Révész Jánosné: Káosz... mikor lesz vége már?
Káosz... mikor lesz vége már?

Rohanó napok, évek
tovatűntök észrevétlenül.
Közben dühöng a világ, félek
testem lelkem belerendül.

Kevés a békesség, a csend
káosz van amerre csak nézünk.
Soha nem lesz már itt rend
akárhogy is esedezünk?

Forrong a Föld már nagyon
nagymértékű a kizsákmányolás.
A szeretet nem kell csak a vagyon
meg a sok népbutítás.

Tanuljatok szeretni újra emberek
döngessétek a szív kapukat.
Legyünk ebbe különlegesek
hogy szeretettel töltjük tele azt.

Jó lenne már hinni
az élet valódi értékében
és a holnaptól nem félni
csak élni nagy örömben.

2013. 06. 01.
3667
Clarisz - 2013. június 04. 13:08:58

Köszönöm Judit, hogy olvastál
Igen a szeretet a legnagyobb ajándék, amit kaptunk és elherdáljuk.
Fel kell emelni szavunk ,Hogy megszűnjön a
hideg, a közömbös szeretetlenség mely vastag burokkal veszi körül a lelket, ezért fénysugár nem képes belehatolni. .

524
BogIcu - 2013. június 04. 01:24:38

Döngessük együtt a szívkapukat, s tanuljunk együtt újra szeretni - így legyenSmile

Szeretettel olvastalak: Icu

3767
vorosemilne - 2013. június 03. 21:36:43

A szeretet életünk pótolhatatlan adománya és veszni látszik...Sad
Gratulálok versedhez, Judit

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.