Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.07.15. 22:43
A feltöltés befejeződött. Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2019.07.15. 22:27
Szép álmokat kívánok szeretettel Mindenkinek! Heart

2019.07.15. 22:06
Sarolta, semmiről nem késtél le. A könyvbe e-mailben kérjük elküldeni az írásokat.

2019.07.15. 21:11
Kedves Józsi! Szerettem volna szerepelni a pályázati kötetben, de elkéstem. sajnálom, felesleges verseimet, ami még nem került fel, töröljétek ... Bővebben

2019.07.15. 11:10
Szép napot mindenkinek. Smile

2019.07.15. 11:10
Kedves Ferenc, várjuk írásaidat e-mailben..

2019.07.15. 09:43
Kedves József! Szeretnek küldeni anyagot az " így írunk mi" kötetbe ! Lehetséges? Köszönettel. Feri.

2019.07.15. 07:28
Jó reggelt, szép új hetet kívánok. gratulálok a pályázati nyerteseknek! Éva

2019.07.14. 21:52
Szép estét és jó éjszakát mindenkinek. Smile

2019.07.14. 21:51
Irénke, még lehet küldeni az így írunk mi kötetre. 10 szerző szerepelhet a kötetben. 7 szerző írásainak nyomdai anyaga már készen van. Várjuk írása... Bővebben

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: xEsztiix
» Online vendégek: 1
» Online tagok: 0
Torma Zsuzsanna: 2011. január 20-21.

Január 20-án dolgoztam a munkahelyen utoljára. Ez a nap is ugyanúgy telt, mint a többi, sok elintézni való volt, nem unatkoztam, nem értem rá azon gondolkodni, hogy mi lesz holnaptól. Másnapra egyik munkatársnőm egy összejövetelt szervezett a munkahelyről régebben „elszármazók” részére. Voltak, akik nyugdíjba mentek, voltak, akiket már korábban leépítettek és olyanok is, akik időközben más munkahelyet kerestek.
Az utolsó munkanapon is ugyanúgy mentem az utcán, ahogy máskor is, amikor a Fő utcához érve, a Zsolnai kút mellett elhaladva harmonikaszó ütötte meg a fülemet. Nem tudom, a harmonikás férfi mikor állt oda, és mióta zenélt, de amikor elmentem mellette, éppen akkor kezdett bele egy nótába. Úgy éreztem, mintha csak egyedül nekem szólna: „És mi mégis elmegyünk, emlékeket keresünk, visszatér a régi nyár, és egy vidám ifjú pár”. Még egy jó ideig hallottam a dalt, ahogy haladtam lefelé az autóbuszmegállóhoz.
Másnap, 21-én délelőtt az első dolgom volt, hogy elvigyem a Nyugdíjbiztosító Igazgatóságra a munkaviszony megszüntetésemről készült megállapodást, és hogy érvényesítsem a nyugdíjigényemet, hiszen ettől az időponttól már nem vagyok biztosított jogviszonyban. Annak rendje és módja szerint az ügyintéző átnézte a kérvényemet, meggyőzőzött a személyazonosságomról. Szerencsére hamar túljutottam a hivatalos „ceremónián”. Az ügyintéző azt mondta, majd értesítenek. Én feleltem, hogy a jogviszonyt igazoló papíromat egy-két napon belül elhozom, amint megküldik részemre.
Az épületből kilépve a szívem is megkönnyebbült egy kicsit. Az épületet elhagyva a Fő utca felé vettem az irányt, és az Európa-park mellett haladtam éppen, amikor bal kéz felől az utcán katonazenekart pillantottam meg. A zenekar tagjai a Kossuth-tér irányába katonásan lépkedve zenéltek. Valószínűleg az aznap kezdődő városnapok megnyitójára tartottak.
Én közben a kirakatok előtt nézelődtem, majd betértem az egyik üzletbe vásárolni. Megajándékoztam magamat két ruhadarabbal.
Az üzletből kilépve még hallottam a zeneszót, és azt követve én is a Kossuth tér irányában haladtam tovább, majd az ott nézelődők mellé álltam. Úgy látszott, a hivatalos köszöntőnek már vége volt, a kameraman éppen távozóban volt. A katonazenekar még javában játszott, és még rajtuk kívül egy egész csapat katona lépkedett ütemesen a zenére, miközben a tamburmajor a menetelő zenekar előtt állva, botjával vezényelte a zenészeket.
A felnőttek mellett több kisdiák is álldogált, közülük néhányan a zene ütemére toppantottak lábaikkal és ők lóbálták mindkét kezüket, a katonákat utánozva. Jobbra és balra.
Amikor a zenélésnek vége szakadt, mindenki ment a maga dolgára. Én is tettem még egy kört a belvárosban, közben megnézegettem néhány kirakatot, azután a munkahelyem irányába tartottam. De most csak lassú, kimért léptekkel, hiszen nem kellett sietnem. A délutáni összejövetelig még sok idő volt. Így is elég korán odaértem, de legalább az előkészületekben tudtam segíteni a kolléganőimnek. Szalvétákat hajtogattunk, kiraktuk az otthon sütött finomságokat az asztalra, majd szendvicseket készítettünk. Kérésükre még lefőztem jó néhány adat kávét. Lám, ez a nap sem múlt el kávéfőzés nélkül!

Délután 2 óra körül meg is jöttek a régi és új dolgozók, és örültünk a találkozásnak. Nem búcsúztattunk személy szerint senkit sem, egy rövidke köszöntő után mindenki a terített asztalhoz járult és a finomságok között válogatott. Annyiféle ennivaló került az asztalra, hogy nehéz volt választani, melyiket is kóstoljuk először. Eközben mindenki meg-megállt egy-egy régi ismerősnél és elbeszélgetett vele a régi szép időkről, vagy kölcsönösen elmondták egymásnak, hogy megy a soruk mostanában. A találkozás öröme mindenkit megérintett, hosszas párbeszédek alakultak ki, s a beszélgetés hangja lassan elnyomta a gépi zene hangját. Olyanná vált a terem, mint egy méhkas, ahol sok kicsi méhecske zümmög egyszerre.

2011. január 22.

Torma Zsuzsanna
2175
hzsike - 2011. január 25. 19:04:15

Kedves Zsuzsi!
Végre eljött a nagy nap!!! Örömmel olvastam a "bűvös nap" történetét, részletesen, szinte naplószerűen tudattad velünk a nap minden számodra fontos mozzanatát.
Most már nem kell "frászolnod" az időhiány miatt, végre a magad gazdája lehetsz, megérdemelted.
Legyen örömteli és egészségben, alkotókedvben gazdag minden további napod!Pfft
Szeretetel:Zsike

230
Torma Zsuzsanna - 2011. január 25. 14:25:57

Ezt megelőző írásomban: "Több mint titkárnő" már érzékeltettem, hogy mi vár rám, csak azt nem egyes szám első személyében írtam.

Torma ZsuzsannaSmile

230
Torma Zsuzsanna - 2011. január 25. 14:23:28

Kedves Edwin!

Megtiszteltetés számomra, hogy hozzászóltál írásomhoz.
Ez olyan, mint egy blogbejegyzés, bár én sehol máshol nem teszem közzé írásaimat, csak két irodalmi honlapon.
Az elbocsájtás az esetemben úgy volt, hogy még tavaly év elején (február-március) létszámleépítést kezdtek a PTE-n, ami elhúzódott ez év elejéig. A létszámleépítésbe belekerültek oktatók, oktatást segítők (mint én is), valamint portás és takarítónő is.
Választhattam volna a korengedményes nyugdíjazást (ekkor egy összegben kifizették volna utánam a 15 hónap nyugdíjat), de én mégis a közös megegyezést választottam, hogy utána kezdeményezhessem a nyugdíjba vonulásomat, és nem kell utánam fizetnie senkinek sem. Több mint 40 évem meg van, ahhoz, hogy ezt a lehetőséget választhattam, a szolgálati időm meg több mint 41 év. Aki korán kezd dolgozni, mint én is, annak most meg vannak az előnyei, a maga hátrányaival együtt, hiszen korán belefáradhatunk a munkába.
Én minden embert elengednék nyugdíjba, aki ledolgozott 40 évet. Sokan vannak olyanok, akik fele ennyit sem dolgoztak, és mégis az is elég volt a nyugdíjazásukhoz, főleg azok, akiknek csak 55 éves korukig kellett dolgozniuk.
Az összejövetelekről annyit, hogy volt olyan munkahelyem, ahol 22 évig dolgoztam egyhuzamban, nagy volt a kollektíva és az összetartás, ott mi is nagyon sok összejövetelt tartottunk.
Hogyne lenne igaz történet. Minden szava igaz.
Csak azért írtam le, hogy ne sajnáljatok, hiszen még a zene is elkísért utamon ezen a két napon.

Üdvözlettel: Torma Zsuzsanna
Smile

230
Torma Zsuzsanna - 2011. január 25. 14:07:27

Kedves Veronika!

Köszönöm hozzászólásodat. Jó volt a munkahelyi légkör, legalábbis ami a közvetlen munkatársaimat illeti, itt Kaposváron. Annyira azért nem viselt meg az eljövetel, mert előbb-utóbb nyugdíjba mentem volna. A kapcsolat nem fog megszakadni velük.
Köszönöm jókívánságaidat!

Üdv.: Torma Zsuzsanna
Smile

48
Edwin Chat - 2011. január 24. 20:49:06

Kedves Zsuzsanna!

A régi szép időkben nekem is volt részem hasonlóban, kis különbséggel. Nem bocsájtottak el, de tartottunk nyugdíjas búcsúztatót, névnapokat, hasonló légkörben, hangulatban. Ha igaz ez a történet, nagyon sajnálom. Nem értem miért írtad meg, de biztos jót tett a lelkednek, hogy kiírtad magadból a gondolatokat.

Üdv: Edwin.

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.