Kedves Látogatók! Magazinunk internetes oldalát hosszabb fejlesztést követően 2020. október 3-án egy megújult oldalra költöztetjük. Az adataitok költöztetése meg fog történni, személyes profil, írások, hozzászólások az új oldalon is elérhetőek lesznek, azonban privát üzenetek, fórum beszélgetések és üzenőfali beszélgetések átköltöztetésére nincsen lehetőség! Kérjük, ha ezekben van számotokra fontos információ, mentsétek el magatoknak 2020. október 2-ig!
Továbbá kérünk mindenkit, hogy a profilban beállított e-mail címet ellenőrizze, változás esetén a profilját frissítse.!
További részletek az emailben kiküldött tájékoztatóban! Üdvözlettel: Szerkesztőség

Bogárné Sárközi Ilona: Hétköznapi zsörtölődés
Hétköznapi zsörtölődés

- Halkítsa már le azt a rádiót, hát a saját szavamat nem hallom! - zsörtölődött Róza mama az urával.
- Mit gondol miért hangosítottam fel? Hogy ne halljam magát! Unom már az összes pletykát, hogy mit csinált ez, meg mit csinált az, mikor jött haza, mikor ment el, s hogy miből telik erre, meg miből telik arra. Nem érdekel, érti?! Álló nap gürcölök, nyugalmat szeretnék! - Sándor még hangosabbra vette a rádiót, s mintegy tüntetőleg az újságot is kezébe vette, idegesen, kapkodva lapozgatta.
- Gürcöl?! És én mit csinálok? Főzök, mosok, takarítok, vasalok. Rögtön a fejéhez vágom a vajlingot! Arról nem tehetek ugyebár, hogy az ablakból mindent látok!
- Mi a vacsora?
- Mi lenne Sándor? A tegnapi csirkepörkölt, szaggattam hozzá nokedlit, tudom, hogy az a kedvence, maga vén majom!
- Jól van házisárkány, nyugodjon le! Tálaljon, aztán tegyük el magunkat holnapra.

Lassan besötétedett, mire végeztek a vacsorával. Róza még elmosogatott, nem szerette, ha nincs rendben a konyhája. Aztán megágyazott, jól felrázta a nagypárnákat, dunyhát vett elő. Már igen hűvösek az esték, nem szeretné, ha párja megfázna. Így is sokat köhög, s úgy tűnik hosszú lesz ez a tél.

- Hozom a gyógyszereit, aztán megnézzük az esti filmet.
Az öreg már pizsamában volt, éppen bújt volna az ágyba.
- Róza kedves! Nem maradt egy csipetnyi abból a finom pitéből, amit tegnap sütött?
- Dehogynem, félretettem magának. Mindjárt hozom azt is.
Kicsoszogott, s a gyógyszerekkel együtt tálcán hozta urának, egy bögre forró tea kíséretében.
- Ó, asszony! Maga nélkül én......

A film felénél aludt el Sándor, Róza mama ki is kapcsolta a televíziót. Majd megnézem az ismétlést, ezeket a filmeket vagy ötször adják le, s elégedetten férje mellé bújt. Féltőn karolta át, ő volt a mindene, élete első és utolsó szerelme.
Gyermekük nem született, így ketten éldegéltek zsörtölődve, de igen nagy szeretetben. Várták már, hogy Sándor nyugdíjba vonulhasson, még egy év, de rendkívül hosszú időnek tűnt.

Elalvás előtt újra és újra visszaidéződtek emlékképek. Majdnem hangosan felnevetett, mert eszébe jutottak a legviccesebb kalandjaik. Harmincöt év együtt, jóban, rosszban. Ez a feltétel nélküli, igazi, odaadó szeretet és ragaszkodás.
Hétköznapi az ő történetük, mégis senki máséhoz nem hasonlítható. Ha újra kezdhetné az életét, csakis Sándor hajójában kötne ki.... mert ez így rendeltetett.

Budapest, 2017. május 8.
524
BogIcu - 2017. június 11. 06:48:45

Kedves Szabolcs!

Az említett regényt sajnos nem olvastam, de pótolni fogom.
Örültem nagyon megtisztelő látogatásodnak, annak még jobban, hogy mosolyogtál olvasása közben.Smile

Szeretettel: Icu

2720
bigeszab - 2017. június 10. 11:32:36

Kedves Icu!
Erről a mosolytfakasztó történetről Romain Rolland regénye a Colas Breugnon jut eszembe.
Üdv: Szabolcs

524
BogIcu - 2017. május 10. 17:49:34

Kedves Babu!

Nagyon örülök Neked, hogy olvastál, annak meg különösen, hogy tetszett is.
Szívből köszönöm!
Szeretettel: IcuRoseRose

5548
babumargareta - 2017. május 10. 17:03:56

Kedves Icu.
Nagyon ismerös dolgok ezek a "hétköznapok '.a Rose mindennapokban.
Szépen megirtad ,gratulálok szeretettel ........Babu

524
BogIcu - 2017. május 09. 18:59:58

Kedves Rita!

Neked is nagyon köszönöm az olvasást, értékelést.
Ennyi zsörtölődés belefér az életünkbe.SmileSmile

Szeretettel: IcuRose

524
BogIcu - 2017. május 09. 18:58:02

Drága Zsófi!

Ennyi év után a szerelem szeretetté, ragaszkodássá válik. Ezt próbáltam érzékeltetni, s nagy örömömre rátapintottál a lényegre.

Tiszta szívből köszönöm, hogy olvastál.

Szeretettel: IcuRose

2952
bruxinelli - 2017. május 09. 16:53:27

Kedves Icu !
Sándor és Róza életéből röpke ízelítőt egy hétköznapi szeletet nyújtottál át a türelemről, a gondoskodásról, az alkalmazkodásról, a ragaszkodásról ami gépiessé vált az összeszokottság következtében. Róza és Sanyi mintha egész életükben csak ezért éltek volna, hogy egymást babusgassák. A gyermeknélküliség tipikus esete.
Szeretettel gratulálok, Zsófia

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.