Schuller Emil: Halál a májra, avagy kocsmai idill
- Hé, kocsmáros! Gyorsan egy italt! Porzok, mint egy sivatagi kút!- nyitott be nagy lendülettel a „Szeszpatika” nevű kocsma ajtaján Dr. Vese Emese belgyógyász. A törzsvendégek, - melynek zömét erős rakodómunkások és egyéb alkoholisták alkották, - riadtan húzódtak hátrább a doki láttán!
Az ivó pultosa gyorsan, és némi undorral az arcán kitöltötte a két deci tejet, melyet csak az óta tartott, amióta a doktor először tette be a lábát a kocsmájába. A pultos ismét felvette a köpenyét, - melyet egy kis erőnléti demonstráció miatt kellett levetni, - mert nem akarta össze vérezni.
A nem sokkal ezelőtt kisegített vendég a vérző orrát fogva sietve és némi kék foltokkal távozott, - azon meditálva, hogy mégsem lett volna szabad szóvá tenni az italok mennyiségét, és minőségét!
Amíg előjött a pult mögül, - azon gondolkodott, hogy amióta a doktornő rendelés címén idejár, - mennyire visszaesett a forgalma! Pedig Ő csak emberbaráti okokból vizezi az alkoholtartalmú italokat!
- No, alkeszok, itt a doki, kezdődik a rendelés! Ezekre a szavakra némi tülekedés támadt, de a doktor leintette Őket. – Nyugi, - mondta, miközben letörölte a szájáról a tejet - megnyugszik a beteg! Mindenkire sor kerül! Egy nem a törzsvendégkörhöz tartozó betévedt alak ki akart surranni, - de erről egy lelkes törzsvendég csillogó szemmel és egy széklábbal lebeszélte! Ez után a kis affér után már rendben zajlott a megszokott rendelés.
- Doki, írjon fel nekem vénásan két liter kannásat, némi töménnyel higítva! – lépett az orvos elé egy savószemű bárzongorista.
– Ejnye Szivacska úr, hát sosem tanul az orvosi esetekből? –korholta szemrehányón a doktornő. - Így csak tönkreteszi magát, és a mája bánja! Inkább lerúgom a veséjét, - legalább akkor kórházba kerül, ahol majd ellátják! A zongorista segélykérően nézett körül, de csak bólogató, helyeslő fejeket látott! – Pistám – szólt egy borízű hang, - a doki olyan jó orvos, hogy ha akar, akkor karate rúgásokkal be tud segíteni bármelyik kórházba!
– Már itt csinált ilyen rendelést, és később a helyiséget is rendbe kellett hozni! A doki közben lehúzta a maradék tejét és az előtte álló kliens szemhéját.
- Hát ez bizony meglehetősen véreres, kezdődő szürke hályoggal, azon kívül vashiányos, és be van gyulladva, - mint maga! – Fogyasszon sok gyümölcsöt, de ne folyékony formában! –Ja, és irány a szemészet! – indította útjára.
- Kérem a következőt! – szólt erélyesen, mire nagy vonakodva elé állt egy óriás szénlehordó.
– Kezit csókolom, - engem nem kell vizsgálgatni, - én betegállományban vagyok!
- Akkor mit keres itt?
- Én kérem szépen – járó beteg vagyok! –gyűrögette idegesen a sapkáját.
- Hát, ha én kezelem, akkor nem lesz járó, - csak beteg! - A következőt!
- Maga! Igen maga, ott a pult végén! –mutatott egy lapító alakra. – Már a múltkor is mondtam:- több tojást, tejterméket, és gyümölcsöt! És szokjon le a dohányzásról! Tiszta sárga a bőre!
– De doktol, én lenni sálga kínai! Ész nem lenni beteg, cak a caposznak hozni szült lízst, meg leveszkét!
– Na, akkor maga elmehet, - mert nincs TB. kártyája, - így csak privátin tudnám kezelni! A kis kínai megkönnyebbülve és boldogan surrant ki az ajtón.
- Még két deci fehéret, - de tisztán, Lajos úr – rendelt a doktornő a csaposhoz fordulva, amit a csapos szokatlan gyorsasággal igyekezett kimérni egy újból elmosott pohárba.
- Itt van a macskafröccse drága doktornő! – tette le a doki elé vigyorogva a pohár tejet a csapos.
–Köszönöm, Lajos úr! - kortyolt bele a fehér italba, és szólította a következő alakot.
- Na, Józsi bácsi, magát már fölösleges is megvizsgálni. Magának már rég meg kellett volna halnia - amennyit iszik! Kész csoda, hogy még nem gyulladt meg magában az a sok alkohol! Hány éves is? Szerintem olyan hetvenöt vagy nyolcvan?
- Harmincöt leszek májusban!- méltatlankodott József.
– Pedig a mája olyan nagyon duzzadt, mint egy tömött libának! Az biztos, hogy nem funkcionál rendesen! Ezen túl igyon maga is tejet!
– Drága doktornő! Hát meg akar engem mérgezni?- kérdezte méltatlankodva József. Hát én allergiás vagyok minden fűszármazékra. Az én szervezetem csak a gyümölcspárlatot dolgozza fel! A tejet csak akkor tudnám fogyasztani, ha a tehén szőlőt legelne!
- Jól van! - Akkor csak vedeljen! - Halál a májra!- mondta dühösen a doktornő, és lemondóan legyintett.
2603
orkutya - 2015. augusztus 10. 08:04:20

Jópofa írás, jót nevettem! Gratulálok: Tibor Wink

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.