Dudás Krisztina: Világi remények
Világi remények

Amint megláttam a fényt
Szemeidből a reményt,
Mit sugallsz majd felém?
Misztikus titok téged véd
Tekints néha belülre is
S megtalálod az Igazit
De ha nincs ki megért
A lelkedre az isten által
ruházott hatalmat is mért
Egyedül ám sosem vagy!

Letűnt korok régmúlt csillagai
Tekintenek rád őszinte mindig
„Történelem papírjaiként élj"
Visszhangozzák cselekedeteid
Alkoss újakat, újként fennmaradj
Emberek sokasága téged ért, bír
Egy nap akkor majd tán hajnaltájt
Béke, testvériség honol mindenütt
Jézus is lejő üdvüzülni barátin megint
Megleli emberfia mindent mi eltűnt…

Budapest, 2013. 04. 14.
3767
vorosemilne - 2013. április 16. 16:52:31

Gratulálok, JuditPfft

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.