Benke Mária: Rendőri őrjárat…
A kapitányságon Károlyt és Rezsőt társakként osztotta be a parancsnok szolgálatba, mindig együtt mentek járőrözni. Szerettek közösen dolgozni, Rezső tapasztalt bölcs, Károly ifjú mindenre fogékony…
Rezső volt a rangidős, hadnagyi rangban, Károly még csak zászlós, fiatal 23 éves, sokat tanult az „öreg rókától” a bűnüldözésről.
Szerette a hivatását, mindig is rendőr akart lenni, már apja is az volt…
Egy hűvös késő őszi estén is járőrözni indultak.
Csendes éjszakai őrjáratnak indult ez az esti szolgálat.
Rezső elővette a termoszt és forró kávét töltött mindkettőjüknek. Kortyolgatták a kocsiban ülve, beszélgettek a nagybetűs ÉLET buktatóiról, nehézségeiről…
Rezső elvált, két gyermekes apa volt, kevés ideje jutott gyerekeire. Munkája miatt, többnyire szolgálatba, vagy továbbképzésre járt, ha végre jutott egy szabad nap, uszodába ment, kicsit karbantartani magát.
A maradék kevés idejében rendbe rakta az albérletét, mosott, főzött, takarított magára. Arra jött rá, hogy a rendőri hivatás nem éppen családbarát foglalkozás…
Károly meg is kérdezte:
- Nem hiányzik egy asszony?
- Hiányzik – mondta csak úgy maga elé mélázva, de tudod a nők, nem veszik jónéven, ha nem vagy velük, ha nem csináltok közös programokat.
- Előbb-utóbb jön a szöveg, hogy minden rá marad, hogy ebből elege van, nem bírja tovább, majd jönnek a veszekedések. Puff be is üt a menykő, azon kapod magad, hogy már el is vált tőled az asszony.
- Szeretet? – ragaszkodás? – türelem? – megértés? Ezek mind csak üres szavak.
- Hülyeség!
- Hidd el komám, nincs olyan nő, aki türelmesen várja otthon az urát, és szeretettel gondoskodik róla…
Olyan, aki megérti, hogy a pénzkereső foglalkozása a bűnüldözés.
Az kellene, hogy jó sok lóvét vigyél haza, s közben mindig vele legyél, kényeztesd, babusgasd, játssz a srácokkal, egyszóval legyél minta férj, s apa, de közbe a pénz is kell, abból pedig lehetőleg jó sok legyen.
- Na, most mi a fenét csinálhattam? – kérdezlek én Téged.
Vagy dolgozom, és akkor keresek, - ha elvállalok pluszba mindenféle helyettesítést, ügyeletet, akkor jobban – úgy viszont soha nem vagyok a családdal.
- Kutya egy élet ez, az már szent! – mondta végül egykedvűen.
- Na és nálatok? – fiatal házasoknál, hogy mennek a dolgok? – egy kis huncut vigyor ült ki az arcára…
Károly boldog mosollyal áradozni kezdett Liliről:
- Ő egy csoda, gondos, kedves figyelmes, és főleg nagyon megértő!!! Mindezek mellett pedig gyönyörű!
- Egy éve vagyunk házasok haver, de még soha nem veszekedtünk, nem volt köztünk, még nézeteltérés sem. Imádjuk egymást!
- Ha szabad vagyok, akkor együtt töltjük az időnket, ha dolgozom, ő otthon mos, vasal, takarít, egyszóval elfoglalja magát a háztartással.
- Egyelőre nem akar gyereket, - és milyen igaza van – mert egy gyereknek két szülőre van szüksége…
- Ha beszélgetünk, azt válaszolja, még ráérünk, és különben is Te a szakmádat hivatásodnak tekinted, s abba a rendes családi élet nem nagyon fér bele...Ebben is, mint mindenben igaza van!
- Később, ha már korban is elérjük azt, hogy közösen szeretnénk gyereket, szokta mondani - akkor majd talán változtatsz, állandó benti műszakra kéred magad. Úgy majd az estéket együtt tölthetjük a kis lurkóval, mit szólsz hozzá? – Ilyenkor én olyan boldog vagyok, elgondolom, milyen okos, bölcs az én kis feleségem.
- Imád engem, nem tud meglenni nélkülem, mindig azzal enged el dolgozni, hogy vigyázzak nagyon magamra, és siessek mielőbb hozzá,
szívem szerint el sem mennék mellőle…
Mikor szolgálatba jövök, akkor is a féltő gondoskodását érzem, boldog vagyok, hogy ilyen csodálatos nőt sikerült találnom.
- Öregem! – irigyellek! - mondta Rezső, de már nem is figyelt a társa áradozásaira, mert észrevett egy parkoló autót, amiben nagy volt a nyüzsgés.
Mikor megitták a kávét, szóvá is tette Károlynak, hogy szálljanak ki és nézzék meg közelebbről, hogy mi a fene zajlik ott? – talán autó tolvajok próbálják elkötni a járgányt?
Mindketten zseblámpával indultak az ominózus autó felé, ahogy közeledtek, már látták, sőt hangokat is hallottak - a kissé lehúzott ablakon át, - hogy egy összegabalyodott szerelmes pár mohón szereti egymást a kocsi hátra tolt ülésén.
Rezső röhögve mondta társának:
- Gyere komám, világítsunk be hozzájuk, nem szép dolog az, hogy ha nekem nem jó, másnak meg jó legyen?
Károly tiltakozni akart, hogy ez magánügy, nem sérti a törvényt, de addigra a társa már közelről bevilágított a zseblámpával a kocsiba.
A párocska egyszerre fordult a fény felé.

Károly a döbbenettől nem tudott megszólalni, a nőben ugyanis hiányos öltözékben, ziláltan az ő csodálatos feleségét ismerte fel…
Lili farkasszemet nézett Károllyal és csak annyit mondott dacosan:
- Mit bámulsz?
- Unatkoztam!
Károly letörten elgondolkodott, meg sem tudott szólalni.
- Lehet, hogy Rezsőnek igaza van a hivatásukat illetően?
4950
Benke Maria - 2015. december 27. 15:50:43

Köszönöm Violám, szeretettel kívánok én is Neked áldott békés szép ünnepeket. puszillak: Marcsi

277
farkas viola - 2015. december 13. 12:09:52

Kedves Marcsi!
Ez aztán a csattanó! Igazán jól sikerült írás.
Szeretettel gratulálok és Áldott Ünnepeket kívánok: Viola RoseIn LoveRose

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.