Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Hangyási Mihály: Levél Tamásnak
Levél Tamásnak

Túlontúl hosszú volt, netán fájdalmasan rövid
A rím, az a vers, mely hozzám szólt, vagy hozzá
És te, aki gitárjával új világot adtál
Csendes félmosollyal szemlélted a reggelt

Nem, te nem féltél, dolgoztál, mert kellett
Bár megkövetlek, ez nem munka, ez gyönyör
Hiszen nyelved gitár, fogad a pengető
És a szó, az maga a zenefényű dallam

Mi pedig fürödtünk a hangokban és benned
Élénken, vagy búsan, de szárnyaltunk közösen
S lám, micsoda útjaink lettek teáltalad
Désire is megirigyelte volna, ha láthatja

Érezted, jön a vég, hisz Isten rámutatott
Ám könnyek nélküli, ősz fejjel jártad táncod
Hóhajú indiánként, bottal a kezedben
Jelenés voltál te, és mi megértettük

Egy vagy azon sokak, vagy kevesek közül
Kiknek léte nem ér véget semmi által
Nem azért születnek, hogy majdan haljanak
Léted örök, zenéd ima, életed káprázat.
Drága Cseh Tamás emlékére, aki oly keveset kért, mégis oly sokat adott.
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.