Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.07.22. 18:12
Kedves Józsi! írtam neked ide levelet, kérlek, olvasd el és - ha nem vagyok tolakodó - válaszolj, mire számítsak. üdvözlettel Sarolta

2019.07.22. 18:06
Holnap lesz két éve, hogy elkezdtem írni! 2017. július 24-én került fel ide az első novellám. Köszönöm szépen a sok támogatást, a kritiká... Bővebben

2019.07.22. 11:33

2019.07.22. 11:07
Szép napot mindenkinek! Smile

2019.07.22. 11:07
Boldog névnapot a Magdolnáknak! Rose

2019.07.22. 07:00
Nagyon boldog névnapot kívánok kedves Magdolnák! Legyen szép, örömteli napotok! Rose

2019.07.22. 06:30
Szép napot kívánok mindenkinek! Smile Rose https://www.youtu.
..TW1zt8KkVk

2019.07.21. 23:06
Kedves Józsi! A Bűvölet c. verset kétszer töltöttem fel. Helyesen a Verselő versek közé szántam. A másikat légy szíves törölni!

2019.07.21. 22:01
Szép estét és Jó éjszakát mindenkinek! Smile

2019.07.21. 18:53
Iovábbi szép estét kívánok! Heart

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: mama
» Online vendégek: 2
» Online tagok: 0
Tasnádi Rita: Egy apró, jelentéktelen pillanat
Reggel, de inkább hajnalban ébredtem. Háromnegyed négy, nekem reggel, tudtam, aludni már nem fogok, hangulatom nagyon mélyen volt. Januárban indult a mélyrepülésem, aki az egyetlen biztos pont volt, haragjában megbántott. Tudom, pusztán jót akart, de elszámította magát, elvette tőlem amúgyis ritka találkozásainkat, s ezzel kihúzta lábam alól a talajt. Szeretem és tudom, el akart ezzel érni nálam valamit, ami szerinte szükséges nekem...
Már onnantól számítva a harmadik napon megfáztam, mert a hidegben félórát szellőztettem, s nem vettem észre, hogy meztelen a mellkasom fele, ez is jól mutatja lelkiállapotomat. Ijedten becsuktam az ablakot, a konvektort jó magasra állítottam, két pléddel betakaróztam, de már késő volt, másnapra 38.1 lett a lázam, aztán tüdőm megtelt, szörnyen éreztem magam...
Alig emlékszem az események sorrendjére, élesen nem áll össze a kép, zavartan sodródtam, szenvedésem egyre csak nőtt, azt tudom, jártam a körzetinél, egy halom gyógyszert váltottam ki, tízezret költöttem, végig pánikban telt másfél hónap. A szeretettet kétszer hívtam fel, hogy nagyon rosszul vagyok, tanácsa szerint több kiló narancsot ettem, amire szintén elment sok pénzem mialatt beteg voltam. Nehezen de már túl vagyok rajta, hangulatom egyre csak mélyül, a múlt elkezdett felszínre törni, minden érzelmi sokkjával együtt, az elmúlt napokban már sokat sírtam is,és még a bírósági per sikere sem tudja helyrehozni az érzelmi szétesésemet. Akarom nagyon, hogy újra nyugodtan teljenek napjaim,de kínlódva ébredek, már akkortól rosszul vagyok, eltart estig, akkor elkezdek félni az éjszakától, azt kérdezem, ez már örökre így marad? Kínlódom mi dentől, teszem amit jelenleg tennem kell, igaz, kevés dolgom van, de alig sikerül, reggelizés, a kávét megfőzni, miután szörnyeteg elmegy, lefürdeni, mosogatni, várni a postást, ebéd, délután közért, estig fekvés, ez igazán nem sok, de csak nehezen sikerül, és ha olykor belegondolok, hogy ezt holnap, holnapután, s még utána is, az ijesztő, és ez tehát mostmár az életem. Mert érezni nem érzem, hogy jobb lehet, de talán tudom, az emberek előbb-utóbb meg szoktak gyógyulni.
Jön a tavasz, kint süt a nap, s most ez is nyomasztó, fokozatosan jutottam idág, nagyon lassan, január 23., biztos pont, s mára elveszett minden...Szeretem, azóta találkoztunk, visszaadta ritka alkalmainkat, hogy beszélgessünk, de az ősbizalom elveszett. Tegnap azonban olyasmit éltem át, amit még soha. Közértben fél óra sorban állás kózben izzadtam, csurgott rólam a víz, a mosdóban töröltem át magam, majd a villamosmegállóban átható hidegben rettegtem, nehogy újra megfázzak. Sokáig álltunk ott, nagyon sok türelmetlenkedővel, lassan feltűnt messze a 61-es, azt éreztem, sosem ér oda, érzelmeim, fájdalmam olyan hatalmasra nőttek, hogy könnyezni kezdtem. Felszálltunk, nem ültem le, két megálló csak, amit nagyon-nagyon lassan tettünk meg, kétségbe estem. Szerettem volna, ha segíenek, ha segítene valaki, néztem az utasokra, s ekkor feltört a fájdalom. Valami bennem áttött egy gátat, érzelmileg, mert megszólalni nem mertem. Magamban ordítottam, az utasokhoz, akik az egészből nem vettek észre semmit.
Zokogtam belül, és azt mondtam nekik belső hangommal:
-Engem bánt az anyám, emberek, bánt az anyám!!! Otthon engem bánt az anyám...!!!
Hangtalanul sírtam, szóltam, kérdeztem, tudjátok-e, hogy mi tötténik velem, a villamos lassan, békésen haladt, az emberek csendben álltak vagy ültek, saját sorsuk terhével, vagy boldogságával, nem tudva arról, hogy ott vagyok, és az életem értelmét elvesztve kérdezem, miért történik velem ennyi szörnyűség.
Leszálltam, lehiggadtam, eszembe jutott, ha most újra kezdődik előlről, és az izzadás utáni álldogálás a metsző hidegben, szélben ismét kifog rajtam, akkor jó lesz most bemennem a patikába egy üveg hurutoldóért. A patikus ajánlott egy olcsóbbat, tanácsolta, menjek orvoshoz, mondtam, már voltam, fizettem, kedvesen zacskóba tette a gyógyszerem, kijöttem, a sarkon mielőtt befordultam, rutinból hátra néztem a biciklisekre tekintettel, a lejtős utcán fel, újabb sarok, fel a másik úton, kapun be, három emelet, fülhallgatót fülbe, hogy szörnyeteget ne kelljen hallanom, szobámban leültem. Mindez olyan negatív, gépies, lehangoló volt, majd kipakoltam az ételeket, a mosószódát is. Mindezt az ablakba..Borongva megfordultam, hogy megyek az asztalhoz, résre nyitott szemekkel, nagyon kellemetlen érzésekkel kezdtem volna ami szoktam ilyenkor, amikor hirtelen ezt a filmet megszakította valami. Kizökkentem, és mosollyal arcomon fordultam az ablak felé, a mosószódára néztem, és azt gondoltam, ez igen, ezt jól tettem, meglepődtem, és örömöt éreztem, melegséget a lelkemben. Elismertem, hogy nagyon jó lesz vele mosogatni, még mosáshoz is jó...és ez lendületbe hozott.
Azt hiszem, a remény van ebben, megtörhet a szűnni nem akaró, egyre mélyebbre sodró gyötrelmes érzés egy apró, jelentéktelen pillanatban.
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.