Balázsi Pál Etel: Haldoklik a tél (2013. április)
Haldoklik a tél

Fehér bundája foltos,
Belefáradt a náthás napokba,
Tágul a folyók érszűkülete,
Szabadul a hordalék,
Tavak tükrét homály fedi,
Ékét vesztett koronákkal,
Süvítő szél viaskodik,
Mindent magával vinne,
Unja ő is a foltos tájat,
De dönteni képtelen.

Hagyja a kegyetlen öreget,
Aki nappal jégcsapokkal
Sirattatja életét,
Aki, éjjel újra életre kél?
Vagy, hízelgő suttogással,
Hívja, a természet szép hölgyét,
Aki fénycsírájával,
Új életet ígér,
Mert haldoklik a tél?

A Nap, felkelő sugaraival
Mosolyogva a tájba lép.
1209
angyalka - 2013. április 21. 12:39:29

Kedves Etel!
Mára már meg is halt.
Szeretettel olvastam , csak az a baj nem az az évszak jő aminek kellene..egyből itt a nagy mneleg...
Szép versedhez gratulálok!
Rozálka

3313
paltetel - 2013. április 05. 12:56:19

Kedves Judit!
Úgy van, a remény éltet.
köszönöm gratulációdat!
Szeretettel, Etel

3767
vorosemilne - 2013. április 04. 18:49:38

Reméljük haldoklik és jön végre a várva várt tavasz.
Gratulálok versedhez, Judit

3313
paltetel - 2013. április 04. 09:33:39

Kedves Ili!
napok óta nem láttuk a Napot, esti szürkület van egész nap! De, a Nap, egyszer csak a tájba lép! Smile

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.