Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Kozák Gabriella: A hívatlan vendég

A férfi – bár már a hetvenes éveiben járt – nem vetette meg a munkát. A kertjükben minden nap talált valami tennivalót. Hol a rózsákat metszette, hol veteményezett, vagy gyomlált, kapált. Hol csak figyelte, hogyan nőnek, fejlődnek a növények.
Ez a nap sem telt másképp. Délutánra kellemesen elfáradt és pihenni készült. Indult a fürdőszobába, hogy megfürödjön, ám ekkor vette észre a hívatlan vendéget, aki szó nélkül, észrevétlen került hozzá. A férfi dühösen próbált megszabadulni tőle, de próbálkozásai kudarcba fulladtak.
Szerencsére a lánya éppen akkor érkezett. Megkérte hát, segítsen megszabadulni hívatlan vendégétől, aki szemlátomást jól érezte magát, és esze ágában sem volt távozni.

A férfi lánya nem szívesen avatkozott mások magánéletébe – még az Apjáéba sem – de mivel már neki is volt része ilyen kellemetlen – sőt, szinte már undorító – vendég látogatásában, kissé húzódozva, de Apja segítségére sietett.
Először finoman próbálta meggyőzni a vendéget, hogy mivel senki nem hívta itt aztán nincs keresnivalója. Ám ez az elvetemült, jó modort nem ismerő, finoman szólva is undorító lény kényelmesen elhelyezkedett és nekilátott lakmározni.
Ekkor a férfi kezdte elveszíteni a türelmét, egyre izgatottabb lett, félő volt, hogy rosszul lesz.
A lánya ekkor összeszedte minden bátorságát, mély levegőt vett és egy hirtelen gyors mozdulattal kitessékelte a látogatót, mondván „Ide többé nem jön vissza!”
Végre! A kellemetlenkedő ajtón kívül volt, lassan Apa és lánya kezdtek megnyugodni.

De hirtelen a férfi nem érezte jól magát. Nagyon felidegesítette ez a pimasz, undorító látogató. A lánya aggódott érte, hiszen volt már gond a vérnyomásával. Gyorsan kocsiba ültek és irány az ügyelet.
A férfi a váróteremben foglalt helyet, a lánya pedig – mivel nem bírta elviselni a kórházban terjengő igencsak jellegzetes szagot – kiment a kertbe, és leült egy padra.
Majd felállt, sétált, újból leült. Az idő ólomlassúsággal telt, úgy tűnt órák óta várakozik.
Már ki tudja hányadszor sétálta körbe a virágokkal teli kis kertet, lassan már minden padon ült, de az apja még mindig nem jött.
Nincs mese, be kell mennem a váróterembe. – gondolta. Ám ekkor végre kilépett az ajtón a férfi.
- Minden rendben? Mehetünk? – kérdezte aggódva a lánya.
- Persze, rendben. Indulhatunk.
- Mi tartott ilyen sokáig? Már aggódtam. – szólt a lány.
- Ó! Hát nem velem foglalkoztak ilyen sokáig, valaki rosszul lett az utcán, ezért kellett ennyit várni.
Engem megnézett az orvos, és mindent rendben talált. Még tanácsot is adott! Azt javasolta, vegyek egy kis „szerkezetet” amivel könnyedén kitehetem a szűrét a váratlan és hívatlan vendégnek, ha bármikor ilyen helyzetbe kerülnék.
És mosolyogva mutatta egy reklámújság oldalán a kullancs eltávolító csipeszt.

Írta: Bella G. Cunami
1412
Bella G Cunami - 2010. május 04. 23:59:35

Kedves Judit!

Köszönöm a hozzászólásod!
Szeretettel: Gabi

686
T Pandur Judit - 2010. május 04. 22:47:59

Kedves Gabi!
Sejtettem, hogy a végére derül csak ki, hogy "ki" a hivatlan vendég... Gondoltam kutyára, macskára, vakondra, nyuszira, hangyára, de kullancsra nem!
Ügyes a csattanó! Smile
Judit

1412
Bella G Cunami - 2010. május 03. 14:53:25

Kedves Gyöngyi és Gábor!

Köszönöm a hozzászólásotokat! Nagyon örülök, hogy tetszett!
Igyekszem minél többet és tartalmasabbat írni.
Szeretettel: Cunami

1119
tatos - 2010. május 03. 10:21:22

Kedves Gabikám.
Gratulálok ehhez a kedves kis novelláhuz. Aranyos szórakoztató. Értékelem a kicsavart, félrevezető csattanós írásokat.Benne van az egyéniséged, a sajátos stílusod.
További sok sikert Szeretettel Gyöngyi.

1412
Bella G Cunami - 2010. május 02. 14:49:46

Szia Edwin!

Köszi, hogy olvastál! Próbálkoztam, ilyen lett... Grin

Üdv: Cunami

48
Edwin Chat - 2010. május 02. 10:52:27

Szia Cunami!

Aranyos kis történetet írtál. Ez nekem jobban tetszik, mint a kismadaras, de az se rossz. Megvan a saját stílusod, ami le is jön írásaidból. Ügyi. Smile
Üdv: Edwin.

1412
Bella G Cunami - 2010. április 30. 21:21:56

Kedves Timoca!

Köszönöm, hogy olvastál! Nagyon örülök, hogy tetszett.

Szeretettel: Cunami (Gabi)

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.