Bossányi Kálmán: Este van

Este van

Este van, a fák is alszanak már.
Lefelé néznek a leveleik,
Így pihennek ők, egy kicsit.
Léptetek hallani az utcán.
Siet a lány, tán a kapu nincs zárva mán?
Szerencséje van.
Még nem zárták be.
Besurran.
Senki se vette észre, hogy későn jött.

Este van.
Fiú, csak áll, és vár.
Várja a Kedvesét, legszebb szerelmét,
Előveszi hegedűjét,
Eljátssza a lány kedves zenéjét.
Szól a dallam, messze száll.
Lány ablaka, tárva már.
Kemence mellett édes a muzsika,
Várja, édes szerelmét bent egy csókra.

Este van.
A fiú besurran, csendesen, nesztelen.
Ők állnak egymás előtt feszülten.
Így még nem álltak egymással szemben.
Egymást, csak távolról figyelték.
A szülők közelre őket nem engedték.

Este van.
Most már ketten vannak.
Most már egymással foglalkoznak.

Virrad már a természet,
S ők boldogan köszönnek a felhőknek.
Sietni kell.
Verandáról lépteket hallanak.
Legénynek, ott van már a nyitott ablak.

Gyorsan ki is lép már rajta.
Hisz, amit kellet, azt megcsinálta.

Szerelmet adott a leánynak.
Most már nem adhatja e szerelmet másnak.

Érd. 2011. augusztus 2.

Bossányi Kálmán Miklós
298
keni - 2011. augusztus 09. 11:34:44

Kedves Miklós !

Nem tudni hány éves vagy, mikor írtad ezen versedet, de, hogy nagyon régimódi, arra a szöveg rányomja bélyegét.
Ez inkább meseszerű népi elmesélő költemény számomra, ami szép is lehetne, ha modernebb kivitelbe pld. Robert Borns stílusában íródott volna meg tréfásan, és viccesen !

Dehogynem adhatja el e szerelmet másnak is, sőt el is fogja egy ilyen elszánt legény !

Tisztelettel !

- keni -

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.