Bubrik Zseraldina: Vasárnapi ebéd (2018. november)
Péntek délután meghívtam a barátaimat egy vasárnapi ebédre. Öten ültünk az asztalnál, nagy levegőt vettem, és elkezdtem mondókám:
- Nagyon örülök, hogy itt vagytok. Szeretném nektek bejelenteni ...
- Tudtam, megint hülyeségen töröd a fejed - szólt közbe Olga, aki egész életében mindenbe beleütötte az orrát.
- Folytasd kérlek! - mondta Äpril, akit igaz barátnak tartottam.
- Szóval ... - folytatta Tom, aki ritkán szólalt meg, de mindenben segített.
- Végre megtudhatjuk mit szeretnél mondani? - tette fel kérdését Bella, aki sokszor tört borsot az orrunk alá.
- Rákos vagyok...
Csend lett. Megállt a levegő. Elindultak a könnycseppek az arcokon.
1867
Zseraldina19 - 2018. november 06. 11:56:12

Kedves Marika, és Kitti!
Köszönöm a kedves szavakat! Ez a történet csak kitalált. Pályázatra írtam.
Üdvözlettel:
Zsera

5396
Kitti - 2018. november 04. 18:22:28

Csak óvatosan reménykedek, hátha ez csak költői kép és téged a valóságban nem érint. Mindenképpen szomorú és kétségbeejtő történet. Bárkit is ér ez a baj, ma már nagy eséllyel lehet túlélni és túl lenni rajta erővel és kitartással, amit kívánok is a főszereplődnek! Szeretettel.Rose

4264
Marcsi mama - 2018. november 04. 18:01:21

Kedves Zseraldina!
Ez nagyon szomorú történet. De sajnos egyre több ilyen eset fordul elő napjainkban.

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.