Balázsi Pál Etel: Lettek
A korcsmában esténként, ahova a község férfijainak színe java járt, nem úgy osztották a szót, mint a fejérnépek. A férfiak csak a világ gondját-baját beszélték ki, de mindig horogra került egy-két ragadvány nevű falusi is.
Most éppeg Hajlongó Lajos temetéséről, folyt a szó. Nem az vót a nagy hír, hogy meghótt Lajos, a kicsi főnök, hanem a jól értesült emberek szerint a végső búcsúra, eljön a Nagy Főnök is.
Végre megismerjük, mondta Kótyag, a traktorista, pohara előtt mélázva. Hónap nagy nap (hekk!) virrad ránk! Mindenki bólogatott és elmerült a borgőzbe, met a fejekben mán nem vót hely.
Béla, és Karcsi, is, készültek a nagy eseményre.
Az úgy vót, annak idején, hogy egy piaci napon a dinnyés gazda a zsebéhez kapott. Üres vót. Hiányzott a kövér buksza. Nem vót rest, felugrott az asztal tetejére s meglátta a menekülő gyereket. Felordított! - Béla, az anyád Istenit! Állj meg! Állj meg Béla!
A gyerek biz nem állt meg. Tudta ő, miét! Furakodott az emberek között, s amikor kiért a tömegből fejjel a rendőrnek ütközött.
Mire jó egy sokat húzott nagy fül? Hát, hogy újra megfogják, gondolta a rendőr és fülön ragadta Bélát.
- Nem hallod Béla, hogy szólítanak? Hova sietsz? Vagy nem te vagy Béla?
A gyerek ijedtében összecsomósodott nyelvvel integetett. Amilyen gyors volt a lába, annál bénábbá vált a nyelve. Nem a lába-keze, csak a nyelve. Bevitték a rendőrségre. Azóta Béna a neve. Dadog, de nem lop.
Béna legény legjobb barátja Karcsi.
Szegény Karcsi gyerek. Őt kicsi korában dógos szülei mindenhová vitték, met nem vót néki öregannya. Vetéskor, kapáláskor, aratáskor a földszélén letakarva hagyták. Milyen is a gyerek, keresi a fényt a szemével, ami csak a kendő szélén kandikált befelé, ott vót a világ. Úgy megszokta ezt a nézést, hogy nagyobbacska korában is csak csúszott szemmel látott. Így lett Karcsiból – Kancsi.
Minden hova együtt jártak, csak a lányokhoz nem. Oda azét nem, mert egyelőre még nem fogadták szívesen őket, és ezért féltették a szűrüket.
A rangnak megfelelően a kicsi főnök Lajost a helyiség tornatermében ravatalozták fel, hogy a lakosság utolsó búcsút vehessen tőle.
Kürtök jelezték a Nagy Főnök érkezését. Mindenki felállt, a bejárat felé nézett. Majdnem királyi pompával érkezett eN.eF. (így ismeri mindenki).
Elől jöttek az izmaikat megfeszített "kopók", vizsla szemeikkel végigpásztázták az egybegyűlteket, sorfalat álltak. Végre, megjelent Ő. Óriási ováció tört ki, amitől talán a felravatalozott Hajlongó Lajos, a Lapos is (akinek olyan lapos volt a hasa a sok hajlongástól, mint a lecsiszolt deszka) pillanatra visszatért az élők sorába.
Széles mosollyal, kezeivel integetve érkezett eN.eF. Mindenki balra, Kancsi jobbra, nézett.
Béna elcsodálkozott a vigyorgó fehér fogakon, s meg is kérdezte barátját: - mi-milyen fo-fo-gak a-a-zok, hogy o-olyan fe-fe-hérek?
- Há, azétt olyan fehérek, azok a fogak, me jó sötét a bőre a gazdájának.
- Ne-m, n-em por-por-ce, por-ce-lán?
- Ne bénáskodj!
Mindenki elcsendesedett, a pap misézni kezdett, aztán mindenki imádkozott.
Kancsi megszólalt:
- Te ez miét kötött piros nyakkendőt? - utalt eN.eF-re. Nem temetésre jött? Ez most a gyásznyakkendő? Válasz nem érkezett.
A csendbe belehasított egy rágógumi papírjának sercegő hangja. A fejek, mint a cérnán rángatott bábufejek egyszerre fordultak eN.eF felé. Ő nyugodtan szájába tűrte a rágót, s csámcsogva rágni kezdte.
Kancsi megint megszólalt:
- Van rágcsid? Megkívántam.
- Ne-e-m il-il-lik rá-rág-ni mo-mo-most.- felelte Béna
- Ha neki lehet! - súgta Kancsi
- Te-te ne-nem va-vagy Fő-fő-fő-nök!
- De még lehetek! - szólt vissza Kancsi.
Akkor kezdődött el az elhunyt kicsi Főnök, a Hajlongó Lajos, a Lapos dicsőítése.
- Te Béna, ezek most kiről beszélnek, ki volt a jó, a kedves, a becsületes, a segítő, érzékeny,...?
- Há-hát La-lajos, a-a La-lapos, nem?
- Ő mán biztosan, hogy nem vót ilyen!
Ekkor két kéz nehezedett a fiúk vállára. Béna jobbra, Kancsi Balra nézett. Két gorilla, ágaskodott fölöttük, eN.eF. kísérői.
- Gyerünk! Hivat a főnök mindkettőtöket!
Feltűnés nélkül kikísérték és egy zárt kisbuszba, tették őket. Szemük nehezen szokta a szürke félhomályt. Leültették őket. Félelmetes csend szállt rájuk. Most mi lesz? - tevődött fel bennük. Lehetséges minden rossz eszükbe jutott. Nézték egymást, vállukat vonogatták, egyikük, sem mert megszólalni.
Hirtelen kicsapódott az autó ajtaja és belépett a Nagy Főnök.

2015-05-24
3313
paltetel - 2018. február 10. 06:13:53

Kedves Rita!
Köszönöm, hogy olvastad a régebbi írásomat. A befejezetlennek tűnő történet, nem befejezetlen, hiszen a történetben megjelentek a N.F szokásai, tettei, s a fiúk kétségbe vonták, hogy nekik mindezeket, miért nem tehetik, no meg, itt van a párbeszédből:
- Te-te ne-nem va-vagy Fő-fő-fő-nök!
- De még lehetek! - szólt vissza Kancsi.
amit a Fülesek kihallgattak!
Így nyitott maradt a történet: megmenthetők a fiúk, esetleg pont ilyenekre van szüksége a NF-nek, megregulázza őket, vagy potenciális vetélytársat sejt a N.Főnök?
Az olvasóé a történet folytatása.Wink Így tovább marad benne az olvasott történet.

3313
paltetel - 2015. június 07. 20:34:10

Drága Viola!
Örvendek, hogy írtál. Aggódni kezdtem. Most már megnyugodtam, hogy ismételten szép sikereid vannak. Veled együtt örvendek.
Vigyázz az egészségedre, pihengessél, hogy erőt gyűjtsél.
Gratulálok! HeartHeartRoseRose
Nagyon szép estét Viola drága!
Nagy szeretettel: Etel

277
farkas viola - 2015. június 07. 19:20:17

Kedves Etel!
Hát itt vagyok nagyon aranyos vagy, hogy hiányoztam. Mint minden írásod, ez is nagyon tetszett. Bocsáss meg, hogy elkerülte a figyelmemet, igaz, nem nagyon érek rá.
Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy folyamatosan megy a leépülés és pedig hadakozom vele, hogy le ne gyűrjön végképp. El is fáradtam, rengeteg fellépésem volt az utóbbi időben.
Ma egy énekes sztár kért meg, - már nem először -
hogy táncoljak a száma mellett, azután engedélyemmel bemondta a koromat is, a 80 évet, szinte tombolt a közönség. Hát érdemes volt fellépni.
Puszillak sokszor: Viola RoseHeartRose

3313
paltetel - 2015. június 03. 18:01:46

Kedves Péter!

Örvendek, hogy tetszett a (paródia )történet nyelvezete. a végkifejlet az olvasó fantáziájára van bízva. Gondolj a címre és a N.F. jellemére. Eredetileg leírtam, aztán töröltem, mert így tovább marad a történet az olvasóban. Lehet jó vagy akár kellemetlen a vég. Te találj egyet mit szeretnél végnek.
Üdvözlettel,
Etel

5247
Mihaszna - 2015. június 03. 12:38:43

Kedves Etel,

a kedvenc sorok innen:

'Mire jó egy sokat húzott nagy fül? Hát, hogy újra megfogják, gondolta a rendőr és fülön ragadta Bélát.'

'Mindenki balra, Kancsi jobbra, nézett.'

Tetszik a nyelvezete, hogy ilyen regies, és nevetteto. Viszont mi a vege a tortenetnek miutan beszalltak az autoba?

Udvozlettel

Vanhaszna Peter

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.