Putterer Magdolna Léna: Nem mindennapi temetésen
Mit is mondhatnék, de ha valahova nem szeretek menni az a temetés, mert utána teljes letargiába kerülök ami kihat rám pár napig.
Nehezen viselem embertársaim elvesztését, főleg akik közel álltak hozzám.

Ezen a napon már jó előre lelkileg össze voltam törve hiszen az illetőt , aki amúgy nem csak a romák között volt ismert, elismert személyiség, én magam is jól ismertem.
Nehezen, de elindultam kezemben a koszorúval, hogy utolsó útjára elkísérjem őt.

Ahogy megérkeztem a Temetőbe láttam többen várakoznak kezükben koszorúkkal, virágokkal, de nagy meglepetésemre a helyi Televízió stábja is megérkezett, elfoglalta helyét .
Gondoltam , én nem kívánok szerepelni műsorukban , így a leghátsó sorban álltam le úgy, hogy én voltam a hátsó sor végén. Bal oldalamon senki nem állt.

Elkezdődött a búcsúztatás.
Látom ám, egy roma nő akinek hasában már szép nagy lehetett a baba , hogy még nagyobb hasa legyen előre jól kinyomta , úgy elindult el felém, majd megállt a mellettem lévő kripta előtt ahol nagyon furcsán viselkedett.
Úgy tűnt le akarna ülni , de hamar rájöttem ebben nagyot tévedtem.
A következő pillanatban eldobta magát a földön, mint aki elájult , majd hangos jajgatásokba kezdett.
Gondoltam biztos rosszul lehet, így odamentem hozzá, hogy felsegítsem.
Mondanom sem kell, a kamera közben vett minket...

- Bocsásson meg , hogy megkérdezem. Rosszul van ? Felsegíthetem ? - kérdeztem tőle.
- Menj innen! Hagyj békén! - válaszolta dühösen.
- Biztos nem kell segítsek Önnek ? Biztos fel tud egyedül állni ?
- Hagyj már békén ! Állj el előlem had vegyen fel a tv ! - válaszolta még ingerültebben miközben úgy kapálózott a földön, mint aki talpra akart volna állni.
- Szóval nincs rosszul. Képes volt színészkedni a temetésen azért, hogy a televízióban szerepeljen ? Na , akkor ne haragudjon, de nem segítek. - egy rövid ideig álltam , mosolyogva néztem ahogy szenvedve kaparta a földet, mert úgy tűnt mégis csak elkélt volna neki a segítségem mivel egyedül képtelen volt felállni .
Elhúzta a hasa ,gurult jobbra - balra .
Kereste a kapaszkodót a poros földön , de nem találta.
Kissé távol álltam tőle , engedtem kívánsága teljesüljön , vegye fel a kamera szenvedését , majd elindultam vissza a sorba ahol előtte álltam.

Mit is mondhatnék, ezek után nehéz volt komolynak maradnom.
Néha elmosolyodtam , mivel tekintetemmel továbbra is a roma nőt néztem milyen tehetetlenül küzd , de mindhiába .
Úgy éreztem nem temetésen vagyok, hanem Cirkuszban.
Jó ideig rokonai nem foglalkoztak vele , a televízió stábja egyáltalán nem.
Amikor majdnem vége lett a búcsúztatónak, csak akkor ment oda hozzá két idősebb roma nő .
Nagy nehezen felemelték , lábra állították az akkorra már jól elfáradt hölgyet akinek mindez egész temetés alatt egyedül nem ment, hiába erőlködött, küzdött olyan sokáig.

Komolyan mondom, de alig vártam kimenjek a Temetőből, mert a nevetés szinte már kínzott.
Temetőből kiérve nem bírtam tovább ,hangosan elnevettem magam.
Gondolom aki mindezt látta , azt hitte én vagyok a víg özvegy.
Így biztos senki nem távozott a Temetőből temetés után , de én sem jártam ilyen temetésen ahol ilyenekben legyen részem, az is biztos.


Nem hiába mondják a romák nagy színészek , minden szerepet el tudnak játszani , nagyot tudnak alakítani, ha akarnak.
Én viszont mindig tudom hova kell állnom nehogy unalmasak legyenek napjaim, óráim.

2018. augusztus 15.

/ Szerző : Putterer Magdolna Léna /
1593
MT - 2019. július 05. 09:25:37

Még sosem nevettem ekkorát, temetésen meg főleg nem. Grin

5548
babumargareta - 2018. augusztus 23. 16:48:22

Szeretettel olvastam nem akkármilyen Temetés történetedet !
Ismerni kell a romákat ! Sokat tudnak ,és mindent elérnek amit akaranak !Számukra mincsenek törvények és nem is alkalmaznak különösebben semmi módszert ,mert jönnek a "rokonok"és elszámoltatnak !!
Kacagva olvastam sajnos egy Temetés történetét .
Szeretettel.....BabuRose

277
farkas viola - 2018. augusztus 23. 14:25:35

ENGEM IS MEGMOSOLYOGTATTÁL KEDVES LÉNA!
SZÓRAKOZTATÓ ÍRÁSOD TETSZETT.
Szeretettel: Viola GrinSurprisedGrin

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.