Dudás Krisztina: A rendíthetetlen nyíl

A rendíthetetlen nyíl

Már régen zöld a tó, megtelt algával, s hínárral,
De az könnyem oly tiszta, mégis tele van fájdalommal.
A kerti rózsa már nyílik, virít piros, nagy szirmokkal,
De az én szívem sokkal pirosabb, mert Te lőtted át a Rendíthetetlen nyíllal!

Dudás Krisztina
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.