Kedves Látogatók! Magazinunk internetes oldalát hosszabb fejlesztést követően 2020. október 3-án egy megújult oldalra költöztetjük. Az adataitok költöztetése meg fog történni, személyes profil, írások, hozzászólások az új oldalon is elérhetőek lesznek, azonban privát üzenetek, fórum beszélgetések és üzenőfali beszélgetések átköltöztetésére nincsen lehetőség! Kérjük, ha ezekben van számotokra fontos információ, mentsétek el magatoknak 2020. október 2-ig!
Továbbá kérünk mindenkit, hogy a profilban beállított e-mail címet ellenőrizze, változás esetén a profilját frissítse.!
További részletek az emailben kiküldött tájékoztatóban! Üdvözlettel: Szerkesztőség

Bogárné Sárközi Ilona: Bubus
Szerelem volt első látásra! Éreztem, hogy ő is vonzódik hozzám, így nem sokat teketóriáztam, kerek-perec kijelentettem, csak az enyém lehet, senki másé!
Kedves, otthonos kis lakosztályt biztosítottam számára, gondoztam, ápoltam.
Csendesen, békében teltek az évek.Szinte mindenhová elkísért, és mondhatom, igazán nagy toleranciával tűrtük egymás szeszélyeit. Ismerte az egész életemet. A hosszúra nyúlt vidéki utakon részletesen elmeséltem gyermek-és felnőttkorom általam legfontosabbnak vélt mozzanatait. Jó hallgatóság volt, soha nem vágott közbe, nem kételkedett a szavaimban, egyszóval egy húron pendültünk!
Rengeteg fotót készítettem kettőnkről. Vigyorogva, kacagva simultam hozzá, vagy éppen az ölében ültem, ha velem volt, jókedvem a tetőfokára hágott.

Hangos szóra alig-alig emlékszem, bár azért akadt néha konfliktus. Egyszer megmakacsolta magát, és se szó, se beszéd megállt az út közepén. Türelmesen nógattam, biztatgattam, hogy induljunk már, de Bubus játszotta a sértődöttet.
- Éhes vagy talán, vagy elfáradtál? Mondd el, mi a baj! - kérleltem hasztalanul.
- Na jó, figyelj kispajtás! Ez egyáltalán nem vicces, szedd össze magad! Ha miattad elkésünk az unokahúgom esküvőjéről, én olyat mondok,hogy magam is megbánom, érted?! Ne hozz ki a sodromból!
Kényeskedve, pipiskedve, de elindult. Aznap többet nem szóltam hozzá, ez volt a büntetése!
Aztán egy kellemes tavaszi napon majdnem elcsavargott. Szerencsére csak majdnem, mert időben rajtakaptam a gaz csábítót, és visszavonszoltam Bubust a házunkba.

Mára mind a ketten megöregedtünk, megkoptunk, a régi fényes csillogásnak se híre, se hamva. Kényszerhelyzetbe kerültem, ezért nehéz szívvel, de a válás mellett döntöttem. Hirdetésemre két fiatalember jelentkezett, s még aznap el is jöttek. Alaposan szemügyre vették, mustrálgatták.
- Kipróbálhatom az autót? - kérdezte az egyik fiú.
- Persze, persze... én bemennék, s ha minden tekintetben megfelel, vigyék is, mert mindjárt megszakad a szívem. Vigyázzanak rá, szeressék, rendkívül érzékeny! Imádja a zenét, de jelzi, ha csendre vágyik. Kicsit idős, az átlagnál több pihenésre van szüksége, de aztán új erőre kap, és önfeledten, boldogan suhan az utakon. Viszonylag keveset eszik, hóbortjai egyáltalán nincsenek. Imádja, ha becézgetik, de azt nem, ha karcosan fogalmaznak. Háát, nagyjából ennyi!

Az előszoba ablakán kukucskáltam, nem mertem elbúcsúzni, féltem, hogy sírva fakadok. Viszlát Bubus! - dünnyögtem csak úgy magamnak.
A két fiatal kényelmesen elhelyezkedett, bekapcsolták a biztonsági övet, és mosolyogva integettek. Egyikőjük, akit Gábornak hívtak, halkan megjegyezte:
- Aranyos ez a néni, csak kicsit zakkant!
Elég rosszul hallok, de ezt a néhány szót pontosan értettem, talán leolvastam a szájáról, vagy a szél sodorta felém a szavakat, nem tudom! Egy biztos: Igazad van Gábor fiam!

Budapest, 2019. január 20.
6191
Magdolna43 - 2019. január 22. 15:07:32

Kedves Icu!
Szeretettel olvastam írásodat amilyen szépen leirtad ezt az igaz szerelmet.Sokan vagyunk akik nagyon tudunk ragaszkodni azokhoz a dolgokhoz, amik szinte hozzánk nőttek.
Sok sreretettel,
Magdi

524
BogIcu - 2019. január 22. 11:52:00

Kedves Klári!

Nagy öröm számomra, hogy olvastál, s hogy még tetszett is ez a kis írás, annak kifejezetten örülök.
Köszönöm szépen!

Szeretettel: IcuRose

6081
varonklari - 2019. január 22. 08:11:53

Kedves Icu!
A szerelem, amiről Te írtál semmihez sem fogható, egyedi, tálán tökéletes is volt.
Nagyon tetszett írásod, vége is nagyon jó lett.
Örömmel olvastam soraidat: szeretettel gratulálok: KláriRose

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.