csúszda, már el is felejtettem.- mondta meglepetten Scarlett.
- Nem baj, majd ha ott leszünk, olyanná tesszük, hogy felejthetetlen legyen mindkettőnk számára.
- Jól hangzik.- mosolygott Scarlett, tetszettek neki Brandon szavai. Ő már most különb az előző kettő pasitól, akik a férjei voltak, mert velük nem lehetett eljárni sehova. Viszont Brandonnal még csak pár napja ismerik egymást, máris tele vannak programokkal. És ott lesz még a sok idő a második, és a harmadik találkozás között, mert a csúszdázással várni kell, nincs még olyan jó idő. Kell még pár hónap, mire önfeledten lehet strandolni. Addig is nehéz elképzelni, hogy az idő alatt ne találkozzanak, és a csúszdázásig születni fog még néhány program, amire együtt mennek el.
Pillantása az órára tévedt.
- Húha, már ennyi az idő?- kérdezte meglepetten.
- Ajaj…- Brandon csak ennyit tudott szólni.
- Menjünk aludni.- javasolta a nő. Brandonnak nem tetszett ez az ötlet, de tudta, reggel kelni kell, munkába menni, muszáj lefeküdni.
- Nem szívesen, de menjünk.
- Jó volt veled beszélgetni, nagyon elrepült az idő.- mondta Scarlett.
- Nekem is veled.- szólt a férfi, és pár pillanatig némán nézték egymást.
- Akkor jó éjt, vigyázz magadra.- köszönt el Scarlett.
- Holnap este ugyanitt?- kérdezte a Brandon.
- Igen, nagyon szívesen.
- Neked is jó éjt.- köszönt el a férfi is, és Scarlett véget vetett a hívásnak.

Másnap, csütörtök délután a munkából hazaérve Brandon beült az autóba, és meg sem állt a legközelebbi hipermarketig. Rosszkor jött, mert sokan voltak, de most nem zavarta annyira, mint általában szokta, mivel azzal a céllal van itt, hogy egy szép poharat vegyen, amire Scarlett képét gravírozza. Kézbe vett egy kosarat, és mindenféle nézelődés nélkül azonnal ahhoz a részleghez sietett, ahol a poharakat találja. Odaérve megvakarta a fejét, és elégedetlen képet vágott. Túl nagy a választék, millió féle pohár a kínálat, nehéz lesz választania. Azt tudja, hogy nem talpas poharat vesz, és három deciliteres legyen. Ez valamelyest leszűkítette a kört, de így sincs könnyű dolga. Mindenféle, szép, nem szép poharaktól roskadoznak a polcok. Van öblös, kecses, szűkülő, bővülő, egyenes, görbe, sima, recézett, mintás, füles, fületlen, vékony falú, vastag falú, szinte lehetetlen választani. Újra szűkíteni kell a választékot. Sokat kizárt, mindenképp sima kell, és egyenes, ami minimálisan bővül alulról felfelé. Ne legyen füle se, csak egy egyszerű, hétköznapi pohár, amiből az ember naponta többször iszik vizet, vagy akár teát, üdítőt. Még azt nem tudta eldönteni, hogy vékony, vagy vastag falút válasszon. Úgy vélte, egy ilyen aranyos, szép, karcsú nőnek nem nagyon állna jól a vastag, és a vékony talán szebb is. Lelki szemeivel rá képzelte Scarlett gravírozott arcát. Így mindjárt könnyebb lett a választás, és azt is hamar eldöntötte, hogy nem színtelent vesz, hanem pirosat. Azt nem tudja, Scarlettnek melyik szín a kedvence, de itt, most úgy gondolja, egy párkapcsolathoz, és a szerelemhez a piros illik, ezért egy ilyen színű poharat választott. Az ára nem érdekelte, ez most bagatell, bármennyibe is kerül, megveszi, ez a minimum, amit megtehet, hogy leendő párjának ajándékot tudjon készíteni. Vett még csomagolópapírt, és egy színes ajándéktasakot, mely oldalán két kis bolyhos kutyus ült, összedugott fejekkel. Csak azt sajnálja, hogy Scarlett kiszedte belőle, milyen meglepetéssel akarja meglepni. De ha meglátja majd, így is nagyon fog neki örülni, ez holtbiztos.
A hipermarket után visszament a munkahelyére, és elkészítette, körülbelül húsz percet vett igénybe az egész. Nézegette a kész művet, és úgy látta jól választott. Ez a fajtájú, formájú, színű pohár illik legjobban e célra. Scarlett arcképével csodálatos lett. Már csak az időpontnak kell elérkezni, hogy átadhassa.
Elégedetten ment haza, a csomagra úgy vigyázott, mintha a saját élete lenne benne. Otthon betette a szekrény egyik polcára, az ágyneműk tetejére, hogy még véletlenül se érje baj. Azt is el tudta képzelni, ha átadja az ajándékot, a nő ebből fog inni. Bár a főtérre beszélték meg a találkozót, de nem kizárt, hogy egy rövid séta után beülnek egy presszóba, egy üdítőre, vagy fagyira. Teljesen mindegy, hova mennek, mit csinálnak, lényeg, hogy együtt legyenek. Brandon egész teste bizsergett, ha csak eszébe jutott a randevú gondolata, és Scarlett. Tudta, ez több, mit egy egyszerű ismerkedés, számára ez a nő az igazi. Nem lehet, hogy ne jöjjön össze. Sikerülnie kell, mást el sem tud képzelni.
Scarlett ugyancsak csütörtök délután ugyanazon mesterkedett, mint Brandon. Ajándékot akart venni, de semmi elképzelése nem volt, hogy mit. Feszes farmerben, testhez simuló pólóban lépett be egy illatszer boltba. Legelső ötletként egy üveg arcszesz jutott eszébe. Talán ez nem illik, vagy nem kell az első randin, főleg nem az, hogy a nő is vegyen ajándékot, de valahol ő is érezte, Brandon az a személy, aki megfelelő magaviselettel párja lehet egy életen át. Nem ábrándozott, és nem élte bele magát, de ezt a férfit valahogy különbnek találta a többitől. Gondolkozott, esetleg az arcszesz helyett mi más jöhetne még szóba. Egy üveg bor, vagy pezsgő, ezek valamelyikét el tudta képzelni ajándékként, de ezzel ki is fogyott az ötletekből. Az a gondolat is átfutott agyában, hogy semmit nem vesz, és ha így is cselekszik, abban semmi rossz, vagy sértő nincs. De érezte, akar venni valamit Brandonnak, és nem azért, mert ő is ad valamit.
Keresgélt, nézelődött a polcok között, néha egy- egy üveget levett, és megszagolta. Tudta, ez nem mehet sokáig, mert négy- öt szagolás után már nem érzi az igazi illatot. Aztán az arcszeszt se találta a legjobb választásnak. Túl hivatalosnak, komolynak tűnt, ez jobban illik karácsonyra, név, vagy szülinapra. Randevúra egyszerűbb, de aranyos, kedves ajándék kellene. Ezt a gondolatsort végigfuttatva eszébe is jutott egy újabb ötlet, hogy mit vegyen a férfinak, és ezzel már teljesen meg volt elégedve.

Folyt. köv.

Írta: Edwin Chat
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.