Horák Andrea Kankalin: Évszakok: Negyedik történet (Hat (haibun) (2019. április)
Hat (haibun)

Hat ősz. Az első haldokló hithullás alélt magányba, eszelősen, eszméletvesztve, tagadó-tudattalanul a puszta porába, semmit nem értve, életbe haltan, halálosan... aztán követte másik öt csitítva, csendesülve a hűséges zene oltalmazó simogatásával. Így a színek szép szavukkal tündéri táncot lejtettek az élet-palettán, sorsukban sokasodtak, oszthatatlanul osztódtak, fátumot festettek. Mélybarna tónusukból tán lágysárga fény is születhetett néha, vagy akár álmosan bordó betű, vagy a bíbor halál életre írt édes édene.

Hat tél. A hó úgyis lehull, és kit érdekel a csúszka, szánka, csak csorduljon az idő, csak múljon ez a rongyba rótt rogyott élet, csak ne kelljen gondolkodni, hanem gépként lapátolni... lapátolni... lapátolni... érezni a jég jeges jaját, jogát, a fagy fanyar fullánkját, ahogy kíméletlenül megint mar, megint fáj, de még ébren tart.

Hat tavasz. Hatszor virágzott el a kankalin a vén tölgyek tövén, hatszor hívott hírnöke a kikeletnek, hatszor hajtott ki újra a természet titkain és hatszor hitette el, hogy nem halt meg Ő, csak pihen picit...

Hat nyár. A nyúzott puszta piszok sivár, silány, sikolt a vízért, de aszály az úr. A kút köhög, már nem sír könnyeket a nyavalyás, csak én.

Hat. Ősz, tél, tavasz, nyár.

falevél fakul
színek keringője vár
átkos évszakot
6208
Kankalin - 2019. augusztus 22. 05:20:53

Szia Rita! Smile

Örülök, hogy írásaimmal újat tudok nyújtani.
Köszönöm, hogy elolvastad, a nálam hagyott kedves véleményedet külön is. Smile Rose Heart

Szeretettel: Kankalin

6542
ritatothne - 2019. augusztus 21. 08:41:50

Kedves Kankalin!

Számomra minden új, amit hoztál erre az oldalra. Elgondolkodtató, érdekes írások. Tetszéssel olvastam.

Szeretettel: RitaRose

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.