Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Csató Gáborné: SZERELEM - HARMADIK TÖRTÉNET. (2009. április)

A magas rácsos kapu mögött gyönyörű rózsakert illatozott. Papa büszkesége. Saját kezűleg gondozta, azokhoz még kertész sem nyúlhatott. A bokrok között betonjárdák futottak körbe. Egy bicikliző kislány tűnt fel, a tearózsák összefonódó szárai alatt. Fegyelmezetten hajtotta a kerékpárt a bejáratig, megállította, leszállt róla és gondosan megtámasztotta. Nem nézett a kapun túlra. Az utcáról boldogan játszó gyerekek zsivaja hallatszott.

A ház komoly tölgyfaajtója kinyílt, erősen középkorú úriember lépett ki a rajta.
- Letelt a tíz kör? – kérdezte.
- Igen, papa, számoltam az ujjaimon.
- Akkor gyere be, olvasunk egy kicsit. Ha az is olyan jól fog menni, akkor megint kimehetsz egy kicsit játszani.

A kislány nem volt több 5 és fél évesnél. Egyke, szülei büszkesége, minden reménysége. Sokat foglalkoztak vele, igyekeztek mindent megadni neki, amire szerintük szüksége lehet. Nem voltak anyagi gondjaik, a papa jó nevű ügyvédként komoly sikereket ért el, a mama jól működő saját vállalkozással rendelkezett. A háztartás nagy részét házvezetőnő látta el. Kitűnően főzött, tisztán tartotta a lakást, elvégezte a mosást, még a vásárlásnál is segített. Néha a kislánnyal is játszott volna, de a szülők ezt nem nézték jó szemmel. Úgy gondolta nem így nevelné a gyermekét, ha lenne, de hát honnan tudja ezt, egyszerű, tanulatlan asszony.
A szülők úgy tartották, a gyereknek az ő intelligencia szintjükre van szüksége, majd ők tanítják, foglalkoznak vele, hogy mire jövőre iskolába kerül ne valljon kudarcot.

A kislány kitűnő tanuló lett, osztály első, majd iskola első. Később tanulmányi versenyeket nyert, sokoldalúsága miatt sok szülő irigykedve figyelte sikereit. Szép hangja volt, ügyesen tornázott, hajlékony, formás alakjához illett is ez a nőies sport. Délutánonként különórákra járt, minden napra jutott legalább egy. Zongora, rajz, torna, modern tánc, lovaglás, télen korcsolya is. Nagyon kevés szabadideje maradt, azt is tanulással töltötte.
Szívesen beszélgetett felnőttekkel. Ha szülei vendégeket hívtak, az illendőség határain belül néhány mondatot válthatott velük, majd szobájába ment. Este 9-kor mindig ágyban volt. Szigorú napirendje miatt szüksége volt pihenésre. Nem voltak barátai, osztálytársaival udvariasan, jól nevelten viselkedett, de senkivel nem került közelebbi kapcsolatba.

Egyszer néhányan az osztályból az Állatkertbe mentek. Hívták őt is. Megkérdezte édesapját.

- Papa, elmehetek a többiekkel az Állatkertbe?
- Nem kislányom, majd elmegyünk hétvégén együtt.
-
Nagyon vigyáztak rá, hogy ne keveredhessen rossz társaságba.
Születésnapján a Mama saját kezűleg sütött tortáját ették, családi körben.

Az ország legelegánsabb középiskolájába íratták szülei. A felvételi nem okozott gondot. Tulajdonképpen nem is kellett vizsgát tennie versenyeken elért eredményei alapján felvételt nyert.
A négy év elrepült. Sikert sikerre halmozott. Szülei mindezt természetesnek tartották. Emelt fővel jártak az iskolai ünnepségekre, szinte közönyösen vették tudomásul, hogy az ő gyermekük tökéletes, hiszen nem is lehet ez másként. Iskolai szünetekben a Mamával néha elment a tengerpartra nyaralni, - Papa sohasem ért rá, munkája miatt.

Az egyetemi évek alatt azon ritka diákok közé tartozott, akik kitűnő eredményt értek el. Nem volta barátai, a diákéletben nem vett részt. A kötelező órákon kívüli időt szinte kizárólag tanulással töltötte. Egy-két laza kapcsolata volt korosztályával, az is csak lányokkal. Rövid beszélgetések, néhány udvarias, felszínes szóváltás erejéig. A bulikon, sohasem vett részt.

Kitüntetéssel diplomázott, és már mint tanár került vissza középiskolájába. Egy szép házat kapott szüleitől a gimnázium közelében. Ezután már úgy gondolták, csak hátra kell dőlniük a karosszékben, várni a lányukhoz illő vőre, de a sors másképp rendelte.

A középiskola falai között az eltelt néhány év alatt sok változás nem történt, mindössze két új férfi kollégával szaporodtak a tanárok. Komoly ajánlásokkal, kitűnő diplomával kerültek ők is az iskolába.
Már az első napokban feltűnő figyelemmel vették körül a csinos, fiatal tanárnőt. Mikor az oktatással kapcsolatban segítséget kért egyiküktől, a férfi készségesen állt rendelkezésére. Okos, udvarias, elegáns volt, sok nő fejét elcsavarta már. Házassága néhány éve alatt bizony több szeretőt is maga mögött tudhatott.
Egyik este a tantestületi ülés után, kedvesen, figyelmesen érdeklődött hogy érzi magát az iskolában és biztatta, ha bármi gondja akad, őrá mindig számíthat.

Ezek után minden szédületes tempóban zajlott. Megkapta, amit akart, a lány a szeretője lett. Nagyon megijedt, mikor kiderült, hogy nem volt még férfival kapcsolata. Hamarosan be is igazolódott félelme. Mikor szerette volna már lezárni a románcot, a lány továbbra is erősen ragaszkodott hozzá.
Nem mondta meg, hogy nős. Persze hamarosan kiderült és akkor már késő volt. A nő mélyen, őszintén szerette és komolyan gondolta kettőjük közös életét. Azt hitte mindketten ugyanúgy éreznek. A férfi minél inkább szabadulni akart tőle, annál inkább hazugságokra kényszerült. Megígérte neki, hogy elválik és rendezik kapcsolatukat. Ettől kezdve a lány követelte, tartsa be ígéretét.
Életében először érzett. Nem tudott és nem is akart parancsolni magának. Bármire képes lett volna, hogy a férfi szerelmét megtarthassa. Az iskolában a kollégáknak is feltűnt a változás, hogy megjelent rajta, ami mindig hiányzott a szép arcról, az okos szemekből, amit úgy hívnak, hogy élet.

Végül nagyon elszabadultak az indulatok. Hetek óta veszekedtek. Minél inkább szeretett volna túl lenni a lányon, ő annál erőszakosabban próbálta fenntartani viszonyukat.
Utoljára egy autóparkolóban beszéltek egymással. Barátaival indult szórakozni, a lány pedig szerette volna, ha vele tölti az estét.

- Fontosabbak a barátaid, mint én?
- Tudod, hogy nem tehetek azt, amit akarok.
- Csak rajtad múlik.
- Ne butáskodj. Szép volt, jó volt…
- Gyere már, lekéssük a póker partit – szólt ki egyik barátja a kocsiból.
- Mennem kell, Te is menj haza, légy jó kislány!

A kocsi elhajtott. Még sohasem alázták így meg. Tombolt benne a tehetetlen düh. Senki, de senki nem veheti el tőle a szerelmet, a boldogságot, az életet.

Nem tudni mikor vett magának fegyvert, de a táskájában volt. Elment a férfi lakáscímére, becsöngetett. Háromszor lőtt, az asszony azonnal meghalt.

Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, feltételes szabadlábra helyezés lehetősége nélkül.

A szép remények, fényes jövő örökre elveszett. A magas rácsos kapu mögött nincsenek rózsák.

Írta: Csató Gáborné

HA SZERETNÉD, HOGY EZ A TÖRTÉNET LEGYEN AZ ÁPRILISI NYERTES, SZAVAZZ A 3-AS SZÁMRA!
298
keni - 2009. május 15. 10:17:14

Kedves Tollforgató Társam !

Egy ilyen szigorú nevelésnek is lehetnek hiányosságai, mint pld.-ul a szocializáció, és a társasági, társadalmi beilleszkeddés kimaradása - a szigorú önfegyelem ragaszkosásában.
Az elfolytások valóban mindig robbanásszerűen, törnek ki abból, aki mindig sikeres volt, de meg kelett élnie az első kudarcot, a vele szembeni - nemet ! Ellenállást, szófogadatlanságot..
Az már a belső ösztönindulatok erősségén, és hírtelenségén múlott ez esetben, hogy ennek a történetnek egy ilyen drámai következménye lett, és egy harmadik személy lett az áldozat.
Pillanatnyi tudathasadás, felturbózott féltékenység és egy kis skrizoféniás - hisztis zavar - elég ahhoz, hogy egy ilyen hihető történet beteljesedjék....

Ezért van a szülőkön is nagy felelőség, pont egy ilyen fegyelmezett jó hölgy - pontosabb belső megismerésében is.

Garulálok ehhez a valóban "kisregényhez" !

Tisztelettel !


Kenéz István Wink

227
kondrakati - 2009. április 20. 10:04:23

A visszafojtott érzelmek és indulatok robbanása ez a történet, ami úgy indult, mint egy tündérmese, hisz sok lány szeretné, ha életkörülményei ilyenek lennének. De nem elég a testi gondoskodás, arra a léleknek is szüksége van és így elkerülhető, hogy így alakuljanak a dolgok. Van viszont olyan is, amikor a jómódú diákok az egyetemi évek alatt csak züllenek, ez a másik véglet. A történet nagyon jó, annál is inkább, hogy tartalmilag egy kisregény.
Tetszett!

230
Torma Zsuzsanna - 2009. április 20. 09:02:07

Kedves Tollforgató!
Nagyon megrázó esetet írtál le. Induljon bármily szépen is valalkinek az élete, végződhet nagyon balul lis. Ez is egy példa rá!

Üdv.: Torma Zsuzsanna
SmileSmileSmile

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.