Szalay Miklós: Egyvilág 3. részlet - A tudomány határai
A tudomány határai

Három olyan terület van, melyeken sok az olyan kérdés, amelyek tudományosan örökre megválaszolatlanok maradhatnak.


Metafizika

Ide olyan kérdések tartoznak, hogy honnan van a végső axióma, miért létezik egyáltalán bármi, vagy miért pont olyanok a fizika törvényei, amilyenek. A hasonló kérdésekre a válasz könnyen lehet, hogy a világunkon túl van, így elvileg is elérhetetlen a számunkra vagy nem is létezik.

A tudomány egyébként általában jóval erősebb az olyan kérdések megválaszolásában, hogy mi van, és az hogyan működik, mint, hogy valami miért van – különösen az alapvető kérdésekre tekintettel. Az utóbbiakra vonatkozóan gyakran csak spekulációk vannak, és sokak szerint az ilyesmi nem is tartoznak a tudomány hatáskörébe.

Megemlíthető még, hogy az alapvető kérdéseken túl is vannak elvileg megismerhetetlen dolgok. Ezeket a fizika törvényei teszik ilyenné, megismerhetetlenségüknek tehát a világunkon belüli okai vannak. Ilyen például a határozatlansági elv miatt fennálló bizonytalanság.


Az elme

Itt a következőket érdemes kiemelni:

 Nem tudni, hogy mi az elme. Lehet, hogy teljes mértékben anyagi jelenség, de lehet, hogy valami transzcendens, azaz a fizika törvényein túli dolog. Mindkettőre utalnak jelek: arra, hogy anyagi jelenség, sok olyasmi, amit az agyról tudunk; arra, hogy transzcendens pedig az, hogy nehéz elképzelni, hogyan érezhet, vagy lehet a tudatában bárminek is egy darab anyag, valamint, hogy úgy tűnik, szabad akarattal rendelkezünk.

 Még ha az elme anyagi jelenség is, akkor is nagyon összetett. Ezért valószínűleg, így vagy úgy, de kiismerhetetlen.

 Sok jelenség van, ami az elméből fakad, például az esztétika, a humor, az etika, a boldogság és az értékek. Az elme kiismerhetetlensége maga után vonja az ilyen dolgok kiismerhetetlenségét is. Ez nem jelenti azt, hogy az elmét és a hozzá kapcsolódó dolgokat ne lehetne tudományosan vizsgálni, csak annyit tesz, hogy teljesen feltárni, megérteni nem lehet őket.

Azon túl, hogy nem tudjuk mi az elme, az is biztos, hogy az ember semmi hozzá foghatót nem alkotott még, és fogalmunk sincs, hogyan lehetne. A lélek nélküli és tudattalan számítógépek sem állnak hozzá sokkal közelebb, mint néhány könyv és egy abakusz (golyós számoló alkalmatosság).


Összetettség

Egy rendszer még akkor is rendkívül bonyolult tud lenni, ha az elemek, melyekből felépül, egyszerűek és megismerhetőek. Ez leginkább akkor áll elő, ha a rendszer sok elemből épül fel, illetve sok vagy komplikált az elemek közötti kapcsolat. Az ebből fakadó bonyolultságot adott eszközökkel, adott mértékig lehet kezelni, de vélhetően van a bonyolultságnak egy olyan foka, mellyel már semmilyen eszközzel nem tudnánk mit kezdeni. Ez a bonyolultság fala.

A világ maga is egy összetett rendszer, mely önmagukban egyszerű elemekből épül fel. Nagyon valószínű tehát, hogy attól még, hogy ezeknek az alapvető elemeknek minden tulajdonságát kifürkésznénk, ha a kezünkben volna a mindenség elmélete, akkor sem tudnánk mindent a világról.


************************************


Kedves Olvasók!

A fenti részlet az "Egyvilág" címmel készülő könyv "Elvarratlan szálak" fejezetéből való. A fejezet teljes szövege, illetve a könyv kéziratának eddig elkészült része megtalálható a következő címen:

http://www.egyvilag.hu/

Szeretném felhívni a figyelmeteket erre a rendhagyó munkára, melyben két dolgot szeretnék összegyűjteni. Egyrészt minden fontosat a világ működéséről, másrészt pedig mindazt a bölcsességet, ami segíthet okosabban élni az életet. Részletesebb bemutatást olvashattok róla a fenti címen, vagy ITT a Holnap Magazinban megjelent egyik korábbi részlet alatt.

Ha sikerült felkeltenem az érdeklődéseteket, gyertek, és nézzetek körül nálam!
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.