Szilasi Katalin: Végtelen szerelem (2019. április)
Időtlen idők óta futnak egymás mellett, pontosan megtartva maguk között ugyanazt a távolságot. Ez törvény. Találkozásuk ebben a tér-időben lehetetlen. Az a hiedelem járja, hogy majd a végtelenben...
De mi is a végtelen? A soha meg az örökké nem lehet véges, hisz egyik sem feltételezi sem valaminek az elkezdődését, sem a befejeződését. A semmi és a minden is egy tőről fakad, se eleje, se vége. Mindenesetre bőven van idejük az efféle dolgokon töprengeni, hisz sohasem zavarják egymást.
Nem úgy, mint az érintő vagy a szelő. Az érintő egy pillanatnyi gyönyörért jön a semmiből, és tűnik el ugyanoda. Egy csöppnyi boldogság és vége. Vajon megéri neki? Megéri megérinteni a másikat, megízlelni, és ha jó, ha rossz, otthagyni és menni tovább az emlékével? Vagy anélkül.
Aztán itt van a szelő. A hideg is kiráz mindenkit, akivel összeakad. Átvág mindenen, nincs tekintettel a magába zárkózó szelíd körre, sem a pedáns, rendszerető négyzetre. A háromszögről ne is beszéljünk, legyen az akár hegyes-, akár derék-, akár tompaszögű vagy éppen egyenes szárú.
Előfordul, hogy az ő társas magányukat is megbontaná ez a kellemetlen betolakodó. Nem veszi észre, hogy a távolságtartó összetartozásuk a legtisztább szerelem, ami csak létezik. Nem kezdődött, nem teljesül be, éppen ezért nem is ér véget soha ebben a dimenzióban. Nem követi csömör sem, mint az a nagy összeborulások után gyakran előfordul. Mindig izgalmas marad az életük, örökké tart a vágyuk, míg a végtelenre várnak.
- Nem vagy fáradt, kedvesem?
- Nem, kedvesem.
- Végtelenül szeretlek, kedvesem.
- Én is, kedvesem.
Szeretik egymást. Pedig csak párhuzamosok a végesben.
5940
silberin - 2019. augusztus 24. 17:41:44

Kedves Rita!

Az ember számára a végtelen szinte felfoghatatlan. Megpróbálom valahogy megragadni.

szeretettel: Kati

6542
ritatothne - 2019. augusztus 24. 13:28:28

Kedves Kati!

Érdekes, filozófikus írásod tetszéssel olvastam. Bizony, mindennek van előnye.

Szeretettel: RitaRose

5940
silberin - 2019. június 22. 18:40:56

Köszönöm, kedves Rózsa, hogy elolvastad, és örülök, hogy tetszett.
Kati

6482
rozsa koncz - 2019. június 20. 21:23:51

Kedves Katalin!
Nagyon megragadott írásod! Igen !"A soha meg az örökké nem lehet véges."
Így igaz! Gratulálok Rózsa.Rose

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.