Benke Mária: A bosszú...
Elemér egy szolid, csendes, zárkózott férfi volt.
Az egyetem elvégzése után a banki szakmát választotta, érdekelték a pénzügyek, s a számítógépek. Határozott jellem volt, a munkájában sikeres. No de a nők??? Kiszámíthatatlan, ingoványos terület – gondolta.
Nem járt lányokkal, nem szórakozott, egy-két rövidlejáratú alkalmi kapcsolata volt. Egyetlen barátja maradt csak, - még a gimnáziumból, - akivel mindent meg tudott beszélni, aki folyton bíztatta, hogy menjen el vele szórakozni, ismerkedjen lányokkal, már elmúlt 27 éves. Itt lett volna az ideje, hogy más téren is szerezzen tapasztalatokat.
A szerelem mindent megváltoztat – mondogatta mindig barátja…
Ő bezzeg elég sűrűn váltogatta a barátnőit, tapasztalt nőfaló hírében állt.
Elek, a barátja elhívta egy zenés – táncos szórakozóhelyre, ahol bemutatta neki Jolandát, egy szexi fekete hajú bombázót.
A kezdeti nehézségek áthidalására megittak egy-egy wiskyt, hogy oldódjon a hangulat, Elemér táncolni vitte a lányt, oldottan, nevetgélve beszélgettek.
Elek nagyon örült, hogy jól halad a barátja ismerkedése.
Az est, ragyogóan sikerült…
Elemér hazavitte taxival a lányt, és még egy ideig a házuk előtt beszélgettek, mindent tudni szeretett volna Jolandáról… Majd elköszöntek, telefonszámot cseréltek, búcsúzóul még egy csók is elcsattant.
Elemér örömmámorban dúdolva ült vissza a taxiba, s arra gondolt, hogy ilyen különös érzést, még soha sem érzett.
Lefekvés után is ébren álmodott, már tervezgette a jövőjét a lánnyal.
Másnap felhívta barátját, és szokatlanul vidáman mesélte, hogy milyen kellemes estéje volt, és ez a lány…hihetetlen, azt gondolja, hogy már is szerelmes lett belé.
Elek nevetett – s azt mondta:
- Szerelem első látásra?
- Úgy bizony, barátom…
- Mikor találkoztok?
- Szerintem még ma, azt gondolom, hogy nem bírom ki nélküle sokáig.
- Nosza, akkor hajrá, drukkolok Nektek.
- Mit tudsz a lányról? – kérdezte barátját.
- Rendes csaj, az anyjával él, kozmetikus, sok barátja van, de nem jár már egy ideje senkivel.
- Ez jó! – nagyon jó! – mondta merengve Elemér.
- No szevasz, majd tájékoztass a fejleményekről – s elköszöntek.

A bankban sok volt a munka, Elemér nem tudott koncentrálni, ábrándozott, állandóan a lány járt az eszében, ezért úgy döntött, hogy felhívja.
Betáplálta a lány telefonszámát, amit két csörgés után Jolanda vett fel.
- Szia! – én vagyok, tegnap nagyon jól éreztem magam Veled.
- Én is. - De jó, hogy hívtál, éppen Rád gondoltam – volt a válasz.
- Mikor tudunk találkozni?
- Ma munka után?
- Rendben – mondta Jolanda, hely időpont egyeztetés következett.
Elköszöntek, Elemér ábrándos tekintettel nézte a számítógépet és olyan boldog volt, mint még soha.
Nehezen telt el a nap, de végre idő volt, hogy induljon a találkahelyre, többször megfésülködött, igazgatta a nyakkendőjét, nappali fényben, minden biztos más lesz, fontolgatta, majd elképzelte a találkozást…
Jolanda szép nő, érett komoly gondolkodású, 25 éves céltudatos, kissé rámenős, Ő is várta a találkozást, este kihívó volt a ruhája, viselkedése, most egy sokkal szolidabb nő benyomását akarta kelteni.

Megérkeztek a megbeszélt helyre, egy puszival üdvözölték egymást, majd beültek egy étterembe, rendeltek valamit és beszélgetni kezdtek…
Később megvacsoráztak, nevetgéltek, egy sor dolog derült ki, ami közös bennük, mindketten hasonló ízléssel rendelkeztek étkezési szokásaikat illetően, ezen ismét nevettek. Megbeszélték, hogy milyen filmeket szeretnek, hogyan töltik a szabadidejüket, mivel foglalkoznak, s minden fontosnak ítélt dolgot. Olyan volt mindkettőjük számára, mintha már nagyon régtől fogva ismernék egymást…
- Későre jár! – mondta Jolanda, mennünk kellene, mert reggel mindketten korán kelünk, s nem leszünk jó formában, pedig a munka teljes embert kíván…
- Ebben igazad van, még ez is hasonló – mondta vidáman Elemér, imádom a céltudatos embereket, akikre lehet számítani, pontosság, megbízhatóság az életelvem.
- Nekem is, fogjunk egy taxit és menjünk.
A taxiban még beszélgettek és Jolandáék előtt egy forró csókkal váltak el, majd Elemér visszaült a taxiba és hazahajtatott.
Otthon ábrándozva átgondolta a lánnyal töltött időt és azt érezte, hogy nincs mire várni, megkéri a kezét. Ezt el is mondta barátjának, aki rosszallóan csak annyit mondott:
- Fékezz, nem hajt a tatár ne, hogy már kétnapi ismeretség után…
- Ne is folytasd, én tudom, mit érzek…

Másnap a munkahelyén, elsőként felhívta a lányt, szerelmesen búgott a telefonba, mint egy gerle, majd megbeszélték a délutáni találkozást.
Munkájával próbált foglalkozni, de nem ment, mindig a lány illata járt a fejében, lehunyta a szemét és maga előtt látta a gyönyörű szemeit és dús fekete haját, karcsú alakját, azt gondolta, őrülten szerelmes...
Jolanda is rá gondolt, hogy milyen kellemes pasi, jóképű, biztos egzisztencia, meg kell, hogy fogja, mert mielőbb el akar otthonról költözni a szüleitől, s erre más kilátást nem tudott. Ő nem volt szerelmes, csak jól érezte a férfi társaságában magát.
Néhány találkozás után Elemér előhozta a lánykérést, elmondta, hogy neki nincsenek a lányok terén tapasztalatai. Abban azonban biztos, hogy a szándékai komolyak, érzelmileg megingathatatlan, és szeretné, ha a lány felmenne hozzá.
Jolanda kissé zárkózottnak mutatkozott, még kérette magát, de azért elfogadta a férfi közeledését, s a meghívását a lakására.
Elemér terített asztallal, virággal, vacsorával várta a lányt.
Mikor megérkezett forró ölelés, csókok, s nem bírta türtőztetni szerelmi éhségét, minden addigi gátlása elillant a lány közelében.
A lány kedvesen fogadta közeledését, nem tiltakozott, majd a vacsora helyett a hálószobában kötöttek ki.
A férfi belegondolt, hogy kamasz korában egy-két alkalommal már volt ügyetlenül egy lánnyal. Majd voltak futó kapcsolatai a szex volt az egyetlen, ami összekötötte eddig a nőkkel…Mindegyik üresfejű cicababa volt, azt vallotta, hogy valakivel nem csak lefeküdni, de felkelni is legyen jó…
A közös beszédtéma, az érdeklődési kör is nagyon fontos.
A kezdeti bizonytalankodást forró és odaadó szerelmeskedés követte.
Mikor egymás karjaiban hátradőltek, könnyű rozét kortyolgatva, megszólalt a lány:
- Farkas éhes vagyok, Te nem?
- De én is, azonnal tálalok, de előbb még Téged akarlak…
Majd megismétlődött a követelőző vágy kielégítése, ez már hosszabban és szerelmesebben…Elemér ábrándozva szólalt meg:
- Én szerelmes vagyok beléd, légy a feleségem.
- Tessék? – jól hallottam? – Nagyon rövid ideje ismerjük egymás.
- Na és? – mindent tudunk egymásról, amit kell, szeretlek, és Te?
- Én is szeretlek! – mondta határozottan a lány.
- Akkor? – mi kell még?
Dúdolva ment a fürdőszobába, hívta kedvesét, hogy zuhanyozzanak együtt…
Ezt követően játékos fröcskölés, pajkos visongás hallatszott a fürdőből…
A férfi kimondhatatlanul boldog volt. Nem gondolta, hogy ilyen érzés létezik, nem tudott betelni Jolandával.

Megvacsoráztak, kedvesen elbeszélgettek mindenről, a férfi ragaszkodott a kényeztetéshez, majd ő leszedi az asztalt, s elmosogat, most inkább élvezzék egymás társaságát.
A lány nagyon elkomolyodott, majd közölte, hogy mennie kell.
- Maradj nálam éjszakára. – kérlelte a férfi.
- Nem lehet, mert anyuék nem tudják, hol vagyok, azt mondtam egy barátnőmmel találkozom. Nem beszéltem még Rólad.
- Akkor itt az ideje, hívd fel Őket.
- Nem, majd máskor, ne haragudj érte, most elmegyek…
Kételyek és bizonytalanság szúró fájdalom a gyomortájon…
- Mi ez? – gondolta a férfi…
Majd meggyőzte magát, hogy nincs semmi baj, csak a lány életében nem szokás éjszakára kimaradozni…
Ez még tetszett is neki, hogy ilyen erkölcsös.
Rendbe tette a lakását és nyugovóra tért…
folytatása következik…
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.