Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Vilhelem Margareta: Szófia és Baluz a sárkány [ mese]
Sok idő eltelt azóta mióta ez a különleges eset megtörtént.
Volt egyszer egy aranyos kis hercegnő, akit Szófiának hívtak. Apja, a császár elvesztette császárnőjét, és most vadászni vagy külföldön töltötte napjait,sokat volt távol, ritkán jött haza.
Ebben az időben a kicsi Szófia, a hercegnő a szolgákkal teli palotában ült. Egész nap egyedül játszott, beszélt a babákkal, időnként az ablakon keresztül leste nem- e jön az apuka haza ?
Nagyon jó és okos kislány volt.
Egy napon a palota kertjében hangos huppanás hallatszott. Szófia elfutott, hogy megnézze, mi az.
Amikor kiért , mit kell látnia? A földön, a porban, egy Repülő Sárkány leesett, összefonódott a szárnyaival és keservesen, csapkodott szárnyai és lábai között . Szófia hozzá szaladt ,de nem félt ,mert nem tudta mi az a sárkány.
- Mi a neved? - kérdezte, meghúzva az egyik szárnyát?
-Baluz! - válaszolta a Repülő Sárkány, majd megfordította a fejét, hogy megnézze, ki beszélt. Aztán megpillantotta a kicsit Szófiát, fodros ló farokkal fésülve, ahonnan antennákként jött ki,a sok szőre. A sárkány még soha nem látott egy kislányt, életében tehát minden megijesztette, ami körülötte történt.
- A nevem Szófia! - mondta, és leült Baluz mellé.
Baluz sárkány megnyugodott majd bátorságot véve , abbahagyta a remegését. Úgy tűnik, hogy nagyon félénk sárkány volt, bár testében nagyon , nagy volt. Szófia megsimogatta a szárnyát:
- Mi történt veled? Nem fáj?
- Már nem fáj - mondta Baluz. Rosszul landoltam és összegabalyodtam. Nézd, látod? Megnéztem a szárnyaimat ...,mintha eltört volna az egyik.
-O szegényke, gyere velem a palotába, hogy ápoljam azt a szárnyad. Gyere, ne félj, az az én otthonom!
A kezével megfogta Baluzot, majd becsúsztatta a palotába. Mindaddig, amíg a nagy bejárat nem volt, a szegény Baluznak meg kellett hajolnia és az egyik oldalra csúsznia, hogy belépjen. Odamentek Szófia szobájába, amely hirtelen megtöltötte, az egész szobát
- Te feküdj le erre a bolyhos matracra, míg Szófia a sarokban leült. Aztán elkezdte simogatni és édesen énekelni, hogy legyőzze a fájdalmát. Baluzt örömében jó érzés fogta el és a csendes dallamra elaludt míg Szófia a haját fonta és színes szalagokkal kötötte át.
Amikor befejezte a fonást, Szófia a konyhába rohant, és elvette a szolgák ételeit. Anélkül, hogy bárki látta volna, becsomagolta az összes kenyeret és sült csirkét, amelyet egy bőröndbe tette, majd a bőröndöt a szobájába húzta. Leült a karjába Baluznak, és elkezdte etetni:
-Egyél - mondta, , csirke csirke után és kenyér kenyér után.
Baluz kezdte jól erezni magát,majd egy adott pillanatban evés után után azt mondta:

- Nem tudok többet enni!!
- Kérlek!
- Rendben, tényleg nem tudok! - mondta Baluz kérlelően.
- Igyál vizet, hogy helyet teremtsen, Szófia vizet adott neki.
A kedvükre Baluz sárkány kacsintott, majd ivott vizet és ismét, amíg a víz, a csirkék és a kenyér lecsúszott
- Most játsszunk - kérdezte Szófia?
-Gyerünk! a félénk sárkány örült. De amikor kijött az ajtón, a alig tudott kijönni ... oly sok étel és víz mellett nagy hasa lett. Baluz nevetett:
-Ha haha, nézd már nem férek ki ! Túl sokat ettem!
Aztán babákkal játszottak. Szófia mind a karjai közé tette őket, és Baluz egyenként elrejtette őket. Aztán Szófia odaadta neki a játék tortákat, és megtanította neki, hogyan kell teát inni, mint egy herceg, a csészéből, ujját feltartva, és kecsesen mosolyogva.
Egy szolga kopogtatott az ajtón, hogy felhívja Szófiát az asztalhoz.
- Ne menj ki a szobából, Baluz! Ez a titok, senki sem láthat téged! aztán futott a nagy előcsarnokba, és leült a hosszú, élelmezett asztalnál. Gyorsan evett a tányérról.
-Nos, Felség, a nagy császár ideges, lesz mert a hölgyek csak szépen és finoman esznek, nem rohanják az ételt, mint a farkasok!
Szófia eltolta a tányért s úgy futott , mint egy zivatar az asztaltól, közvetlenül a szobában, Baluzhoz, aki aludt. A lány nem zavarta őt, és elkezdett színes íjakat kötni a nyakába , majd csiszolta a talpait.
Amikor Baluz felébredt, látta, milyen gyönyörű volt Szófia. Este, miután a palota szolgái távoztak, a sárkány azt mondta:
-Akarod , hogy menjünk megnézni az éneklő halat?
- Azt akarom, akarom! Szófia boldog volt.
- Menj hátra, és szorosan fogjál meg engem - mondta Baluz.
Szófia húzott egy széket, és felmászott a sárkány mögé, aki olyan gyorsan csúszott rá a palota kapujára, és gyorsan, gyorsan elrepült, hogy szédült Szófia. Egy tiszta kék tó felett megálltak, ami olyan tiszta, volt hogy még az alján a legkisebb kavics is látható volt. A tóban kék, rózsaszín, arany, zöld halak úsztak, nagy szárnyakkal, mint a fátyol.
Baluz lement egy kis szigetre, és lefeküdt a hasára és halkan énekelt:
-Ba, ba, bú, ba, bi, ba, bu!
A halak összegyűltek a parton. Kivették a fejüket a vízből, és énekelni kezdtek:
Ba, ba, bu, ba, bi, ba, ba,
Üdvözöljük a világomban,
Gyönyörű és elvarázsolt világ,
Soha nem szabad elfelejteni!
Szófia boldogan tapsolt, és játszott a halakkal. Aztán búcsút mondtak és hazarepültek.
Baluz azonban alig ereszkedett le a földre ,mert egy vaskéz fogta meg.. A császár, Szófia apja hazaért, és nem találta meg a hercegnőt, és a kertben kereste. Aztán meglátta a sárkányt a gyerekkel a hátán , és rátette a kezét.
- Szófia, mikor meglátta ,hangosan kiáltott apjára:
- Apu, kérlek, hagyd békén, ő a barátom, a neve Baluz és nagyon jó!
-Ha hozod a kardomat, megmutatom, hogyan lopj el egy hercegnőt! - kiáltotta a király dühösen.
-De nem lopott el, apa! Mindketten az éneklő halhoz repültünk! Ő a barátom, kérlek, apu, engedd el!
A császár, mintha süket lett volna, nem hallotta, amit Szófia mondott. Egy vastag kötélre tette a kezét, és szorosan megkötötte Baluzot, hogy a szegény nehezen tudjon lélegezni. Ezután futott a palotába, hogy elhozza a kardját.
Szófia sietett Baluzhoz, és a karjába vette, simogatva. A sárkány nagyon megrémült és remegett mint a varga.
- Haza akarok menni , segíts nekem Szófia, hogy engedjen el!
A kislány látta, hogy a földön egy darab éles kő ragyog, felvette és elkezdte vágni a kötelet.. De a keze kicsi volt, a kötél vastag, az apja pedig mindjárt itt lesz.
-Baluz - mondta sírva - erős vagy, húzd meg és szakítsad el a kötelet!
A könnyeit letörölve Baluz egyszer megfeszítette magát, majd ismét, és amikor a harmadik alkalommal megfeszült, a kötelek robbanni kezdtek, Pontosan időben jött a császár, karddal a kezében.
De ahelyett, hogy távozna, Baluz először megölelte Szófiát, és megcsókolta a homlokát. Lecsiszolt karmával megnyugtatta a lányt a karjaiba vette, és intett, hogy ne sírjon.
A császár kiejtette a kezéből a kardot, amikor meglátta.
- Bocsáss meg a lányom! És te is Baluz! Csak most értem, tényleg barátok vagytok.
Ettől kezdve, ahányszor csak tudott , Baluz belopakodott a palotába. Szófia a kertben várt rá, és mindketten örültek, hogy látják az éneklő halat. És a hercegnő barátja maradt. . A császár, Szófia hercegnő és a Repülő Sárkány- Baluz boldogan éltek együtt.
A császár megértette ,hogy a jó barát akármilyen csúnya ,vagy esetlen,de ha szeretjük mindig a barátunk marad.. A jó barát drágább az aranynál.
6191
Magdolna43 - 2019. október 26. 23:10:45

Kedves Balu!
A csodálatosan szép és tanulságos mesédhez sok szeretettel gratulalok,
Magdi

2720
bigeszab - 2019. október 26. 20:53:30

Valóban, Babu!
A jó barát drágább az aranynál. Smile
Szép mesét hoztál, kedves Babu!
Szeretettel üdvözöllek é s mág újabb meséket várok! Rose
Szabolcs Cool

6542
ritatothne - 2019. október 26. 19:11:15

Kedves Babu!

Érdeklődéssel olvastam a mesédet. Örülök, hogy jó vége lett. Kedves kis történetet hoztál, bizony így igaz, hogy nem minden a külső.

Szeretettel: RitaRose

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.