Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.07.20. 12:55
Szép napot és Jó hétvégét mindenkinek! Smile Coffee cup

2019.07.20. 10:10
Mindenkinek kellemes hét végét kívánok! Smile Rose

2019.07.20. 08:37
Kellemes szép nyári napokat és hétvégét Tinéktek kedves Holnaposok ! Etelka o Istvan Heart Rose In Love

2019.07.20. 08:26
Szeretettel kívánok szép,szombati napot mindenkinek! Jó pihenést a hét végére! Rose

2019.07.20. 08:25
Szépséges napot mindenkinek! Smile

2019.07.20. 08:25
Kedves Józsi! Írtam Neked e-mailt, és a Facebookon is üzentem. Smile

2019.07.20. 07:38
Szép napot kívánok mindenkinek! Smile Rose

2019.07.19. 19:53
Kedves Józsi! Elküldtem world dokumentumban, a verseket amiket az í gy írunk mi , könyvpályázatra szántam! Nem tudom megèrkezett-e
nem k... Bővebben

2019.07.19. 18:19
Kedves Józsi! Eltèvesztettem
a bizonytalanság 4. című iràsomnál nem jelöltem hogy folytatásos történet ha lehet potoljad üdv Kevelin kö... Bővebben

2019.07.19. 17:46
Szép kora estét kívánok szeretettel! Heart

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: mama
» Online vendégek: 2
» Online tagok: 0
Balázsi Pál Etel: Jelentkezés
/első változat/
Szeme felcsillant, amint meglátta a hirdetést az újságban. Munka nélkül volt már egy pár hete. Érezte, most szerencséje lesz. Elolvasta a hirdetést, aztán még egyszer, még egyszer, s valami különös késztetést érzett – most, igen, most kell mennie. Kicsinosította magát, újra elolvasta a hirdetést s elindult.
Az épület elé ért, fölnézett s egy halk fohászt küldött Istenéhez.
Bekopogott. Választ nem hallva, benyitott.
- Jó napot? – köszönt
- Jó napot! Miben segíthetek? - kérdezte a titkárnő, aki befejezte a telefonálást.
- A hirdetésre jöttem.
- Foglaljon helyet, mindjárt bejelentem.
- Sokan jelentkeztek már? – érdeklődött.
- A tegnap, haton voltak.
- Már a tegnap megjelent az újság? Nekünk, csak ma hozták ki.
Kigyúlt egy kis piros égő. A titkárnő felállt és megkérdezte:
- Kit jelenthetek be, szabad a becses nevét?
- Kővári Kitti – i-vel a végén.
A titkárnő bement a szomszéd irodába. Kitti a falra akasztott színészportrékat nézegette s figyelte a kiszüremlő zenét.
- Csak egy pillanat, s szólítják – mondta kedvesen a titkárnő miután visszajött. Hírtelen, úgy érezte a szíve a torkában, dobog. Egyet tudott – kell az állás.
- Bemehet – szólt rá a titkárnő.
Rá nem jellemző félénkséggel kopogott s az igent hallva belépett.
- Jó napot.
- Kezét csókolom, Kővári Kitti elvtársnő?
- Kérem, szólítson egyszerűen Kittinek.
- Jól van elvtársnő, - pardon Kitti. Foglaljon helyet.
- Hozott magával önéletrajzot?
- Nem, nem kértek.
- Nincs semmi baj, akkor szóban kérem:
- Hol és hányban született?
- Szigetszentléleken, 1956-ban.
- Szülei?
- Édesapám vegyészmérnök, édesanyám zenetanár.
- Tanulmányai?
- Énekszakon végeztem a Zeneművészeti Iskolában, Tiboldi Boldizsár tanárnál.
- A dzsesszel hol ismerkedett meg?
- Amerikában voltunk a rokonoknál és ott ragadott magával Ella Fitzgerald csodálatos hangja, előadásmódja, amit szerencsémre hallhattam egy előadásán.
- Ki volt a dzsessz tanára?
- Elsősorban édesanyám, majd B.J zongorista és énekes.
- Á, értem!
- Ön is játszik valamilyen hangszeren?
- Zongorázom, s néha gitározom is az éneklés mellett.
- Volt tagja valamelyik dzsessz klubnak?
- Igen – Sárosi Bea, Basszus Klub, Árok Klub, Jazz Klub,
- Várjon csak! – innen ismerős nekem Kitti!
- Kinél tanulta a szinpadi mozgást?
- Egy részben önképzés, de a simításokat Egri Csilla mozgásművésznő irányította.
- Melyik műfaját kedveli a dzsessznek?
- A swinget, mert itt érzem az ösztönzést az improvizációkra.
- Lemezei?
- Sajnos, nem volt lehetőségem erre.
- Még egy kérdés, mielőtt meghallgatnánk előadását.
- Igen?
- Ki az, akivel a kreativitását – az improvizációt a legkönnyebben megoldotta?
- Az országban P.ZS. gitáros és énekes.
- Jöjjön Kitti, a másik teremben van a meghallgatása a jelentkezőknek.
Ahogy belépett az előadó terembe, érezte, a tér az övé, ahol énekelhet, táncolhat, ahol otthon van.
- Johni bácsi, újabb jelentkezőt hoztam – szólt Klamár elvtárs.
Johni bácsi felemelte tekintetét a billentyűkről, s nem akart hinni szemeinek.
- Kitti, kicsi Kittikém, jól látnak szemeim?
- Ó, Johni bácsi!
Igazi barátként ölelték meg egymást.
- Itt a csoda - Klamár elvtárs! – kiáltotta az idős zongorista.
- Várjuk ki a végét – szólt parancsolóan Klamár elvtárs.
- Mit játsszak Kittikém? – kérdezte az öreg.
- A kedvencünket, amit oly sokszor játszódtunk-énekeltünk együtt.
Egy kis hang és hangszerpróba, s szállt a dal, a kérdés - felelek. Kitti mindenről elfeledkezve énekelt, a telt, mélyzengésű hangján, újabb és újabb rögtönzéseket iktatott be, Johni pedig elbűvölve kísérte és felelgetett.
- Elég – szólt többször is Klamár.
- Bocsánat – szólt Kitti
- Kővári elvtársnő – szombaton délelőtt 9 órakor eredményhirdetés.
- Itt leszek és köszönöm.
- Mit köszön?
- A lehetőséget.
- A viszontlátásra – köszönt el Kitti.
- Kezét csókolom Kitti – szólt Klamár elvtárs.
- Csókollak drágám – kiáltotta utána az öreg Johni.


***

/második változat/
…. Ahogy belépett az előadó terembe, érezte, - a tér az övé, ahol énekelhet, táncolhat, ahol otthon van.
- Johni bácsi, újabb jelentkezőt hoztam – szólt Klamár elvtárs.
Johni bácsi felemelte tekintetét a billentyűkről, s nem akart hinni szemeinek.
- Kitti, kicsi Kittikém, jól látnak szemeim?
- Ó, Johni bácsi!
Igazi barátként ölelték meg egymást.
- Itt a csoda - Klamár elvtárs! – kiáltotta az idős zongorista.
- Várjuk ki a végét – szólt parancsolóan Klamár elvtárs.
- Mit játsszak Kittikém? – kérdezte az öreg.
- A kedvencünket, amit oly sokszor játszódtunk-énekeltünk együtt.
Egy kis hang és hangszerpróba, s szállt a dal, a kérdés - felelek. Kitti mindenről elfeledkezve énekelt, a telt, mélyzengésű hangján, újabb és újabb rögtönzéseket iktatott be, Johni pedig elbűvölve kísérte és felelgetett.
Kitti nem vette észre, hogy Klamár arca rideggé vált.
- Elég! – szólt rá erélyesen Klamár.
- Elég!
- Mi történt? - kérdezte meglepetten Kitti.
- Ez a mozgás, ez a stílus a mai szocialista ember jóérzését sérti!
- De …
- Semmi de!
- Befejeztük.
- Bocsánat – szólt elhaló hangon Kitti.
- Klamár elvtárs – szólalt meg Johni – próbáljuk meg még egyszer
- Nincs tánc, kevesebb improvizációt – adta ki az utasítást Klamár elvtárs.
- Gyere Kittikém, megpróbáljuk – hívta Johni.
Könnyeivel küszködve lépett a zongora mellé. Elszállt a lelkesedése, hangja remegett.
- Egy, kettő és csettintve adta meg a jelszót Johni.
Félresikerült próba. Szürke, ritmustalan előadás, merev testartás.
- Bávó – így képzeltem el, lelkesedett Klamár elvtárs.
- Kővári elvtársnő, szombaton eredményhirdetés.
- Köszönöm, már nem érdekel az állás – felelte Kitti.
- Jó napot! – s kilépett az utcára.
***

/ harmadik változat/

….. …. Ahogy belépett az előadó terembe, érezte, - a tér az övé, ahol énekelhet, táncolhat, ahol otthon van.
- Johni bácsi, újabb jelentkezőt hoztam – szólt Klamár elvtárs.
Johni bácsi felemelte tekintetét a billentyűkről, s nem akart hinni szemeinek.
- Kitti, kicsi Kittikém, jól látnak szemeim?
- Ó, Johni bácsi!
Igazi barátként ölelték meg egymást.
- Itt a csoda - Klamár elvtárs! – kiáltotta az idős zongorista.
- Várjuk ki a végét – szólt parancsolóan Klamár elvtárs.
- Mit játsszak Kittikém? – kérdezte az öreg.
- A kedvencünket, amit oly sokszor játszódtunk-énekeltünk együtt.
Egy kis hang és hangszerpróba, s szállt a dal, a kérdés - felelek. Kitti mindenről elfeledkezve énekelt, a telt, mélyzengésű hangján, újabb és újabb rögtönzéseket iktatott be, Johni pedig elbűvölve kísérte és felelgetett.
Kitti nem vette észre, hogy Klamár arca rideggé vált.
- Elég! – szólt rá erélyesen Klamár.
- Elég!
- Mi történt? - kérdezte meglepetten Kitti.
- Ez a mozgás, ez a stílus a mai szocialista ember jóérzését sérti!
- De …
- Semmi de!
- Befejeztük.
- Bocsánat – szólt elhaló hangon Kitti.
Kitti felvette ballonkabátját, lassan elindult a kijárat felé.
- Jó napot – mondta elhaló hangon.
Johni felállt, vigyázva lecsukta a zongora tetejét, megsimogatta, vette a kalapját és ő is a kijárat felé indult.
- Hova megy Johni? – szólt rá Klamár.
- Ha, erre a tehetségre itt nincs szükség, akkor, én sem tudom, mit keresek itt?
Csendesen behúzta maga mögött az ajtót.

Írta: Balázsi Pál Etel
2135
mami - 2013. február 09. 09:11:57

Kedves Etel!
Bizony így volt, néha, mégy ígyen', ahogy írod. Jó, hogy vannak, még akik emlékeznek és ezt az emlékezést meg is osztják a mindenséggel. Nagy érdeklődéssel olvastalak.
Szeretettel: Jártó Róza

3313
paltetel - 2013. február 07. 04:57:57

Kedves Ida,
örvendek, hogy tetszett írásom. Ilyen az élet. Hol szép, jó, hol sötét, kegyetlen s igyekszem az élet oldalait bemutatni ezekben a változatokban.
Köszönöm.
Szeretettel, Etel

3313
paltetel - 2013. február 07. 04:53:57

Kedves Titanil,
az életben is így van, mert egy megoldásnak is több lehetősége van, ezért gondoltam ezekre a változatokra.
Örvendek, hogy elnyerte tetszésedet.
Szeretettel, Etel

3313
paltetel - 2013. február 07. 04:51:31

Kedves Katalin, gyerekkoromban zongoraórákra jártam, ez adott egy kevés alapot és eligazodást a zene világában.
Örvendek, hogy tetszettek a történetek, hiszen ez is célunk az írássokkal.
Szeretettel, Etel

2678
Emperor - 2013. február 06. 22:10:00

Kedves Etel!

Élvezettel olvastam írásod. Talán az első változat az, ami a leginkább megfogott. Talán azért, mert ott legalább megmaradt a remény...

Szeretettel
Ida

1403
titanil - 2013. február 06. 18:12:54

Kedves Etel!
Nagyon tetszett egy esemény megírása többféle változatban.
Szeretettel: Titanil

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.