Balázsi Pál Etel: Csak hull, hull …
Csak hull, hull …

Csak hull, hull a hó,
Megállás nélkül kavarog,
Befedte a nyaralót,
Házőrzőm elcsavarog.

Kiszakadt az ég hó zsákja,
Senki nem foldozza,
A szádát sem kötik be,
Szálljanak a hópelyhek!

Csend honol lelkemben,
Mély, mozdulatlan csend,
Csend, mely sértően üres,
Nem siet, vár türelmesen.

E csend a béke csendje,
Lelkemben fészkel,
Kitölti kongó ürességét,
A mélyből hozott titokét.

Balázsi-Pál Etel
230
Torma Zsuzsanna - 2013. február 20. 13:53:05

Kedves Etel!

Szép téli képet festettél le versedben, a Tél csendje hasonló a megbékélt, nyugodt emberi szívre. A békés csend kitöltheti az ürességet amit néha valami miatt érzünk!

Gratulálok!

Szeretettel: Zsuzsa

Smile

3649
Oroszlan08 - 2013. február 19. 00:23:48

A téli képben egy kis csend. Nyugalmat áraszt.
Szeretettel: Ica

3300
kandracs roza - 2013. február 18. 12:08:01

Olvastam..gratulálok..Lexirózsa

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.