Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.07.22. 11:33

2019.07.22. 11:07
Szép napot mindenkinek! Smile

2019.07.22. 11:07
Boldog névnapot a Magdolnáknak! Rose

2019.07.22. 07:00
Nagyon boldog névnapot kívánok kedves Magdolnák! Legyen szép, örömteli napotok! Rose

2019.07.22. 06:30
Szép napot kívánok mindenkinek! Smile Rose https://www.youtu.
..TW1zt8KkVk

2019.07.21. 23:06
Kedves Józsi! A Bűvölet c. verset kétszer töltöttem fel. Helyesen a Verselő versek közé szántam. A másikat légy szíves törölni!

2019.07.21. 22:01
Szép estét és Jó éjszakát mindenkinek! Smile

2019.07.21. 18:53
Iovábbi szép estét kívánok! Heart

2019.07.21. 18:39
Szép estét kívánok Mindenkinek szeretettel! Heart

2019.07.21. 16:57
Szép napokat kedves Holnaposok. Smile Heart

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: mama
» Online vendégek: 3
» Online tagok: 0
Büki Mátyás: Boszorkány - MÁSODIK TÖRTÉNET (2013. szeptember)
Ez régen volt. Kimentünk a napközis csoporttal a térre és néztük a lányokat. Ugróiskoláztak. Ott volt Panni, Tünde és Évike is. Egy padon ültünk Tibivel, és nem csináltunk semmit, csak almát ettünk, amit az ebédnél kaptunk. Tibi elhajította a csutkát. Láttam, hogy még sok almahús volt rajta. Én azt tanultam otthon, hogy jól körbe kell rágni a magházat, mert különben pazarolunk. A napköziben is azt mondta Eta néni.
Lányok, lányok, földi boszorkányok – kiabálta Tibi és hirtelen beszaladt a lányok közé. Porozott, és szétugrálta az ugróiskola vonalait amik a kavicsos porba voltak rajzolva. Táncolt, és énekelt: – Földi boszorkányok, sós kútba teszlek és soha ki nem veszlek. Sárkány Tibi néha érdekeseket tudott mondani. Ilyenkor furcsán nézett. A kútba teszlek egy másik, igazi dalban van, mondtam magamban. A földi boszorkányok, az csak olyan mondóka.
Pannit néztem. Arra gondoltam, hogy megbeszéltük, mikor fogunk elutazni. Tavasszal, mikor már mind a ketten nagyon jól fogunk tudni olvasni. Szállt a por. A lányok visongtak és Eta nénihez szaladtak. Tibi visszaült mellém. – Árulkodnak – mondta és a lányok felé intett a fejével. Eta néni szólt hogy Tibi menjen oda hozzá. Tibi felpattant és körbe rohanta a játszóteret aztán megállt Eta néni előtt. Kapott egy szidást, láttam, hogy Tibi izgul, nem jön-e más. Rángatta a vállait és fejét. Kokit szokott a tanító nő adni. De most semmit nem osztott ki. Szépen sütött a nap.
Panni jött hozzánk a padhoz. – Remélem, majd intőt is kapsz – mondta és láttam, hogy haragszik. Éles volt a hangja is. Tibi felugrott és felhajtotta Panni szoknyáját. – Rózsaszín, piros, tilos! – kiabálta. Nevetett. – Kapj el, ha tudsz – és elrohant. Eta nénit néztem, látta-e, milyen csúnya dolgot csinált Tibi. De nem vette észre, két másik gyerekkel volt elfoglalva. Panni Tibi után szaladt és utolérte és beletépett a hajába. Tudtam, hogy majdnem véresen verekednek. De láttam, hogy hirtelen mégis kibékültek. Bementek a homokozóba alagutat építeni. Két oldalról kezdték, Panni nagyokat nevetett, mert összeért a kezük a homokban. Az ujjaik összefogódzkodtak, tudtam, mert már nekem is volt ilyen.

Ekkor felálltam és odamentem Eta nénihez.
–Eta néni, a Sárkánytibi felemelte a Panni szoknyáját és alánézett – mondtam. Panni és Tibi már ekkor a hintánál álltak és várták, hogy az egyik szabad legyen. És amikor így lett, akkor néztük, hogy felszállnak a középsőre egymással szemben, úgy hajtják. Nekem az apukám azt mondta, hogy ezt nem szabad, nagyon veszélyes – mondtam még Eta néninek. Ő meg azt mondta, ne árulkodjak. Majd ekkor belefújt a sípjába is. – Most vissza indulunk az iskolába – vezényelte hangosan. – Te meg menj, sorakozó van, állj be a többiek közé – és a vállamnál fogva előre tolt.
Tünde fehér harisnyája és mindannyiunk cipője szürke volt a portól. Mellettem Tibi jött, ketten szoktunk menni, de most nem fogtam a kezét. Nem akartam, pedig ilyenkor úgy kellene. Párt kell alkotni, így mondják. Eta néni nem vette észre.
Nem beszéltünk semmit. Eszembe jutott az, amit Tibi az első napon azt mesélt, hogy a boszorkányok megölik a gyerekeket, kiveszik a szívüket és mozsárban összetörik, finom porrá. És amikor kész, akkor beledobják vízbe, békanyálat és cserebogarat raknak hozzá, felforralják. Ez az örök élet itala. Hiába csúnyák és öregek a boszorkányok, nem halnak meg sosem. Most arra gondoltam, hogy Tibi butaságokat beszélt. Mert akkor Panni vagy Évike, a lányok, akik még gyerekek, mint mi, hogyan lehetnek egyszerre vén boszorkányok? Eközben beértünk az iskolába.
Este, otthon, amikor már ágyban voltam, arra gondoltam, hogy jó lenne, ha az szívem és Pannié egyben lenne, de nem úgy, hogy egy mozsárban összetörve egymáshoz keverik őket. Annak semmi értelme – suttogtam magamnak – mert akkor halottak vagyunk.
Féltem egy kicsit, és áthívtam az apukámat, meséljen, milyen a szív, mert ő orvos. És behozott egy könyvet, abban volt egy rajz, azt megmutatta. Ha futsz, gyorsabban dobog a szív – mondta még – és a vér gyorsabban megy az erekben. Élet. Most már aludj – és kiment.
Reggel az iskolában nem volt Tibi, betegség miatt. Sajnáltam, meg örültem is, mert Pannival tudtam beszélgetni. A szívben van pitvar és kamra, mind a kettőből kettő – magyaráztam. Hirtelen eszembe jutott, mit mondana Tibi. – És ha kamra is meg pitvar is, akkor lakás. Ott lakunk, te meg én. Majdnem úgy volt, hogy nem mondom ki hangosan ezt, de aztán mégis, hallottam a hangomat. Nagyon jó volt így.
Panni mosolygott és azt mondta, ő majd főz tejberizst. Nyeltem egy nagyot.
Aztán becsöngettek, számtan óra jött.
547
Frady Endre - 2013. szeptember 02. 09:32:20

Kedves történet. Olyan jó-boszorkányos. Smile

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.