Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Csató Gáborné: NYARALÁS. - HATODIK TÖRTÉNET. (2009. július)

Modern, kétszintes, üdülő állt a Balaton parton, egészen közel a vízhez, Szépen berendezett szobákkal, két-három és négyágyas elrendezésben. Minden szobához tartozott kis előtér beépített szekrénnyel, fürdőszoba és erkély, ahonnan a tóra lehetett látni. Régebben csak vállalati dolgozók tölthették itt szabadságukat, az utóbbi időben azonban a kihasználatlan helyeket újságban meghirdették „idegenek” is jöhettek. Parkosított, játszóteres, hatalmas fákkal, virágbokrokkal díszített udvar is tartozott az üdülőhöz.
Az épület az elmúlt két hétben nagyon víg kedélyű, kedves társaságnak adott otthont a nyaraláshoz. A rövid idő alatt sokan megkedvelték egymást, közösen jártak fürdeni, kirándulni, új barátságok szövődtek.
Utolsó napjukat töltötték már együtt, ezért estére, búcsúzóul szalonnasütést szerveztek. Napközben még kihasználták a meleg időt.

Délután, amint megérkeztek, úszógumikkal hónuk alatt, strandszatyrokkal megpakolva, már a tábortűzhöz szükséges tennivalókról beszélgettek.

Édesapa öt éves kisfiával éppen a kertbe tartott, babakocsiban tolva az egyéves hugit. Anya lepihent egy kicsit, nehéz volt az éjszaka, a picinek két foga is ki akart kibújni egyszerre.
A két idősebb hölgy, akik pont alattuk laktak a nagy nyárfa alá igyekeztek. Ahogy elmentek a család mellett, bekukkantottak a babához és áradozni kezdtek:
- Nézd azt a gyönyörű pofit, a szép gömbölyű, kopasz kis fejét!
A kisfiú durcásan nézett rájuk, a babakocsira kötött hálóból elővett egy finom szőrű baba hajkefét és óvatosan fésülni kezdte húga pihés kobakját. Mit képzelnek ezek a nénik, még hogy kopasz az ő testvére, micsoda sértés!
A hölgyek mosolyogva nézték az önérzetes bátyót és továbbsétáltak, a fa alatti padhoz.
Ők inkább csak nézelődni szerettek már. A színes nyári vízparti világból, élményeket gyűjteni, gazdagodni a sok látnivalóval.
A parton is fűre tett, összecsukható kisszéken ülve nézték a gyerekeket ma délelőtt. Jókat derültek két kisfiún, akik a vízben egy hatalmas, felfújt cápával játszottak. Felmásztak rá és lelökték egymást, fáradhatatlanul, nem unták meg. Egyikük öccse kicsit távolabbról figyelte a remek játékot. A cápa a másik kisfiúé volt, ő pedig kizárólag az idősebb fiúval osztozott rajta, kijelentette, pisisekkel nem foglalkozik. A szerencsés kérte, vegyék be a játékba öccsét is, de a másik hajthatatlan maradt. Erre leszállt a cápáról és otthagyta.
- Gyere, menjünk labdázni! - tette öccse vállára a kezét.
A kisfiú hálás szemekkel nézett fel bátyjára, egy nyelvöltést küldött az irigy idegen gyereknek, majd odébb mentek egymással játszani. Pár perc múlva kitört a testvéri szeretet, a kicsi csalással vádolta bátyját, túl magasra dobja a labdát, ahol ő nem éri el. Mire azonban aggódó szüleik odaértek, rendet teremteni, már nagy egyetértésben fröcsköltek két másik gyereket, akik vízi pisztollyal lövöldözték őket.

Erről meséltek az idős hölgyek az udvaron délután, milyen bonyolult is a testvéri szeretet,
mikor megérkezett a hatéves kislány is, elől hiányzó fogaival, néhány szeplővel az orrán. Még mindig nála volt a tábla csokoládé, amit az egyik nénitől kapott reggeli után. Letette, felvette, nézegette. Nagyon szerette volna megenni, de nem bontotta fel. Várta, hogy hároméves öccse az ebéd utáni alvásából felébredjen, alig győzte türelemmel. Na végre, édesanyjával ott jönnek, odaszaladt, kibontotta a megolvadt csokoládét, maszatos kis kezével ügyesen kettéosztotta és felét testvérének nyújtotta.

Az első emeleten, a 121-es szobából a két kislányról senki nem gondolta volna, hogy ikrek, testvéreknek sem látszottak. Egyiknek szőke a haja, barna szemmel, másiknak sötétbarna a haja zöldes macskás szemmel. Természetük is különbözött, sokszor marakodtak, olyankor zengett az üdülő. Hogy merte felvenni az ő sárga, macis, vállpántos ruháját, mikor ő is pont azt akarta. Véresen komoly dolgok ezek, pláne két 9 éves kislány esetében. Végül a ruhát kérdezés nélkül kölcsönvevő felajánlott egy rózsaszín virágmintás pólót, hozzáillő kis rövidnadrággal. Megint szent lett a béke. Már estére próbálták a zeneszámot, amit a tábortűznél fognak előadni, az iskolában is nagy sikerük volt vele. A szövege papíron is megvolt, majd kisegítik belőle egymást, ha elakadnának éneklés közben.

Az üdülőben lassan szállingóztak a kerek sütőhelyhez kicsik és nagyok. A hosszú fa asztalon gyűltek a hozzávalók, szalonna, kolbász, hagyma, paprika. Az asszonyok sürögtek, forogtak, kenyeret szeltek, a gyerekek türelmetlenkedtek. Néhány férfi nagy hozzáértéssel faragta az alkalmi nyársak végét. Több fiúgyerek fáradhatatlanul hozta szemlére az újabb botokat, várva a véleményt, jó lesz, vagy el kell dobni.
Egy fiatal pár vállalta, hogy gondoskodik az innivalóról az esti bulihoz. A göndör hajú, 30 év körüli asszony hangosan meg is kérdezi :
- Hová lett a fiatal fiú a barátnőjével?
- Nem tudtad, tegnap telefonáltak nekik, haza kellett utazniuk, mert a lány nővére kórházba került, nincs aki vigyázzon a kétéves kisfiára. – jött a válasz.
- Szegények még maradhattak volna. Szép, hogy vállalták. – fűzte hozzá.

Az asszony kettesben nyaralt férjével. Első héten a gyerekek is velük voltak, most a nagymama elvitte magához nyaralni őket. Hétvégére testvére és sógora is lejött hozzájuk, egy közeli panzióban vettek ki szobát. Már évek óta mindig meglátogatták őket nyaralás közben. A sógorok hajnalban pecáztak, napközben négyesben kártyáztak, tegnap este pedig elmentek a közeli szórakozóhelyre. A mai estét ők is együtt töltik az üdülőtársakkal.

A negyvenes éveiben járó jóképű férfi nem nagyon volt beszédes. Annyi azért kiderült, hogy öccsével nyaralt, akivel tíz éve nem látták egymást, mióta kiment Angliába. Ritkán váltottak levelet, valahogy egyre inkább eltávolodtak egymástól. Az öcskös betegsége miatt jött haza. Csontvelő átültetésre van szüksége. Bátyja természetesen vállalta, hogy segít, hiszen a testvéréről volt szó. Már elő is lettek jegyezve a műtétre.
Gyerekkorukban sokat nyaraltak a Balatonnál, azért is döntöttek a hely mellett, mert úgy gondolták, a közös emlékek segítenek újra felépíteni kapcsolatukat.

A tábortűz már javában égett, a szalonnasütéshez. Végre elhelyezkedtek, mindenkinek jutott nyárs. Vidám történeteket meséltek, a gyerekek énekeltek, táncoltak, a felnőttek lakcímeket, telefonszámokat cseréltek, megígérték, nem felejtik el egymást, megőrzik a barátságot.
A két idős hölgy elmesélte, hogy komoly döntést hoztak, mielőtt eljöttek erre a kéthetes nyaralásra.
- Mind a ketten özvegyek lettünk. Nehezen tudjuk beosztani a kevés kis nyugdíjat. – magyarázta egyikük.
- Úgy gondoltuk megpróbáljuk, összeköltözünk. Reméljük, sikerülni fog, jól kijövünk majd egymással. Két nyugdíjból valahogy megoldjuk a kiadásokat, ha valamelyikünk beteg, a másik tudja ápolni. – toldotta meg a másik hölgy.
Többen meghatódtak történetük hallatán. Milyen szép, hogy ennyire számíthatnak egymásra.

Az este nagyon jó hangulatban telt, a tábortűz lángjai a sötétben megvilágították a jókedvű arcokat. Éjfél felé is nehéz volt elbúcsúzni, a gyerekeket ágyba parancsolni. Gazdagabbak lettek egy szép estével, felejthetetlen emlékkel.

Budapest, 2009. június 30.

Írta: Csató Gáborné
227
kondrakati - 2009. július 29. 11:45:59

Valóban olyan volt ez a történet, mintha egy nagy családról szólna, valamiért úgy érzem, hogy ez a mai világban lehetetlen lenne. Hiányoltam viszont egy vezérfonalat, a nyaraláson kívül, ami a sok apró bekezdést szorosan összefogta volna.

298
keni - 2009. július 20. 17:07:34

Kedves Tollforgató !


-- A 'retró' időkben szinte minden ilyen helyi nyaralás ilyen volt...
-- Szép és jó volt, és emlékeket is adó...
-- Az írás viszont, csak egy egyszerű lenyomat, beszámoló írás maradt, - és már csak a készült képek hiányoznak innen, hogy még teljesebb legyen....
(azóta , megsárgultak..)
-- Értéke valóban: - a szeretet egymás iránti megnyilvánulásaiban van. -- Értéke csupán csak ennyi, de kell több?
-- Ma még van ilyen ?

-- Tisztelettel !

-- Kenéz István Wink Smile Cool
-- / - keni -

48
Edwin Chat - 2009. július 07. 11:28:54

Szia!
Egyet értek Zsuzsanna véleményével, mást nem tudok hozzáfűzni.
Üdv: E.C.

230
Torma Zsuzsanna - 2009. július 01. 15:26:32

A történetben olvashattunk gyermekekről, felnőttekről és idősekről. Szokványos történet egy nyaralásról, de mégis, valahogy kiérződik belőle az egymás iránti szeretet és elkötelezettség. A gyermekeknél, a felnőtteknél és az idősek esetében is.

Üdv.: Torma Zsuzsanna

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.