Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.04.21. 17:32
kedves Józsi ! Kérlek törőld az "Erdőn,mezőn" ami kétszer lett feltéve Köszönettel Tibor ( Mirage )

2019.04.21. 06:51
Szép napot, kellemes húsvéti ünnepeket kívánok mindenkinek! Smile Rose

2019.04.20. 22:36
Békés Boldog Húsvéti Ünnepeket Kívánok! HeartMiklós

2019.04.20. 21:32
Békés, Boldog Húsvéti Ünnepeket Kíván szerkesztőségünk mindenkinek! Rose

2019.04.20. 19:28
Áldott , békés Húsvéti ünnepeket kívánok a Holnap Magazin Főszerkesztőjének,
Munkatársainak, Alkotóknak, a kedves Olvasóknak. Köszönöm szépen m... Bővebben

2019.04.20. 17:34
Mindenkinel szeretettel kívánok nagyon boldog húsvéti ünnepeket! Angel Heart

2019.04.20. 17:13
Kellemes délutáni pihenést kívánok szeretettel! Heart

2019.04.20. 12:36
Szép napot, kellemes ünnepeket mindenkinek. Smile

2019.04.20. 09:39
Áldott húsvéti ünnepet kívánok mindenkinek! Smile

2019.04.20. 07:37
Szép ünnepet.

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: Gini
» Online vendégek: 2
» Online tagok: 1
Magdolna43
Vilhelem Margareta: A büszke kis fenyő
Egy kicsike fenyőfa,egyedül nőtt az erdő szélén.Mellette mindenfele a testvérei éltek.
Ezért az egész területet kellemes fenyő illat vonta be.Mikor jött a tavasz,a gyenge szellőcske messzire vitte a fenyők illatát.A szellő végig siklott a fenyő ágak között és enyhén fújdogált az ágak között, halk zenével addig amíg a fenyő ágak is átvették dallamát és dudorászni kezdtek .
Nyár közepén,mikor a napsugara erősen égetett, ott bent az erdőben ,csend ,hűvösség uralkodott és kellemes gyanta illata terjedt szét messzire.Olyan jó volt ott az erdő közepén ,ahol rengeteg fenyő sorakozott mint egy hadsereg.
Nyár közepén,mikor a napsugara erősen égetett, ott bent az erdőben ,csend ,hűvösség uralkodott és kellemes gyanta illata terjedt szét messzire.Olyan jó volt ott az erdő közepén ,ahol rengeteg fenyő sorakozott mint egy hadsereg.
Ősszel viszont mikor elkezdődtek az esős napok ,lent az alföldön patakokban folydogált az esővíz,le a völgybe.
Így éltek a fenyők a saját területükön.
A fenyőerdő viszont továbbra is keményen állta a sarat.Gyökerei mélyen a földben cövekeltek úgy nézett ki a fenyőerdő mint egy hadsereg.Álltak egyenesen szilárdan!
Nem volt más fa ami nem szenvedett volna az esőktől,meg a szelektől.
Ha jött a tél ,mindenfele nagy hóviharok pusztítottak,csak a fenyőerdőben volt csend és mint egy védőfal állt a hóvihar ellen,a fák ágai lefékezték a vihar erejét.Sokan voltak, erősek!
A mi kis fenyőnk viszont ,mintha nem lett volna nagyon elégedett.Messzire látott és látta a csupasz hegy-ormokat .Minden reggel mikor odanézett látta hogy egy szürke szikla mögül repdes a napsugara.A Nap ,mint egy nagy arany karika lángolva dugta ki arcocskáját a szürke hegy ormok mögül körülötte,csodaszép fenyesseg uralkodott arany színben.
A kis fenyőcske kezdte nem szeretni a fenyőerdőt, ahol lakott,és oda vágyott a hegy- ormokra ahonnan a Nap kelt föl.Nem tudta mit csináljon ,hogy oda jusson.
Szerette volna, ha feltudott volna menni a hegytetőre és onnan figyelje a az egész földet ami alatta volt.
Már nem szerette az énekeket sem ,amik olyan szépen harsogtak a fenyőerdőben.
Nem szerette a jó hűvösséget nyáron ,semmi nem tetszett neki.Már a szél ellen sem szeretett harcolni unni kezdett mindent.
Egy nap odament a nagyapjához ,ami a legvénebb fenyő volt, széles vastag törzsével és lelógó zuzmókkal a törzsén ,igazán úgy nézett ki ,mint a legvénebb fenyő az egész világon!
-Nagyapa én szeretnék ott a hegycsúcson élni ,mit kell tegyek ,hogy odajussak ?
-Gyermekem -válaszolta a nagyapja ,hogy akarsz élni egyedül a csupasz hegy ormon,ahol mindent lerombol a szél ,a hóvihar.
-Gondolod .hogy olyan könnyű egyedül élni ?
-Majd meglátod hogy segítségre lesz szükséged de senki nem fog segíteni neked.
A szülei is csitították nem sok eredménnyel.
-Meglátod ha majd jönni fognak a szelek ,viharok ,amilyen kicsi vagy kiráncigálnak a földből.
De ő nem hallgatott senkire.
Egy nap eszébe jutott ,hogy ismer az erdőben egy Jó Tündért ,aki annyi fának segített különböző dolgokban .
Így amikor ott szállt mellette a tündér ,így szólt hozzá:
Kedves Jó Tündér segítenél nekem,hogy feljussak a hegycsúcsra ?
A Tündér nagyon készségesen,csak egyet intett a kezével és máris ott volt a sziklák tetején.
A kis fenyőcske nagyon büszke volt magára .Alig várta a reggelt hogy közelebbről láthassa a csodálatos napfelkeltét .
Magabiztosan nézett a volt testvéreire és szégyellte magát hogy valamikor közöttük élt.
A testvérei időnként felkiáltottak neki :
-Hogy telik ott fent ?-testvér ?
-Szereted ott ?
-Hogy érzed magad olyan magasban ?
-_Vigyázz magadra , -fogózz meg jól mert amikor jönni fog az eső meg a szélvihar vagy talán épp a hóvihar nincs ki megvédjen -kiáltotta neki a nagyapja .
-Ne izgasd magad nagyapa mert tudok vigyázni magamra .
-Én nem vagyok olyan öreg ,mint te.
-Inkább te vigyázz magadra ,mert olyan öreg vagy ,az első szél kiránt gyökerestől!
Hosszú nyár után jött először az ősz sok esővel.
A völgyben sok víz gyűlt, de szép lassan egy része beszivárgott a földbe a többi lassacskán szétoszlott.Nem volt valami kellemes helyzet ,tiszta lucsokban állt a gyökere.
A szél is fújta kegyetlenül .Fázni kezdet ,vacogott
Inogott jobbra -balra mint aki elakar dőlni. Eljött a tél ,a szél elkezdett fújni erősen ,kavarta a havat összevissza .Az egész teste megtelt hóval alig tudta lerázni magáról.
Lent a völgyben is a fenyő erdőben érezték a borzalmat ,de senkinek sem lett semmi baja .
A kis büszke fenyőcske bizony nagy bajba keveredett.
Érezte hogy nemsokára kidől ,az ágai elkezdtek töredezni ,ő pedig inogott jobbra -balra.
El kezdett hangosan kiabálni :
-Segítsetek drága testvéreim ,mindjárt kidőlök .
-Nagyapa ,segíts könyörgöm ,mert nem bírom tovább.A testvérei viszont nem tudtak segíteni neki .
A jó tündért is kereste ,de nem találta sehol abban a hóviharban .
-Mi sajnos nem tudunk visszahozni-kiabálták a testvérei.
-Nem akartad megfogadni a tanácsunkat-most nincs amit tegyünk .
Egyszer csak a fenyőcske kibillent a földből és legurult a nagy magas hegyről a jeges havas völgybe.Eljutott valahogy az erdő széléig.Ott volt egész télen a jégben és fagyban.Amikor jött a tavasz megérkeztek a vadászok is .
Amikor látták a fagyott lucskos fenyőfát ,lábbal rugdosták majd az egyik azt mondta ő haza viszi mert jó lesz majd tűzifának,ha megszárad .
[W.B.]
5548
babumargareta - 2018. december 06. 19:44:54

Draga Tibi .
Nagyon szepen koszonom kedvessegedet !
Szeretem nagyon a fenyofakat ,mar az illatuk is elbodit !
Koszonom ,hogy olvastad !
Szeretettel...BabuSmile

5567
Mirage - 2018. december 04. 12:37:31

Kedves Babu !

Érdeklődéssel olvastam kedves történetedet,gratulálok
Szeretettel Tibor

5548
babumargareta - 2018. december 04. 11:32:55

Kedves Szabolcs !
Nagyon szepen koszonom a megtisztelo latogatasodat !
Van valami hasonlatossag valoban a ver es a prozam kozott.
Boldog Adventet kivanok szeretettel ........BabuIn LoveSleepy

2720
bigeszab - 2018. december 03. 21:29:26

Aranyosi Ervin
A kis fenyő, a zöld fenyő...

A kis fenyő, a zöld fenyő
az erdőben élt.
A kósza szél, ha arra járt,
mesét mesélt.

A kis fenyő, mint hűs vizet
itta szavát,
és álmodott és látta már,
az új otthonát.

Egy szép napon, a hegytetőt,
már hó fedte rég,
a kis fenyő zöld ágait
lehúzta a jég. ... stb

Ez jutott eszembe, kedves Babu!
Szeretettel: Szabolcs

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.