Szabóné Gita Tigram: Hétköznapi történet. - 1. helyezett (2009. november)

- Milyen nap van ma - kérdezi az asszony, és lassan belebújik a papucsába.
- Nem is tudom - mondja a férfi - talán Szerda.
”Mi a csudát érdekli, milyen nap van. Az egyik olyan mint a másik. Húsz éve vagyunk már nyugdíjasok, nem jön hozzánk senki, mi sem megyünk sehová. Na és ha Vasárnap van, a Tesco nyitva van kapunk friss zsömlét” - zsörtölődik magában. Közben felhúzza a redőnyt, és kicsoszog a fürdőszobába.
Az asszony még üldögél kicsit az ágy szélén, nem akarja zavarni a férjét.
”Na már zúg a villanyborotva, most már mehetek én is. Lassan a fürdőkádhoz megy, beállítja a vizet és mosakodni kezd.” A fogpohárban megkoccan a protézis. Hallja hogy a férje gargalizál, visszateszi a poharat és kimegy.
Már éppen az arcáról veszi le a törülközőt, mikor a férfi visszajön.
- El kell menni a fogtechnikushoz, tör a fogam - mondja.
- Jó kedvesem, hívd fel telefonon, hogy mikor ér rá!
Már felöltözik, hallja hogy a férje a technikussal beszél telefonon.
- Mondd mama, jó lesz a ma délután? - kiállt be a fürdőszobába.
- Nekem jó, kérdezd meg hány órára!
Megfésülködik, feltűzi a haját. Le kellene vágatnom, mennyivel könnyebben menne, már nehezen emelem a kezem. Nyúl a fogpoharáért, de az üres. Hová tettem, tűnődik. Mindég ide teszem, nem lehetek ennyire feledékeny. Tétován a férje poharához nyúl. Benne van a fog, a férje foga.
”Hogy mondjam meg neki hogy elcserélte? Úgysem hiszi el. A múlt héten is, amikor a bugyimat vette fel az alsónadrág helyett, hogy rám förmedt, amikor szóltam.”
- Ne nézz hülyének, attól hogy öreg vagyok, még látok - mondta. De becsületére legyen mondva, egész nap viselte, és hogy látszott rajta a megkönnyebbülés, mikor végre este levehette.
A konyhában az öreg már az asztalnál ült, újságot olvasott.
- Mit ennél reggelire, jó lesz a bundás kenyér? - kérdezte tőle.
- Azt hiszem, teát és egy pár szem kekszet eszem - mondta kínlódva, miközben nyelvével igyekezett visszaigazítani a minduntalan kiugrani szándékozó fogsort.
Az asszony szánakozva nézett rá. Hát igen, megmondta az orvos, hogy a meszesedéstől egyre zavarodottabb és feledékenyebb lesz.
A férfi lassan szürcsölte a teát, a szájában gonosz táncot lejtett a protézis.
Csak el ne törje, aggódott az asszony, akkor tényleg mehetünk a technikushoz.
- Nem volna jó, ha délutánig visszatennéd a pohárba? Még felsérti az ínyedet - kérdezte.
Az nem szólt semmit, csak duzzogva kiment a fürdőszobába.
Kis idő múlva megjelent kezében a két fogpohárral.
- Nézd meg mama, már megint mit műveltél! Igazán elmehetnél az orvoshoz felíratni valami magadnak valami agyserkentőt. Az én poharamba tetted a fogadat. Nem lesz ennek jó vége, majd meglátod!
Dühösen kifordult, lábával berúgta az ajtót. Kis idő múlva visszajött és engesztelően megcsókolta az asszony homlokát.
- Na jól van, nem haragszom. Velem is előfordult már, hogy elfelejtek valamit - mondja békítően.
Rámosolygott a feleségére, majd elvett egy szelet bundás kenyeret, és boldogan beleharapott.

Írta: Szabóné Gita Tigram
1414
Trauzal Andrea - 2012. május 29. 11:29:36

Kedves Tigram!

Aranyos történet, jót mosolyogtam az alsóneműs részen. Ha létezik ez a kedves öreg pár, ha nem, az látszik az írás alapján is, hogy nagyon szeretik egymást.

Üdv, Laura

227
kondrakati - 2009. november 22. 08:39:06

Nem értem Edwint!
Ha valami nem felel meg az ízlésének, akkor bozalmas?
Inkább ne olvassa el.
Nekem nagyon bejön, ha vannak benne apró hibák, azon lehet javítani, de a story attól még jó!

230
Torma Zsuzsanna - 2009. november 20. 13:30:19

Kedves Gita Tigram!

Mit számít ennél a kis történetnél a helyesírási hiba? Azt kai lehet javítani.
A mondanivalót, csak azt kell figyelni ebben az alkotásban.
Ami ugyanúgy szól az öregekhez, és azokhoz is, akik ezután lesznek azok. Kedves történet, mert hiszen mennyien nem érik meg, hogy együtt öregedjenek már párjukkal. Az öregkor is tartogathat szépséget.
Kedvesen humoros lett a vége!
Azt hiszem, volt értelme megírni!

Üdv.: Torma Zsuzsanna
Smile

795
Tigram - 2009. november 09. 22:19:35

Edwin Chat.

Jó keményen fogalmaztál.
Éreztem én is, hogy nem sikerült, na de ennyire?
Azért köszönöm az őszinteségedet, van egy ide illő mondás:
"Ami nem megy ne erőltessük".
Üdv: Tigram.

48
Edwin Chat - 2009. november 09. 15:58:29

Ne haragudj, de borzalmas. Tele van hibákkal. Ugyanúgy mint a többi írás, ez sem idevaló.

686
T Pandur Judit - 2009. november 07. 23:10:18

Kedves Tigram!
Az előző sok száz évben az idős jelző a bölcsességet, a felhalmozott tudást szimbolizálta. Természetes volt, hogy az ember születésétől az élete befejezéséig családi körben élt több generációval együtt. A több generációs családmodell felbomlott, az idősek emberséges és kellemes körülményeinek, egészségének fenntartása saját magukra hárul...
Így már csak így kettecskén vannak a történeted szereplői. A bölcsesség kora helyett a "meszesedés" korává vált az öregkor.

Judit

875
Peonia - 2009. november 04. 08:03:59

Milyen meleg az elfogadó szeretet...annyira benne van az írásban!

875
Peonia - 2009. november 04. 08:02:46

Bocs. Kertet.

875
Peonia - 2009. november 04. 08:02:22

Jaaj. Ez hiányzott a mai reggelen. Jót mosolyogtam. Ezsembe jutottak a szüleim akik végig gereblyézték a fél kerete, mert anyu foga kirepült. Közben könnyesre nevették magukat! Peo

801
Skapi Anni - 2009. november 02. 20:25:24

Drága Tigram!

Ez tüneményes, nagyon tetszett!!! Végig mosolyogtam. Nagyon jól esik az embernek egy kis vidámság a mindennapi bosszúságok után. Annyira emberi, kedves, élethűen megfogalmazott, játékos. A két idős nyugdíjas egymás iránti őszinte szeretete, figyelmessége, megértése is tükröződik benne. Akár meg is történhetett, ugye? Örültem, hogy olvashattam, nagyon ügyesen, kedvesen, szépen fogalmazol, gyönyörű verseket írsz, minden elismerésem a Tiéd.

Sok szeretettel gratulálok: Anni

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.