Balázsi Pál Etel: Lelket adtak

Lelket adtak

Szeme fémesen csillogott,
Az ébredő térre nézett,
Két karommal átöleltem,
Fejem hideg mellére tettem.

Nem mozdult, nem ölelt meg,
Csak állt a teret figyelve,
Nyugalmat, békét sugallt,
Gondolataim elsimultak.

Megjelent az elmúlt kor
Melynek üstököse volt,
Égett, lobogott szíve,
Szavai simogattak, ostoroztak,
Új tereket nyitottak.

Távolodva tőle,
Alkotója jött felém,
Aki megalkotta kemény,
Finom ütésekkel művét
A nyitott terekre.

Belém nyílalt a közös,
Lelket adtak műveiknek
Szavaknak, köveknek,
Örök emlékül a jövőnek.

Balázsi-Pál Etel
298
keni - 2012. július 04. 14:20:02

Kedves Etel !

Ez egy különösen szépen megírt kiváló mondanivalót tartalmazó vers....
Dupla művészetet látok benne !

Üdv. - keni -

3362
zsubanya - 2012. július 03. 06:21:06

Kedves Etel!

Ébresztő versed - kellene, hogy néha szakítsunk időt, hogy ezen mementók mellett, egy levegővételnyi időre megálljunk - nagyon tetszett, szívből gratulálok!
szeretettel: Zsuzsa

2275
Radmila - 2012. július 02. 23:12:51

Sokatmondó versedhez szeretettel gratulálok: Radmila

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.