Fehérvári Zsófia: Megálló
Mindenki elment már a házból, egyedül maradtam gondolataimmal. Játszott velem a kisördög, mi lenne, ha elővenném a nagyapám hajlított vázú öreg kerékpárját és tennék egy utat a falu utcáin.Tízéves voltam ekkor, erre az időre esett, hogy kerékpározni tanultam. Felülni már fel tudtam rá ülni, hajtani is tudtam, az egyensúlyozást is éreztem, igaz, hátul ott volt a segítség, de most valami harcias elszántság és biztonságérzet fogott el. Megpróbálom egyedül. Miért ne ? Az akarat nőni kezdett bennem és nem tudtam ellenállni gondolataimnak. Bementem a fészerbe, kitoltam a biciklit. Bezártam a kaput, a gondolatommal és a kerékpárral száguldani kezdtem. egyik utcáról fel, a másikba le. Bejártam minden utcát, mentem előre, mindig csak előre , majd amikor észrevettem, hoppá itt már jártam, akkor már körbe-körbe. Nem tudtam megállni ! Ha valahol kettészakad az út, vajon véget ér -e ez a végtelen száguldás ?- gondoltam magamban. Egy út amiről azt gondoltam sohasem lesz vége. Késő délutánig csak hajtottam a pedált s már kezdtem elfáradni. Akkor vettem észre, hogy már megint az utcánkban vagyok. Van megállás ! Szembefordultam a deszka kerítés nagykapujával és azt képzeltem : -Na most hidd azt, hogy egy nagy fal áll előtted és annak ha nekimész / még bele sem ütöd a fejed !/ biztosan megállít. A másodperc tört része alatt történt: durr, a kapun egy nagy döngetés, oldalra fordultam a kerekekkel és ösztönösen a földre tettem a lábam.

2o16. május 23.
2952
bruxinelli - 2018. június 27. 13:49:18

Kedves Rita !

A kerékpáros kalandon mindnki átment, mielőtt igazán megtanulhatott kerékpározni.
örülök, hogy megosztottad Te sem maradtál ki belőle.Szeretettel,Zsófi.

2952
bruxinelli - 2017. augusztus 30. 14:31:52

Kedves Jégmadár !
Szerencsére időben visszahelyeztem a helyére észre sem lehetett venni, hogy elkötöttem a " Rárót ". Egy kis horzsolást meg könnyen el lehetett intézni, tudod annál rosszabb, ha az ember felhívja magára a figyelmet.
DE az éles szemű szülőnek az is feltűnik, ha más esetben az ugyanilyen horzsolás nincs elintézve, " Egy ugyan á.. semmiség" -gel.
Jobb esetben nem maradt el az ecetes bedörzsölés sem.
A Te próbálkozásod egyoldalú lehetett, én az első időkben jobbra- balra, jobbra-balra, dűtöttem a kerót, ahogy tudtam, míg el nem értem az ülést.
Üdv, Zsófi.

2952
bruxinelli - 2017. augusztus 30. 14:20:27

Kedves Kata !
Biztosan téged is elragadtak már valaha a gyermekkori emlékek és ott találtad magad a kellős közepén ugyanúgy, mint valamikor régen. Még a legkomolyabb ember is , a legmagasabb beosztású ember is gyermek tud lenni, ha akar, mert a gyermekkorát senki nem tagadhatja meg. Ha nem is vallja be magának, de legbelül éreznie kell azt az ártatlanságot, gyermeki derűt, ami mentes minden felnőttes korróziótól.
Köszönöm és örülök neked , szeretettel, Zsófi.

3757
jegmadar - 2017. augusztus 28. 16:02:26

ó az a lopott bringázás, én váz alatt a felnőtt bicajjal. Mennyit estem. :-)

4204
pathfinder - 2017. augusztus 28. 14:36:03

Kedves Zsófi!
Megmosolyogtatott a történet! A kisebbik fiam is csak száguldani akart, de ő rendszeresen a tujabokorban kötött ki, mire megtanulta a megállás rejtelmeit.
Nekem nagyon tetszik, hogy érzékletesen írtad le, nem pedig sablonosan, "felnőttesen" Smile
Szeretettel:
Kata

2952
bruxinelli - 2016. május 30. 20:04:19

Nekem az a fő közlekedési eszközöm. Én nélküle sehova nem tudnék menni. Nagyon szeretem. Örültem neked Ica, szeretettel, Zsófia

3649
Oroszlan08 - 2016. május 30. 15:43:16

TetszésselSmile olvastam a történetedet drága Zsófi!
Elég fiatalon nekem is volt kalandom (több is) a kerékpárral, ha lehetett én azóta kerültem.
Szeretettel: Ica

2952
bruxinelli - 2016. május 30. 08:52:47

Előbb én is a száguldás örömét fedeztem fel, de később a megálláshoz már nem volt bátorságom. A kényszerű megállás segített csak. Örülök, hogy elmesélted a te történetedet. Szeretettel, Zsófia

5396
Kitti - 2016. május 28. 18:26:12

Drága Zsófia!
Ismerem ezt az érzést a biciklivel. Smile Mondjuk nekem könnyebb volt egy póznánál kifarolnom és megkapaszkodni, de előtte az a száguldás, az a szabadságérzés, az az öröm, amit a kerékpározás jelentett, a mai napig feledhetetlen. Smile Jó volt olvasni.Rose
Kit

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.