Grandpierre Cecília: Micsoda ajándék!
Ajándékokért szaladgáltunk, közeledett a szeretet ünnepe, a Karácsony.
Olyan tárgyat, eszközt, ruhát, játékot...vásároltunk, amelyet mi is szívesen használnánk, vagy játszottunk volna vele valamikor...
Az sem baj, ha túlfutottunk a kereten, majd kispóroljuk valahonnan. Minek örülne? - töprengtünk, gyönyörködve az óriási kínálatban. Elégedettség fogott el, ha láttuk az ajándékozott boldogságát az arcán. Volt, aki saját kezűleg készített, -”az én kezem munkáját” nyújtotta át, és érezhette az alkotás remek érzését is. Lázasan hajszoltunk mindent, s a csomagok gazdára találtak.
Az éjféli miséről hazafele utamon, bár nem „hullt a pelyhes fehér hó”, de a csillagok fényesen ragyogtak önzetlenül minden emberre az égi mezőről, megálltam, csodáltam őket.
Micsoda ajándék! - kiáltottam hangtalanul.
1520
grandpierre - 2016. január 30. 22:13:48

Köszönöm, hogy elolvastad. Majd talán sikerül több időt itt töltenem. Üdvözlettel!

277
farkas viola - 2016. január 30. 22:04:26

Kedves Cecília!
Szép, meghitt gondolatok. Bizony, annál értékesebb nincs, amikor saját kezű ajándékot adunk át.
Szeretettel: Viola Rose

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.