Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.07.23. 01:52
A feltöltés befejeződött. Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2019.07.23. 00:47
Kedves Babu, Marika! Köszönöm a jókívánágotokat és Szeretettel köszöntöm a többi Magdolnát Kellemes hetet és jó éjszakat kívánok, Magdi

2019.07.23. 00:14
Jó éjt, szép álmokat kívánok mindenkinek! Heart - Léna Magdolna

2019.07.23. 00:13
babumargaretta , Szaipne Kiss Maria és mindenki másnak köszönöm szépen a névnapi köszöntést. Rose Heart A MAGDOLNÁKNAK boldog névnapot kívánok szere... Bővebben

2019.07.22. 23:20
Kedves Magdolnak! Nagyon Boldog Nevnapot kivanok. Szeretettel. Rose Heart Rose

2019.07.22. 22:14
Szép álmokat kívánok szeretettel! Heart

2019.07.22. 22:13
Drága Magdolnák ! Nagyon Boldog Névnapot kívánok ! Rose Rose Rose

2019.07.22. 20:02
Kedves Józsi. Megkaptam a H.Magazin számát. Köszönöm, hogy helyet kapott benne a versem.

2019.07.22. 19:44
Köszönöm a névnapi jókívánságokat, Szeretettel, Magdi

2019.07.22. 19:34
Indulnak ŐSZI vers és prózaíró kurzusaink! MÁR lehet jelentkezni. Ne maradjatok le róla. Minden kurzuson csak 10-10 főt tudunk fogadni!

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: czekmana
» Online vendégek: 7
» Online tagok: 0
Benke Mária: A bogár és az utazás…
A metróra várva gyűlik az utazni vágyó embertömeg.
Beérkezik zakatolva a szerelvény, s az emberek egykedvűen, kissé tülekedve szállnak fel rá, igyekeznek mielőbb ülő helyhez jutni. Hangos kattogással indul, hangja egy idő után monotonná válik.
Mindenki néz maga elé csendben. Az utasok nem beszélgetnek, „csak” utaznak.
Azon merengek, hogy ifjabb koromban, ha felszálltam például a távolsági buszra, mindenki köszönt a már buszon lévőknek, ha ismerte, ha nem. Megtalálta az ülőhelyét és mosolyogva üdvözölte a mellette utazót, majd beszélgetni kezdtek. Időjárásról, semmiségekről, de mosolyogva váltottak pár szót és mikor egyikük leszállt, elköszönt kedvesen.
Hol van ma már ez a szép szokás? – gondolom.
Hiába, megváltozott minden, többek között az emberek közötti kommunikáció is. Jó érzés volt elmerengni a régi időkön, mennyire más emberléptékű volt az élet. No de hagyjuk, zötykölődjünk tovább úti céljaink felé.
Egyszer csak egy hölgy riadtan fészkelődni kezd, és nagyon figyel valamire, nem lehet nem észrevenni. Odanézek, s látom, hogy egy bogár mászik le a nadrágja szárán a cipője felé, hirtelen mozdulattal, undorral lelöki.
A bogár kicsit araszol a padlón, majd eltűnik.
Kisvártatva két külföldi diáklány nagy hátizsákokkal a lábánál nevetgélve beszélget – talán franciául – és látom, hogy a bogár most őket célozta meg. Felmászott az egyikük hátizsákján, majd a társa észrevette és visongva magyarázni kezdett neki… Akin a bogár mászott az keresgélni kezdte a betolakodót, majd megtalálta, s mire tett volna valamit a bogár tovább ment.
Később észrevettem, hogy egy férfi sapkáján landolt.
A férfi látta, hogy az utasok egy része őt nézi, kérdően végighordta tekintetét a nézelődőkön, mire az egyik nő szólt, hogy egy bogár mászik rajta, s rámutatott a sapkájára. Levette a fejfedőjét és lerázta róla.
A bogár tovább kalandozott, most éppen egy bevásárló szatyros nénit célzott meg. A történet egyre mulatságosabbá vált, ugyanis az emberek felélénkültek, beszélgettek, nevetgéltek és mindenkinek a figyelme a bogár felé irányult.
Egyszer csak egy utas, aki nem rég szállhatott fel, s a korábbi jeleneteket nem láthatta, felfigyelt a bogárra a padozaton, egy mozdulattal rálépett, s szegény bogár kinyúlt… Észrevette, hogy az utazók mind Őt nézik, kissé zavarba jött és tanácstalanul felhúzta a vállát, valami bocsánatkérés félét motyogott.
Az emberek a végállomásra nagy beszélgetésbe, nevetgélésbe érkeztek meg, jó volt látni ezt az élénk emberi viselkedést, olyan volt ez, mint régen, mikor a piacon összefutottak ismerősök és ismeretlenek az árussal, akit szintén nem ismertek beszédbe elegyedtek. Jó lenne, ha a kis bogár nem hiába adta volna az „életét” az emberekért, hanem, hogy tanulságul szolgáljon mindenki számára, aki jelen volt ennél az esetnél. Egy mosoly, egy jó szó mindenki számára fontos, gondolkodjunk el a történeten…
4950
Benke Maria - 2015. december 27. 15:49:20

Köszönöm Violám, aranyos vagy, ölellek: Marcsi

277
farkas viola - 2015. december 02. 13:30:57

Kedves Marcsi!
Érdeklődéssel olvastam írásod, mert sokszor tanúja vagyok ilyen eseménynek.
Megmondom őszintén, én nagyon félek a bogártól, ha rajtam mászik és észreveszem.
Viszont ilyen helyen neki drukkolok és megpróbálom a nyitott ablak felé irányítani.
Megölni sajnálom.
Szeretettel olvastalak: Viola RoseHeartRose

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.