Kedves Látogatók! Magazinunk internetes oldalát hosszabb fejlesztést követően 2020. október 3-án egy megújult oldalra költöztetjük. Az adataitok költöztetése meg fog történni, személyes profil, írások, hozzászólások az új oldalon is elérhetőek lesznek, azonban privát üzenetek, fórum beszélgetések és üzenőfali beszélgetések átköltöztetésére nincsen lehetőség! Kérjük, ha ezekben van számotokra fontos információ, mentsétek el magatoknak 2020. október 2-ig!
Továbbá kérünk mindenkit, hogy a profilban beállított e-mail címet ellenőrizze, változás esetén a profilját frissítse.!
További részletek az emailben kiküldött tájékoztatóban! Üdvözlettel: Szerkesztőség

Deák Mercédes (Crimson Velvet): A barackvirág illata
– Ez az! – mosolyogtam a fiatal lányra, aki ezt viszonozva adta tudtomra, hogy a szerződés megköttetett…
Már másnap beköltöztem. Exemnek köszönhetően kevés holmival kellett bajlódnom, így gyorsan távozhattam régi otthonomból… egyedül.
– Hamarosan úgyis újra felépítek mindent, amit hátrahagytam! – bíztattam magam friss szingliként, erőltetett vidámsággal.
A panelrengeteg kis zugát, egy külvárosi bérház tágas szobájára cseréltem. Az első éjszaka álmatlanul telt, pedig megszámoltam a sarkokat, ahogy anyukám tanította egykor, és izgalommal vártam a csodás jövőt ígérő álmot. Mindhiába. Hajnalig viaskodtam gyötrő gondolataimmal. A vegyes érzelmű múlttal, az idegen jelennel és a bizonytalan jövővel. Ahogy világosodott, azzal én is megvilágosodtam. Rájöttem a titokra… mégsem az otthagyott múltam hiányzik, hanem a zajos gettóhangulat, ahol az éjszaka mozgalmassága költözött be a hálószobámba és ringatott álomba. Képes voltam figyelmen kívül hagyni a veszekedéseket, sikongatásokat, sírásokat, amit hozzám továbbítottak a papírfalak és a fékcsikorgásos, gázfröccsös utcazajokat, amit az ablak engedett be akadálytalanul. Szoknom kell még az éjszaka nyugalmát, amit az új élethelyzet hozott…
Mielőtt a gyenge fény belépett volna a szobába, a madarak hatalmas ricsajba kezdtek. A rég nem hallott hangok az ablakhoz csaltak. Kinéztem, de csak a karnyújtásnyira álló hatalmas fa sötét ágait láttam, aztán, mint egy gyorsított felvétel, pillanatról-pillanatra változott a kép. A fa sziluettjéből kirajzolódott a dúsan virágos faág, majd színeit is megmutatva ámulatba ejtett. Évek óta nem láttam ilyen csodát. Évek óta nem láttam tavaszt. Eddig a kopár ágak, észrevétlenül, átmenet nélkül borultak lombba és köszöntött be a fullasztó városi nyár. Most látom a csábító virágzó ágakat, ahogy néhány vadméh előmerészkedik értük a hűvös reggel ellenére, és lelkemet simogatta a régen elfelejtett látvány.

Beengedtem a tavasz illatát, átéltem mindazt, amit a nagyváros kitörölt az emlékezetemből. A természet ismét kézzelfoghatóvá vált. Odaláncolt a nyitott ablakhoz és órákra marasztalt…
Harangzúgás törte meg merengésem. A reggeli misére siettette a híveket. Furcsa mód, az utca még mindig kihalt volt. Ellenben a hétvégi lakótelep ekkorra már felébredt és sorra üresedtek meg a parkolók, átköltözve a bevásárlóközpontok mélygarázsaiba. Egy hete, még én sem tettem másként. Besoroltam. Bekebelezett a nagyváros és egyik fogaskerekévé lettem az évek során. Felvettem a tempót és hagytam sodortatni magam az árral…
„Már nem kell rohannom semmiért, és nem kell megfelelnem senkinek”– nyugtáztam és felöltve legszebb ruhámat, elindultam az átütő barackvirág-illatos tavaszban a templom felé, mint egykor vidéken, gyerekként nagymamámmal…

Írta: Deák Mercédes
1620
Crimson Velvet - 2012. december 15. 11:01:52

Nagyon köszönöm kedves Zsuzsa! Smile

230
Torma Zsuzsanna - 2012. december 07. 13:56:18

Kedves Mercédes!

Nagyon szépen megfogalmazott írásodat örömmel olvastam. Gratulálok, nagyon tetszett!
Csak aki megélt rosszabbat is, az tudja a jót igazán értékelni!

Szeretettel: Zsuzsa
Smile

1620
Crimson Velvet - 2012. december 02. 16:50:44

Kedves Titanill!
Köszönöm, hogy olvastál! Smile
Üdv.
Merci

1403
titanil - 2012. november 28. 13:10:31

Kedves Mercédes!
Bár nem éltem még panelházban - el sem tudnám képzelni -, de átéreztem a nagy különbséget a két lakás között. Bízom benne, hogy a barackvirágos tavasz meghozza az írásban szereplő számára a szebb életet.
Tetszett írásod!
Szeretettel: Titanil

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.