Bogárné Sárközi Ilona: Hinta

HINTA

Nem vagyok szomorú, csupán a verseim,
számolatlanok a boldog perceim,
mikor a nagyvilág egy kissé szűk nekem,
gondolataim hintába ültetem.

Magasba szállhatok, míg el nem szédülök,
a libikókán egyedül én ülök,
az édes élet minden cseppjét élvezem,
észre sem veszem, hogy közben éhezem!

Budapest, 2012.10. 22.

Bogárné Sárközi Ilona
2175
hzsike - 2012. október 27. 12:16:50

Ragyogó vers, sokat mesél.
Szeretettel gratulálok Icuska!
ZsikePfft

3377
LIne - 2012. október 24. 16:19:48

Tetszik a versed, de az utolsó sor üt! szívet szorít.

"gondolataim hintába ültetem." nagyon jó!

Gratulálok!
Eta.

2678
Emperor - 2012. október 23. 23:11:16

Kedves Icu!

Nagyon szép az élet jelképe: libikóka. S valóban, ahogyan mondani szokták, egyszer fent, máskor lent.
Élvezd az édes életet amíg lehet. Gyönyörűen megkomponált vers Icukám. Gratulálok!

Szeretettel
Ida

3300
kandracs roza - 2012. október 23. 16:49:12

Kedves Ilona!! repülj a boldogság felé..gratulálok Lexirózsa

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.